Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy, a történelemoktatással foglalkozó állami bizottság létrehozását. A testület élén az ellentmondásos megítélésű korábbi kulturális miniszter, Vlagyimir Megyinszkij áll majd, és a belügyminisztérium mellett olyan ügynökségek képviselői is helyet kapnának benne, mint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Sok történész attól tart, hogy az új testülettel a rövidlátó ideológia behatol a történelemoktatásba.
A döntés védelmezői továbbvitték Putyin érvelését. Pavel Pozsigajlo történész, a Tanácsadó Kamara tagja a Szabad Európának azt mondta, hogy „mint minden országban, a kormány itt is az államot próbálja megőrizni".
„Kétségtelen, hogy a történelem kérdése döntő kérdés az állam jelenlegi határain belül való fennmaradása szempontjából – mondta Pozsigajlo. – Ha a történelmet átírják, akkor az állam nem fog többé létezni."
Mivel Oroszország „soknemzetiségű" ország, sürgősen szükség van történelmének „egységes" változatára, érvelt Pozsigajlo. Nem létezhet olyan történelmi narratíva, amely „azt mondja, hogy milyen nagyszerűek az északi népek és milyen rosszak az oroszok, vagy milyen nagyszerűek az észak-kaukázusiak és milyen rosszak az oroszok", mert „Oroszország egyszerűen nagyszámú apró államra esne szét".
„Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, kétségtelenül szükségünk van némi egyetértésre a társadalomban és az államon belül a történelmünkkel kapcsolatban" – tette hozzá.
Történelem: objektív tudomány vagy nemzetépítő erő?
Pjotr Akopov történész és publicista a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek ezt írta:
„Történelmünk egyebek mellett egy egyszerű igazságra tanított meg bennünket: nincs félelmetesebb a megosztottságnál és a széthúzásnál. Ezek pedig a zűrzavarból és a gyűlöletből fakadnak, amelyek összeegyeztethetetlenek a saját történelmünk iránti szeretettel."
Oroszországnak – tette hozzá – meg kell védenie szuverenitását „a történelmi harcmezőn". Putyin bizottságának megbízása a történelmi „proszvescsenyije" (azaz felvilágosítás). Ez tág fogalom, nem csak a formális oktatást foglalja magában, hanem a múzeumokat, a kultúrát, a szórakozást és az állampolgárok bevonását a témába.
Ismét befolyásos pozícióban a történészkedő miniszter
Az új bizottság élére az ellentmondásos megítélésű volt kulturális miniszter, Vlagyimir Megyinszkij kerül, aki a hiperhazafias Katonatörténeti Társaságot vezeti, és akinek disszertációit „egyszerűen tudománytalannak, helyenként egyenesen abszurdnak" nevezték, miközben megjegyezték róla: „figyelmen kívül hagyja a forrásokat, ha azok ellentmondanak téziseinek".
Megyinszkijt, aki a kormányzó Egységes Oroszország Párt Általános Tanácsának a tagja, 2020 elején leváltották kulturális miniszteri tisztségéből, de jelenleg Putyin tanácsadója. „Megyinszkij nem egyszerűen Megyinszkij – mondta Pozsigajlo. – Megyinszkij az elnök tanácsadója. Ha jól értem, most az a feladata, hogy egységes képet alkosson Oroszország történelméről, hogy felvegye a harcot a történelem vélt liberális értelmezésével szemben."
Megyinszkij korábban egy hasonló bizottságot vezetett, amelynek célja a történelem állítólagos meghamisítása elleni küzdelem volt, amikor kulturális miniszter volt Dmitrij Medvegyev elnök kormányában. De az a bizottság sosem ért el sok mindent, mondta Nyikolaj Szvanidze történész, aki a testület tagja volt.
„Nem mondhatom, hogy sok mindenre emlékszem arról a bizottságról, bár benne voltam" – mondta a Szabad Európának. „De az új bizottság összetétele teljesen más. A Föderációs Tanács és a Duma képviselői kikerültek belőle… nem is beszélve az önök szerény szolgájáról (rólam). A biztonsági erők képviselői viszont bekerültek, ami kétségtelenül megváltoztatja a bizottság munkáját."
Erőszakszervezetek az új bizottságban
Putyin utasítása szerint az új történelmi bizottságban helyet kapnak a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a belügyminisztérium, a Nyomozó Bizottság, az elnöki adminisztráció, a Biztonsági Tanács munkatársai, a főügyészség, valamint a külföldi hírszerző szolgálat (SZVR) és mások képviselői. „Nem hiszem, hogy komolyabb lesz – mondta Szvanidze, összehasonlítva az új bizottságot Medvegyevével. – De minden bizonnyal veszélyesebb lesz."
Nyikita Szokolov történész, a Szabad Történelmi Társaság elnöke egyetértett azzal, hogy az új bizottság összetétele „alapvetően más". „Ezek nagyon erős szereplők az ideológiai szférában, és megijeszt, hogy elkezdenek játszani a történelemmel" – mondta. „Nagyon aggódom az oroszországi történettudomány sorsa miatt, most hogy megalakítják ezt a bizottságot – tette hozzá. – Mert a dolgok összekeverednek, és az ideológia be fog lépni a tudomány szférájába."
Az ideológiailag motivált történelemfelfogás érvényesítésére tett kísérletek rövidlátók és valószínűleg tovább fokozzák a társadalmon belüli megosztottságot, mondta Szvanidze. „A történelem érdekes, olyan, mint egy detektívtörténet, amelynek nincs vége – fejtegette. – De a hazugságok unalmasak. Azok, akik »helyes történelmet« akarnak megalkotni, egyszerűen csak azt próbálják a valóságnak beállítani, amire vágynak. Szenvedni fogunk, mert az emberek, akiknek ezeket a történeteket mesélik, nem fognak úgy figyelni, ahogy kellene. És ezért meg lesznek büntetve."
A jelenlegi orosz kormány „nem sokat beszél a jövőről" – mondta Szvanidze –, és inkább a múlt újraértelmezésére fordítja figyelmét. „A jövő helyett a múltunk van… Egy nagy múltra törekszünk." Szokolov hozzátette, hogy semmilyen, a múltról alkotott vízió sem képes egyesíteni egy sokszínű országot. „Az országot csak a jövőkép alapján, az erkölcsi elvek mentén lehet egyesíteni – mondta. – Igen, a múlt tele van bűnökkel és gaztettekkel, de a jövőben másképp akarunk élni, és ésszerű és humánus célokat akarunk elérni. Ez legyen a politika célja, és a politikusoknak távol kellene tartaniuk magukat a történelem tanulmányozásától."
