Orosz rakéta csapódott egy lakóházba a dél-ukrajnai Mikolajiv kikötővárosban, ahol október 18-án hajnalban három robbanást is lehetett hallani – mondta egy szemtanú a Reutersnek.
Robbanások rázták meg Krivij Rih és Mikolajiv várost október 18-án hajnalban – közölték helyi tisztviselők egy nappal azután, hogy Oroszország több hullámban indított támadást öngyilkos drónokkal, amelyek legkevesebb hét embert megöltek, négyet közülük a fővárosban, és kárt okoztak az infrastruktúrában Kijevben és Ukrajna több más városában.
„Krivij Rih. Robbanások a város északi részén. Óvóhelyen vagyunk” – írta a közösségi médiában Olekszandr Vilkul, a közép-ukrajnai város katonai közigazgatásának vezetője. Egyelőre nem érkeztek hírek áldozatokról vagy károkról – tette hozzá.
Délen Mikolajiv kikötőjét is lőtték az oroszok éjjel – közölte Olekszandr Szienkovics polgármester október 18-án, hozzátéve, hogy egy ember meghalt.
„Mikolajiv éjszakai ágyúzása a városközpontban lerombolt egy kétszintes lakóházat. A mentők egy 55 éves férfi holttestét emelték ki a romok alól. A város ugyanezen területén egy virágpiac is rommá lett” – mondta Szienkovics.
Zelenszkij: Terrorral leplezik a vereségeket
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Oroszország ismét drónokkal támadta Ukrajnát október 17-én este, miután egész nap légicsapásokat mért a városokra, és legkevesebb hét embert megölt. Közben az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy felelősségre vonja Oroszországot háborús bűnökért.
A brit hírszerzés október 18-án iráni gyártmányként azonosította azokat a drónokat, amelyeket Oroszország a támadásokhoz használt.
Zelenszkij éjszakai beszédében azt mondta, hogy a fegyveres erőknek sok rakétát és drónt sikerült lelőniük.
„De ahhoz, hogy garantáljuk az ukrán égbolt védelmét, és nullára csökkentsük az orosz terroristák képességeit, lényegesen modernebb légvédelmi rendszerekre van szükségünk, és több rakétára az ilyen rendszerekhez” – közölte.
Azt mondta, Oroszországnak „nincs esélye a harcmezőn”, ezért próbálja „terrorral leplezni katonai vereségeit”.
Az október 17-i orosz támadások – mind a drón-, mind pedig a rakétacsapások – újabb áramkimaradásokhoz vezettek. Zelenszkij arról számolt be, hogy már dolgoznak a helyreállításon, ugyanakkor arra kérte az ukránokat, hogy takarékoskodjanak az árammal csúcsidőben.
Irán a drónokkal sértheti az atomalkut
A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében október 18-án közölte, hogy Oroszország az elmúlt héten fokozta a nagy hatótávolságú rakétacsapások ütemét Ukrajna-szerte, egyebek mellett az Irán által szállított, úgynevezett kamikazedrónokkal.
„A csapásokat cirkálórakétákkal, föld-föld szerepben alkalmazott légvédelmi rakétákkal és egyirányú iráni Shahed–136 robot-légijárművekkel hajtották végre” – közölte a brit hírszerzés.
Joe Biden amerikai elnök szóvivője, Karine Jean-Pierre újságíróknak azt mondta, hogy a Fehér Ház „határozottan elítéli Oroszország rakétacsapásait”, és a támadások továbbra is „Putyin brutalitását bizonyítják”.
Közölte, hogy az Egyesült Államok „továbbra is megfizetteti Oroszországgal a történteket, felelősségre vonja háborús bűneiért”.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország egyetért abban, hogy Irán az oroszországi drónszállításokkal megsértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatát, amely jóváhagyta Irán és hat nagyhatalom 2015-ben kötött atomalkuját.
Az ukrán infrastruktúra harmada érintett
Az ukrán külügyminisztérium október 17-én közölte, hogy több mint száz ilyen drón csapódott be Ukrajnában az elmúlt héten, erőműveket, szennyvíztisztítókat, hidakat és játszótereket találtak el.
„Ukrajna energiainfrastruktúrájának harmada érintett” – áll a minisztérium közleményében.
„Felszólítjuk Teheránt, hogy haladéktalanul állítsa le Oroszország ellátását bármilyen fegyverrel. Ellenkező esetben Irán és vezetése a legszigorúbb felelősségre vonásra számíthat, többek között az Oroszország Ukrajna elleni bűneivel foglalkozó nemzetközi jogi eljárások keretében.”
Dmitro Kuleba külügyminiszter október 17-én arra kérte az Európai Unió külügyminisztereit, hogy vezessenek be szankciókat Iránnal szemben az oroszországi drónszállítmányok miatt.
Irán október 17-én továbbra is tagadta, hogy drónokat szállítana Oroszországnak, a Kreml pedig hallgat.
Az iráni ENSZ-képviselet, amikor erről kérdezték, megismételte a kormány október 14-én kiadott nyilatkozatát, amely szerint Irán tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát és a világszervezet próbálkozásait az ukrajnai konfliktus békés megoldására.
Az Egyesült Államok október 17-én arra figyelmeztetett, hogy fellép az iráni drónprogramot támogató vállalatok és országok ellen.
„Bárki, aki Iránnal üzletel, és bármilyen köze lehet a pilóta nélküli repülőgépekhez, ballisztikus rakéták fejlesztéséhez vagy fegyverek szállításához Iránból Oroszországba, legyen nagyon óvatos, és biztosítsa be magát – az Egyesült Államok nem fog habozni, hogy szankciókat vessen be vagy lépéseket tegyen ellene” – mondta Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivője újságíróknak.
Az első női fogolycsere
Ukrajna hétfő délután közölte, hogy újabb nagyszabású fogolycserére került sor Oroszországgal, és ez volt az első, kizárólag nőket érintő csere az orosz invázió kezdete óta.
Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője Telegramon közölte, hogy a csere október 17-én volt, és 108 nőt szabadítottak ki.
Közülük 37-en Mariupolban, az Azovstal acélműben tartottak ki az ukrán kikötővárosért hetekig tartó harcokban, míg az orosz erők májusban el nem foglalták a gyárat.
A nők többsége az ukrán fegyveres erők tagja. Egy részüket még azelőtt fogták el, hogy Oroszország február 24-én megkezdte invázióját, és „rendkívül ukránbarát álláspontjuk” miatt tartották fogva őket – mondta Jermak.
Azokról a foglyokról nem árult el részleteket, akiket Ukrajna engedett szabadon a feszültnek minősített cserében. Az orosz megszállás alatt álló ukrán területek egyik, oroszok által kinevezett vezetője azonban korábban azt mondta, hogy Kijev nyolcvan civilt és harminc katonát engedett szabadon.
