Vlagyimir Putyin orosz elnök és Emmanuel Macron francia elnök tűzszünetre szólította fel az azeri és örmény erők között Hegyi-Karabahban. Hegyi-Karabah és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, azonban 1991 óta az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak (2017-től Arcahi Köztársaság néven).
Moszkva és Párizs tűzszünetet akar
Arról, hogy Oroszországnak milyen szerepe van a régió politikájában, ebben a cikkben írtunk részletesen. Franciaországban nagy számú örmény kisebbség él, és Párizs benne van az azeri-örmény konfliktus rendezésére életre hívott Minszk csoportban.
A Kreml közleménye szerint a két államfő telefonon egyeztetett arról, hogy milyen diplomáciai lépéseket lehetne tenni a helyzet rendezésére. „Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron arra szólította föl a harcoló feleket, hogy azonnal kössenek tűzszünetet és deeszkalálják a feszültséget” – olvasható a közleményben.
Továbbra is folynak a harcok
Közben továbbra is heves harcok folynak Hegyi-Karabahban, a hírek szerint a felek nehéztüzérséggel és rakéta-sorozatvetőkkel lövik egymást, de tankok, harci helikopterek, valamint fegyveres drónok is részt vesznek a küzdelemben. A harcoknak már több mint száz áldozata van.
A muszlim többségű Azerbajdzsán és a keresztény Örményország három régiós nagyhatalom: Oroszország, Irán és Törökország között helyezkednek el. Mindkét ország korábban a Szovjetunió tagköztársasága volt. A többségében örmény nemzetiségűek lakta Hegyi-Karabah a szovjet időkben az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság része lett.
Három évtizede tart a feszültség
A Szovjetunió szétesésekor a karabahi örmények szerettek volna elszakadni Azerbajdzsántól, ami háborúhoz vezetett. A mindkét oldalon súlyos veszteségekkel, etnikai tisztogatásokkal és tömeges kitelepítésekkel járó háború egy 1994-es tűzszünettel ért véget. Bár hivatalosan egy ország (beleértve magát Örményországot) sem ismeri el független országnak az Arcahi Köztársaságot, Hegyi-Karabah és a környező területek azóta is az örmény nemzetiségű erők irányítása alatt állnak.
Azóta folyamatos a feszültség a régióban, az évtizedek alatt több százan haltak a határvillongásokban. Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc a felek között, a négynapos háborúnak is nevezett konfliktusban több mint kétszázan haltak meg. Idén júliusban mérgesedett el először a helyzet Örményország és Azerbajdzsán között.
