Húsz országban végzett felmérést a tudományhoz való hozzáállásról a Pew Research.
A megkérdezettek több mint egyharmada nagyon bízott abban, hogy kutatók a társadalom érdekében dolgoznak, és 40 százalékuk állította, hogy inkább bízik benne. Indiában kiugróan hisznek a tudomány jótékony hatásában, Tajvanon és Brazíliában pedig a legkevésbé.
Ennél több mindent is néztek a felmérésben, így a megfigyeléseik közt szerepel, hogy:
- A megkérdezettek elsöprő többsége (82%) szerint az állami befektetés a tudományos kutatásokba általában megtérül
- A megkérdezettek fele (51%) szerint nagyon fontos, hogy világelsők legyünk a tudományos eredmények tekintetében. Legkevésbé a hollandok szerint fontos ez, a leginkább pedig a spanyolok szerint.
- A brazil megkérdezetteknek csak 8 százaléka gondolta azt, hogy a helyben élő kutatók tudományos eredményei az átlagosnál jobbak. A másik szélsőértéket az amerikai és a brit válaszadók jelentették, náluk 61 százalékuk gondolta így.
Jó pár országban eltérés mutatkozik a tudományhoz való hozzáállásban aszerint is, hogy a politikai bal-jobb felosztásban melyik oldalhoz tartozónak érezték magukat a válaszadók.
Ez a különbség a legnagyobb az USA-ban és az angolszász országokban,
néhány államban viszont alig létezik. Általánosan elmondható, hogy lényegesen több a baloldali azok között, akik nagyon bíznak abban, hogy a tudomány a társadalmuk javára dolgozik.
Jó pár országban nincs érdemi különbség. Csehországban pedig pont fordítva van, ott a jobboldaliak bíznak lényegesen jobban a tudomány pozitív társadalmi hatásaiban.
Általában megállapítható még, hogy a képzettebb emberek jobban bíznak a tudományban.
Megmérték emellé azt is, hogy az emberek mennyire bíznak abban, hogy az ország hadserege a társadalom javára működik. A katonaságban sokkal inkább a jobboldaliak bíztak.
Érdekes ehhez képest, hogy bár a válaszadók bíznak elvileg a tudományban,
a tudomány eredményeit mintha nem tartanák fontosnak.
Pontosabban a tényleges problémáknál csak alig a társadalmak negyede (28%) bízná a megoldást olyanokra, akik a téma szakértői. Kétharmaduk szerint inkább olyan embereket kell előnyben részesíteni a problémák megoldásánál, akiknek gyakorlati tapasztalataik vannak, még akkor is, ha nem számítanak szakértőnek a témában.
A válaszadók szűk többsége (55%) gondolta úgy, hogy a tudósok csak a tények alapján döntenek. Nem sokkal kevesebben voltak (41%), akik úgy vélték, hogy tudósok ugyanannyira torzíthatnak, mint bárki más.
Környezetvédelem vs. munkahelyteremtés
Külön téma volt a klímaváltozás is, ahol néhány ázsiai országot leszámítva inkább elégedetlenek voltak a válaszadók a kormányukkal. Pontosabban a többség azt állította, hogy a kormányuknak többet kellene tenniük a klímaváltozás ellen.
Felvetették azt a dilemmát is kérdésként, hogy a munkahelyteremtés és a környezetvédelem közül melyiket kéne előnyben részesíteni. Sokszor ugyanis a környezetvédelmi projektek rövid távon azzal járnak, hogy munkahelyek szűnnek meg, elég mondjuk egy szénerőmű bezárására gondolni.
Itt az jött ki, hogy
a válaszadók több mint kétharmada a környezetvédelmet részesítené előnyben a munkahelyteremtéssel szemben.
Rákérdeztek arra is, hogy a megújuló energiatermelés legyen a prioritás vagy a fosszilis energiahordozókra épülő termelés erősítése. Itt szinte mindenki (86%) a megújulókat szerette volna inkább. A további eredményeket megnézheti a kutatásból itt (angolul).
A nemzetközi kutatást húsz országban folytatták le, még a járvány előtt. Személyes és telefonos interjúkat egyaránt használtak, de inkább az utóbbit, a pontos módszertant itt találja angolul. A kérdőíves felméréseknél érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a vallott és a ténylegesen követett értékek sokaknál eltérhetnek.
