Hszi Csin-ping kínai elnök ötszázmillió dolláros segélyt ígért a következő három évre Közép-Ázsia országainak gazdaságuk és biztonságuk megerősítésére. Közben vakcinadiplomáciáját is kiterjeszti, oltóanyagot ajánl a térségnek.
A Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetőivel folytatott online csúcstalálkozóján, amelyen a diplomácia kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulójáról emlékeztek meg Peking és az öt volt szovjet tagköztársaság között, Hszi január 25-én azt mondta, hogy a pénzeszközöket „az emberek megélhetését érintő projektekre” fogják költeni.
A kínai vezető ígéretet tett arra is, hogy idén ötvenmillió adag Covid–19-vakcinát biztosít az öt országból álló csoportnak, és hozzátette, hogy Peking átadhatja az oltóanyaggyártó technológiát is.
Az átoltottság Közép-Ázsiában alacsony maradt az elérhető készletek hiánya, valamint a lakosság vakcinatétovázása miatt. A Világbank felszólította a térség kormányait, hogy javítsanak az emberek tájékoztatásán, és bátorítsák őket – különösen azokat, akik már korábban is betegek voltak – annak érdekében, hogy növelhessék az átoltottság szintjét.
Kína szorosabb kapcsolatokra törekszik a régióval, de óvatos, mivel Moszkva az egykori szovjet köztársaságokat befolyási övezetének tekinti.
Azzal is vádolják Pekinget, hogy a vakcinadiplomácia révén igyekszik elmélyíteni a kapcsolatait szerte a világon, és növelni geopolitikai befolyását.
A kínai kormány, amely több millió adag Covid–19-vakcinát exportál főként fejlődő országokba, többször is tagadta, hogy diplomáciai előnyszerzésre használná fel az oltóanyagot.
Egyes országok visszautasították a Sinovac és a Sinopharm által gyártott kínai vakcinákat, mondván, hogy nincs elegendő információ a hatékonyságukról.