Egy, a Szabad Európa birtokába került levél szerint 114 milliárd forintnyi uniós forrás (Igazságos Átmenet Alap) felhasználásának késleltetését kérte Magyarország nevében az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Szénrégió Bizottság. A klímasemlegesség felé történő átmenetet segítő Igazságos Átmenet Alap támogatásaira Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye lenne jogosult. Halasztást más országok is kértek, de szakmai forrásunk szerint nem indokolt a magyar kérelem, amelynek – ha elfogadják – súlyos hatása lesz a helyi társadalmi-gazdasági viszonyokra és a környezeti állapotra. A késleltetés okára vonatkozó kérdéseinkre sem az ezt kérő szervezet, sem a kormány képviselői nem válaszoltak.
Miközben hónapok óta téma a Magyarországnak járó uniós támogatások egy részének felfüggesztése, nemrég egy három vármegyének is jelentős támogatást jelentő uniós forrás késleltetését kérte egy szakmai szervezet – derül ki egy, a szerkesztőségünknek is eljuttatott levélből. A dokumentumot Magyarország részéről az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Szénrégió Bizottság két képviselője írta alá. A több ország szénorientált régiójának képviselői által is jegyzett levélben azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy ne csak 2026-ig, hanem 2029-ig lehessen felhasználni az Igazságos Átmenet Alap (JTF) forrásait.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a JTF költségvetése 17,5 milliárd euró, amelyből 7,5 milliárd euró (a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ) 2029-ig áll a kedvezményezettek rendelkezésére. További tízmilliárd euró a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből elérhető erre a célra, de ezt a forrást 2026-ig el kellene költeni. Feltételezhetően ennek a határidőnek a 2029-ig történő kitolását kérték a levél aláírói.
114 milliárd forint három vármegyének
Az Igazságos Átmenet Alap forrásai a klímasemlegesség felé való átmenet során felmerülő társadalmi-foglalkoztatási-gazdasági és környezeti problémák kezelésére szolgálnak. A támogatás főleg a szénbányászattal, erőművi és lakossági széntüzeléssel és más nagy kibocsátó iparágakkal érintett régióknak segít az átállásban az Európai Unióban. Az alap kerete Magyarország esetében nagyjából 114 milliárd forint, amelynek felhasználási kereteit az Energiaügyi Minisztérium fektette le a vármegyékre elkészített Területi Igazságos Átmeneti Tervekben.
A késleltetést kérő levelet Magyarország nevében aláírók (dr. Piskóti -Kovács Zsuzsa, File Sándor) azt a Heves megyében működő Szénrégió Bizottságot képviselik, amelyet a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárság hozott létre a LIFE-IP North-HU-Trans projekt keretében. Dr. Piskóti-Kovács a Szénrégió Bizottság titkárságának vezetője, File Sándor a bizottság elnöke, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.
Szakmai forrásaink emlékeztettek arra, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a klímasemlegesség felé való átmenet jelentős része a következő években zajlik, tehát e forrás felhasználása már most aktuális lenne. Az Igazságos Átmenet Alap célja elsősorban az átmenettel érintett munkavállalók, valamint a gazdaság több lábon állásának támogatása. A Területi Igazságos Átmeneti Tervek összeállítása már 2021 elején elkezdődött, ennyi időnek pedig elegendőnek kellett volna lennie arra, hogy élet- és versenyképes projektek szülessenek az érintett vármegyékben.
Nem indokolt a magyar támogatás halasztása
A levelet aláíró más tagállamok a Magyarországnak járó keretnél jóval nagyobb támogatást kapnak az Igazságos Átmenet Alapból, így nagyobb méretű projekteket és beruházásokat is hajtanak végre, ezért esetükben az előkészítéshez szükséges idő indokolhatja a felhasználás idejének meghosszabbítását – hangsúlyozták forrásaink. Hozzátették, hogy Magyarországon a Területi Igazságos Átmeneti Tervek szerint csak több kisebb projekt valósul majd meg, amelyek előkészítése kevesebb időt vesz igénybe, így szerintük az időbeni eltolás emiatt sem indokolt.
A legnagyobb üvegházhatású létesítmény
A kormány által 2021 márciusában megalakított Szénrégió Bizottság egy, a szénátmenettel foglalkozó egyeztető fórum. Megalakulásakor Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár így összegezte a kezdeményezés céljait: „A kormány energia- és klímapolitikájának stratégiai célja a Mátrai Erőmű fenntartható, környezetbarát átalakítása, valamint a térség kiegyensúlyozott energiaellátásának és energiabiztonságának garantálása. A most létrejött javaslattevő és döntéstámogató szervezet biztosítja a szénkivezetés során érintett szereplők bevonását, az egyeztetések folytonosságát, valamint az eredmények és javaslatok megismertetését.”
Az államtitkár akkor kiemelte: ez az erőmű jelenleg a legjelentősebb üvegházhatásúgáz-kibocsátó létesítmény Magyarországon, ugyanakkor kiemelkedő szerepe van a magyar villamosenergia-termelésben, kétezernél is több munkavállalót foglalkoztat, továbbá közel ezer helyi vállalkozás működése függ a tevékenységétől. Ezért is fontos, hogy a környezetbarát átállás megvalósulása ne veszélyeztesse a térség munkahelyeit, a kis- és középvállalkozók megélhetését.
2017 decemberében derült ki, hogy Mészáros Lőrinc a tulajdonában lévő Opus Global Nyrt.-n keresztül, a Status Energy Magántőkealap nevű leányvállalatával és egy cseh cég segítségével felvásárolta a Mátrai Erőmű Zrt. 72,62 százalékos tulajdonrészét. A vállalat közgyűlése 2019 elején elfogadta, hogy 11,2 milliárd forint osztalékot fizet ki a részvénytársaság tulajdonosainak. Mint ez a sajtóban akkor megjelent, Mészáros Lőrinc és üzleti köre nyolcmilliárd forinthoz jutott az osztalékból. 2019 decemberében Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től a Mátrai Erőművet. A cég 2020. március 26-án az MVM Csoport tulajdonába került.
Idén februárban az Átlátszó azt írta az erőműről, hogy bár az elmúlt években végig az volt a terv, hogy 2025-ig átalakítják (addig van működési engedélye), egy energia-vészhelyzeti kormányhatározat a tervet (ideiglenesen vagy véglegesen) felfüggesztette. A lap szerint a régi lignites blokkok helyett épült volna egy 500 MW-os gázüzemű erőmű, egy 31 MW-os vegyes tüzelésű, azaz háztartási vegyes hulladékot és biomasszát égető erőmű és egy 200 MW kapacitású naperőmű.
A nekünk nyilatkozó szakértők az ügy kapcsán kiemelték, hogy a tavalyi kormányrendelet nemcsak az erőmű működésének potenciális hosszabbításának vizsgálatát rendelte el, hanem a termelés növelését is célul tűzte ki. Ehhez viszont sok plusz- – saját, nem uniós – forrásra lesz szükség, hiszen az erőmű blokkjai nagyon régiek. Ráadásul a Mátrai Erőmű engedélyei 2025-ben lejárnak. Mindezt azért, hogy rossz minőségű, de hazai beszerzésű alapanyagot, lignitet lehessen elégetni. (Ami viszont a légzőszervekre különösen káros kénsav felszabadulásával jár.)
Hallgat a kormány és a szakmai szervezetek
Szakmai forrásaink szerint az Európai Bizottságnak küldött levelet aláírók névsorára tekintve különös, miért nem az Igazságos Átmenet Alap tervezéséért, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár írta alá a határidő-módosítási kérelmet Magyarország részéről. (Más tagállamokban magasabb beosztású tisztségviselők vagy közigazgatási intézmények vezetői jegyezték.) Az is kérdés, hogy az Európai Bizottságnak benyújtott kérelem egyeztetve lett-e a másik két jogosult vármegyével (Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén), hogy vajon ők sem akarják-e rövid időn belül felhasználni ezt a forrást.
Az ügyre vonatkozó kérdéseinket elküldtük Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Közgyűlés vezetőségének, Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkárnak (Igazságügyi Minisztérium), Baranya Vármegye Közgyűlés vezetőségének, Heves Vármegye Közgyűlés vezetőségének, Lantos Csaba energiaügyi miniszternek, Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárnak és Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárnak, a Miniszterelnökségnek és Gulyás Gergely miniszternek, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek, File Sándornak, és igyekeztünk eljuttatni dr. Piskóti-Kovács Zsuzsának is. A témában elküldött kérdéseinkre egyetlen választ sem kaptunk.
