Az eddigi gyakorlattól eltérve az Európai Bizottság elnöke nem utazik el személyesen Budapestre a magyar helyreállítási terv szerdai elfogadásának bejelentésére – adta értésre kedden a testület szóvivője, anélkül hogy magyarázatot adott volna az utazás elmaradására.
Ursula von der Leyen a magyar helyreállítási terv szerdai elfogadása kapcsán szakítani fog az eddigi gyakorlattal, és nem utazik el személyesen Budapestre, hogy a magyar miniszterelnök társaságában bejelentse a döntést – árulta el kedden újságírók érdeklődésére az Európai Bizottság elnökének szóvivője.
Eric Mamer nem adott magyarázatot az utazás elmaradásra, csupán annyit közölt, hogy a bizottság elnöke nem köteles a helyszínen megtenni a bejelentést. Annak dacára sem, hogy Von der Leyen mostanáig minden egyes országba ellátogatott, hogy személyesen jelentse be, pénz áll a házhoz. Másfél évvel ezelőtt, 2021 júliusában már a budapesti járatra való foglalása is megvolt, az utat azonban lemondták azt követően, hogy a magyar parlament elfogadta a Brüsszel szerint a szexuális kisebbségeket súlyosan diszkrimináló törvényt.
A magyar helyreállítási terv sorsa ezt követően összefonódott az időközben megindult jogállami feltételességi eljárással, és számos buktatót követően az EU-ban utolsóként kapja meg szerdán az Európai Bizottságtól a zöld jelzést. Ezt követően a következő pénzügyminiszteri tanácsülések valamelyikén, de még december 19-e előtt a tagállamoknak is rá kell majd bólintaniuk a magyar tervre, amely 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás felhasználása előtt nyithatja meg az utat, ha Magyarország a számos feltétel közül mindegyiket teljesíti.
Nem volt egyszerű döntés
Lapunk úgy tudja, hogy Von der Leyen környezetében szinte az utolsó pillanatig lebegtették az utazást, ami arra utal, hogy Brüsszelben is törték a fejüket, hogy mi lenne a helyes hozzáállás. Végül az a korábban már folyosói háttérbeszélgetéseken elhangzott verzió kerekedhetett felül, hogy pr-szempontból nem vette volna jól ki magát, ha a testület elnöke a rendszerszintű korrupció miatt bírált magyar vezető társaságában ünnepelte volna a többmilliárdos uniós forrás elérhetővé válását.
A magyar helyreállítási terv jóváhagyása miatt elsősorban az Európai Parlament részéről az Európai Bizottság számos kritikára számíthat, tekintettel arra, hogy szerdán negatív értékelést készül közzétenni azoknak a magyar intézkedéseknek a teljesítéséről, amelyek révén a kormány az áprilisban indult jogállami feltételességi eljárás leállítását és hét és fél milliárd euró kohéziós politikai forrás zárolásának elkerülését próbálta elérni. Miután Brüsszel bevallottan maga sem látja még biztos kezekben az uniós költségvetési pénzeket Magyarországon, felvetődhet a kérdés, hogy akkor viszont miért hagyja jóvá a helyreállítási tervet. A bizottságnál ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a terv elfogadása még nem egyenlő a kifizetésekkel, Magyarországnak pedig nem kevesebb mint 27 kőkemény feltételt, úgynevezett szupermérföldet kellene teljesítenie 2023. március 31-ig ahhoz, hogy egyáltalán hozzájusson az első tételhez.
Elég, ha a 27-ből egyetlenegyet nem teljesít, és elesik a kifizetéstől. A 27 szupermérföldkőből értesülésünk szerint 21 a feltételességi eljárás során vállalt magyar intézkedéseket ülteti át, négyet az igazságszolgáltatás függetlenségét növelni hivatott reformoknak, kettőt pedig az EU által elvárt audit- és ellenőrzési rendszer létrehozásának szenteltek.
Magyarországnak mind a 21 jogállami eredetű feltételnek meg kell felelnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság az eljárás lezárását és a zárolt pénzek felszabadítását javasolja. Ez azonban még nem lesz elég a helyreállítási források eléréséhez, hiszen ahhoz a másik hat mérföldkövet is teljesíteni kell.
