Az Ukrajnából eddig elmenekült emberek milliónak durván fele munkaképes korú felnőtt, ők viszont meglehetősen képzettek, áll az ENSZ becslésében. Közülük viszont szinte senki sem maradt Magyarországon, akik pedig most fontolgatják a menekülést, szintén nem akarnának itt élni.
Az Ukrajna irányából Európába menekülők nagyjából fele gyerek vagy hatvan év feletti idős ember, a többiek munkaképes korúak, áll az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) becslésében. Ez egyébként azért nem biztosan pontos adat, mert a menekülőkkel egyelőre elég nehéz lett volna folyamatosan pontos munkaerőpiaci felmérést felvenni minden országban.
A munkaképes korúak egyébként döntően nők, és a csoport csaknem fele magasan képzett lehet, ami nagyon magas aránynak tűnik. Magyarországon durván a munkaképes korú nők negyede felsőfokú végzettségű a KSH 2020-as adatai alapján.
Az iskolázott munkaerőre nagyon is rászoruló Magyarországot ez a beáramlás nem nagyon érinti, az Ukrajnából menekülők ugyanis szinte csak kizárólag átutaznak hazánkon.
Gulyás Gergely miniszter áprilisi tájékoztatása alapján a belépő menekülők 97 százaléka nem kért menedékes státuszt Magyarországon, addig összesen kevesebb mint húszezren folyamodtak érte. Lengyelországban csaknem kilencszázezer ukrán kért védelmet, Csehországban több mint háromszázezer – írta akkor a Helsinki bizottság.
Az ENSZ előrejelzése alapján pedig ez így is marad,
a menekülést jelenleg fontolgatók közül szinte senki sem akar Magyarországon maradni.
A legnépszerűbb célország továbbra is Lengyelország és Csehország.
Ennek egyik oka, hogy már a háború előtt is sokkal több ukrán migráns és vendégmunkás választotta ezeket országokat.
Hiába próbálja a magyar kormány évek óta idecsábítani különböző támogatásokkal és kedvezményekkel őket, a versenytárs országokban jellemzően ugyanolyan munkakörben lényegesen többet lehet keresni és félretenni képzetteknél és képzetleneknél egyaránt.
Ehhez jön még, hogy a jelenlegi magyar kormány lényegesen közelebb áll Vlagyimir Putyinhoz, mint az ukrán vezetéshez. Utóbbival kifejezetten ellenséges az Orbán-kormány, pártmédiájuk az ide tartozó közmédiával együtt gyakorlatilag az orosz propaganda álhíreit és vélt összefüggéseit ismételgeti az invázió kezdete óta.
Ez az ukránok jelentős részének is feltűnhetett, ugyanis egy nemrégi felmérés szerint Magyarországnál csak Oroszországot, Belaruszt és Kínát ítélték ellenségesebbnek. Erről alább olvashat bővebben.
De a magyarok sem különösebben szolidárisak a szomszéd országgal,
az ország bő kétharmada semmilyen anyagi segítséget nem adna Ukrajnának.
Visszatérve az ENSZ munkaügyi hivatalának becslésére, szerintük április végéig több mint harmincezer magasan képzett ukrajnai menekülő lépett be Magyarországra, ugyanannyi, mint Csehországba, alacsonyan képzett korábbi dolgozóból pedig csak 11 ezer. Többek között így munkaerőpiaci okokból is fájhat, hogy Magyarország nem tudta itt tartani őket.
Azt az ukrajnai belső menekültek jövedelmének csökkenéséből is látni, hogy a háború nagyon erősen érintette a gazdagabb családokat. Ehhez nem árt tudni, hogy húszezer hrivnya jelenlegi árfolyamon nagyjából 242 ezer forint, Ukrajna pedig lényegesen szegényebb, mint bármelyik EU-s ország.
A belső menekültek harmadának tűnt el minden jövedelme a háború kezdete óta. Jellemzően arra kell gondolni, hogy leállt vagy megszűnt a munkahelyük, az állami szociális ellátási szintet fenntartotta az ország.
Emellett arra is lehet számítani, hogy Putyin hadseregének visszaszorulásával a menekülők száma is csökkenni fog. A maradók közül a legtöbben ugyanis a végsőkig kitartanának a lakóhelyükön.
Sokan már csak azért is maradnának, mert a háztartásukban olyan, kiszolgáltatottabb helyzetben lévő ember is él, akit nem akarnak elhagyni. Ezek többsége idős rokon vagy kiskorú gyerek. A kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel sokszor lényegesen nehezebb menekülni egy másik, ismeretlen országba.
