A két mérsékelt jelölt közül az egyik visszalépett az iráni elnökválasztástól két nappal a szavazás előtt. A választás fő esélyese a keményvonalas Ebrahim Raiszi, Hámenei ajatollah közeli szövetségese.
Iránban június 18-án tartanak elnökválasztást, ahol a jelöltek között mostanáig két reformistának tartott aspiráns szerepelt. Egyikük, Mohszen Mehralizadeh azonban június 16-án, a kampány utolsó napján bejelentette visszalépését.
Keményvonalas befutó
A 64 éves Mehralizadeh korábban Irán alelnöke volt, és az ISPA közvélemény-kutató adatai alapján a népszerűsége alacsony maradt, a kampány végén egy százaléknál kisebb volt a támogatottsága. A visszalépés célja lehet az is, hogy növelje a másik mérsékelt jelölt, Abdolnasszer Hemmati korábbi jegybankelnök esélyeit.
Várhatóan azonban a visszalépés nem lesz elég a reformista jelölt győzelméhez. Az iráni, választott elnöki poszt eleve nem jelent főhatalmat, mivel azt az Ali Hámenei ajatollah vezette főpapi tanács birtokolja. A választáson nem is indulhatnak olyanok, akiknek a főpapok nem engedélyezik. A tavalyi parlamenti választásokon több ezer jelöltet eltiltottak az indulástól, főleg olyanokat, akik az iszlám fundamentalista állam ideológiájától eltérő elveket képviseltek.
A legvalószínűbb, hogy az idei elnökválasztáson a keményvonalasnak számító Ebrahim Raiszi fog nyerni, aki Hámenei támogatását is élvezi.
Távolmaradással tiltakozhatnak a választók
A demokratikusnak aligha nevezhető választási rendszer miatt egyre többen távol maradnak a szavazófülkéktől. A legutóbbi, februári választásokra a jogosultak alig 57 százaléka regisztrált, és friss kutatások szerint a júniusi választásokon ennél is kevesebben vesznek majd részt. Az apátiához hozzájárul az is, hogy Iránban még mindig igen súlyos a koronavírus-járvány.
A választás közben zajlanak a tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között a 2015-ös nukleáris megállapodás visszaállításáról és a Teheránnal szembeni szankciók feloldásáról. Bár elvileg mindkét fél az új megegyezést támogatja, az elmúlt fél évben nem történt előrelépés, és a keményvonalas Raiszivel valószínűleg nehezebb lesz megegyezni, mint a leköszönő Hasszán Rohanival, akinek elnöksége alatt eredetileg aláírták a nemzetközi szerződést.
A nyugati szankciók és a járvány együttesen komoly gazdasági problémákat és jóléti válságot okoz Iránban, ami tovább erősíti a társadalmi elégedetlenséget és a választók apátiáját.
