Sikeres volt a pártok által megtámogatott – néhány civil szerint kissé kisajátított – tömeges civil szavazatszámlálói jelenlét a szavazófülkéknél. Jóval kevesebb volt az adminisztratív hiba, viszont alig születtek jogi formát öltő kifogások. Ettől még csúcsra járatva működött a választóknak a hatóságok által évtizedek óta tétlenül szemlélt, szervezett utaztatása.
Vagy nagyon tiszta volt az idei választás, vagy alig születtek formális, első körben a helyi választási bizottságokhoz benyújtott panaszok. Ugyanis mindössze nyolc olyan kifogás jutott el a „másodfokon” döntő, korábban országosnak nevezett Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely az április 3-i választás napján történteket kifogásolta az NVB honlapján szereplő, a választás utáni, még a jogvesztő határidőn belüli üléseik határozatai alapján. (A 106 helyi választási bizottsághoz ennél vélhetően több kifogás érkezett, csak a beadványozó utána nem fordult az NVB-hez jogorvoslatért. A NVB-hez a népszavazás kapcsán beadott kifogásokkal sem foglalkoztunk.)
A hat összefogó ellenzéki párt NVB-be delegált képviselője, Litresits András ügyvéd lapunk kérdésére a szervezett szavazószállítást emelte ki a testülethez (illetve az „első fokhoz”, a helyi választási bizottságokhoz) formálisan vagy hozzá informálisan eljutott csalásokról, választói befolyásolásokról szóló jelentések közül. A nyolc határozatból hármat találtunk, amelyik szervezett utaztatást kifogásolt két szabolcsi és egy borsodi választókerületben. A helyi választási bizottság után az NVB is elutasította mindhárom kifogást.
Láncszavazás miatt egyébként utoljára 2014-ben rendeltek el szavazóköri szintű szavazásmegismétlést.
A választási visszaélésekkel, csalásokkal kapcsolatos jogorvoslat kérése egy átlagember számára szinte megoldhatatlan – ahogy ezt megírtuk fél éve a választási csalásokról szóló cikkeinkben itt és itt –, annyi bizonyítékot, konkrét jogszabályhelyet kell benyújtani és felsorolni három napon belül, hogy a kifogást ne dobják vissza érdemi vizsgálat nélkül, formai okokra hivatkozva.
Ha pedig mégis megtárgyalják, borítékolható a Fidesszel szembeni panaszok elutasítása az NVB-ben meglévő kormánypárti túlsúly miatt. Így járt a mostani nyolc beadvány is.
Jegyzőkönyvön kívül
De a szavazatszámláló bizottságok ellenzék által delegált tagjainak 16 százaléka sem jegyzőkönyveztette a szavazókörben észlelt rendellenességet. Legalábbis az Unhack Democracy kérdőívét kitöltők közül.
A szervezet lapunkban pár napja bemutatott előzetes jelentése a szavazatszámláló bizottságok tagjaival készített online kérdőíveken alapult. E szerint – ahogy a szervezet társalapítója, Barlai Melani lapunknak adott interjújában is hangsúlyozta – „ahhoz képest, hogy mennyi rendellenességet és súlyos csalást észleltek, rendkívül kevés kifogás érkezett be. Ez annak is a jele, hogy hiába észlel egy számláló rendellenességet, és az ottlétével egyébként már sok mindent meg is tud akadályozni, még mindig nagyon kevéssé jegyzőkönyveztetik.”
A szavazatszámlálók ellenzéki pártok általi delegálását végző és informatikai felületén a különböző utakon toborzott jelentkezők delegálását és választókörönkénti elosztását saját informatikai felületén intéző 20K mozgalom is indított kérdőíves felmérést a választás után. Ezt mind a 28 ezer számlálónak jelentkezőnek kiküldték. A szervezet sajtófőnöke lapunknak 6680 válaszadóról számolt be, akiknek „körülbelül tíz százaléka jelzett szabálytalanságot, amelynek harmada még a szavazás előtti nyomásgyakorlás jele volt”.
Az Unhack hatszáz kérdőívvel dolgozott (ezek 16%-a jelzett nem jegyzőkönyvezett visszásságot), de azok között – most először, mert a szervezet már az ötödik választást monitorozza – nemcsak delegált, hanem önkormányzatok által választott szavazatszámlálók válaszai is vannak.
Az ellenzéki pártok által delegált szavazatszámlálók konkrét szavazókörökbe történő megbízásának jogi lebonyolítója a Tiszta Választásokért Alapítvány volt, ennek a mozgalma a 20K. A delegálások aláírója, tehát a szervezet képviselője Tordai Csaba ügyvéd, Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója. Megkérdezettjeink momentumos kiindulású szervezetként jellemezték az alapítványt, amelynek a munkájában központi szerepet játszó Kovács Imre és Müller Péter 2019-től a Momentum színeiben dolgozott a Számoljuk Együtt civil mozgalommal.
Megkerestük Ruskal-Klemm Csillát, a 20K sajtófőnökét is (aki egyébként a Momentum által delegált külső tag a zuglói önkormányzat egyik bizottságában). Ő írásban elküldött válaszában 2500 hozzájuk érkezett, visszaélésgyanús esetről szóló, a választás napján tett bejelentésről számolt be az általuk delegált 19.462 szavazatszámlálótól. „Ezek között sok olyan volt, amelyet (akár telefonos segítségünkkel) helyben azonnal orvosoltak, de több olyan bejelentés is érkezett, amelyben az eset megvizsgálása után arra jutottunk, hogy nem történt visszaélés (például a választási plakát ugyan 150 méteren belül volt, de korábban került kihelyezésre). A közel ezer mobilappos bejelentésből a szavazatszámlálóink hozzánk eljutott jelzései alapján körülbelül száz esetben készült jegyzőkönyv. Az egyébként, hogy miről készül jegyzőkönyv, végső soron a szavazatszámláló bizottság döntése” – írta.
Azt tehát nem tudjuk, hogy a „központnak” történt jelentést követően ebből a 2500 esetből hány került végül jegyzőkönyvbe.
Barlai Melani a jegyzőkönyvezések elmaradását leginkább a szavazatszámlálók képzésének, azon belül is a 20K tananyagának hiányosságaival magyarázta: szerinte abban nem hangsúlyozták eléggé, hogy minden gyanús eset kapcsán jegyzőkönyvet kell felvetetni.
A tananyagukkal kapcsolatban feltett kérdésünkre a 20K sajtófőnöke azt írta, hogy tartózkodnak más civil szervezetek munkájának nyilvánosság előtt való kritizálásától. „Az Unhack Democracy javítási kezdeményezései közül azokat, amelyek szakmailag indokoltak voltak, átvezettük a szavazatszámlálók gyakran ismételt kérdéseibe.”
Céljuk egy gyakorlatorientált, a választási esetjogot tükröző, közérthető, a sokféle delegáltnak egyaránt befogadható képzési anyag elkészítése volt, írja. „A képzési anyagunkat gyakorlott szavazatszámlálók, képzési szakemberek és a választási jogi jogorvoslatokban a legnagyobb gyakorlattal rendelkező jogászok írták, a csapat munkáját egy magyar, szerte a világban széles körű tapasztalatokat szerző nemzetközi választási megfigyelő irányította.” (Akit nem kívánt megnevezni.)
Pákozdi Éva, a civil szavazatszámlálókat toborzó és képző legrégebbi civil szervezet, a Számoljuk Együtt vezetője lapunk kérdésére így válaszolt: „Civil és álcivil ágon is jól felkészített emberek voltak. Elolvasták a három vagy a Nemzeti Választási Iroda által készített negyedik tananyag valamelyikét. Ha kevésbé felkészültek lettek volna, nem lett volna ennyire sima a választás népszavazással együttes lebonyolítása.”
Lehet-e még civil a fideszes?
Az Unhack Democracy társalapítója interjúnkban nem zárta ki, hogy akár hétezer fideszes is lehetett az ellenzéki delegált számlálók között. Ezt ugyan ő is csak nehezen vagy egyáltalán nem ellenőrizhető spekulációnak minősítette, de a számtalan, fideszes közszereplő által létrehozott vagy hozzá köthető és közpénzből működtetett kisebb civil szervezet vagy a legnagyobb fideszes álcivil szervezet, a Civil Összefogás Fórum példájából kiindulva ez újból felkelthette a választások tisztaságával kapcsolatos gyanút.
Pákozdi Éva vitatja ezt a számot. Szerinte ebben keveredhetnek a delegált és a választott, „hivatalos” tagjai a bizottságoknak. (A delegált tagok is hivatalosak, ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint a választott tagoknak.) Utóbbiakat a választókerület illetékes jegyzője választja ki, illetve annak önkormányzata választja meg. Mivel ötvenezer ilyen tagra van szükség, és öregedőben voltak már az ilyet évek óta végző, jórészt önkormányzati dolgozók, ezért idén az NVI is toborzást hirdetett ezekre a helyekre. (Jelentkezni már az illetékes jegyzőknél kellett.)
„Régen nem juthatott be közéjük civil szavazatszámláló, most sokan oda is jelentkeztek. Mi is felhívtuk a figyelmet, hogy oda is lehet jelentkezni, az is ugyanolyan számlálás, mint a mienk. Sokan vissza is jeleztek, hogy bejutottak – mondja Pákozdi Éva. – Nem nagyon lehetett tudni, hogy kit választanak be végül azok közül, akik delegáltnak is jelentkeztek, akkora forgás volt.”
De ő is azt hangsúlyozza, amit Nagy Attila, az NVI elnöke mondott lapunknak decemberben: „Egy a házi feladat: leteszi az esküt, csak azt számolja meg, amit lát” – mondja Pákozdi Éva.
A szavazatszámlálók szétosztása
Az EBESZ egyik kiemelt ajánlása volt a 2014-es és a ’18-as választás után is, hogy a jogalkotó biztosítsa a civil kontrollt, a pártoktól független állampolgári választási megfigyelést is. Ezt a jogalkotó nem teljesítette, most is csak pártok/jelölőszervezetek delegálhatnak – habár bárki jelentkezhetett tagnak.
„Civil mozgalomként óriási hátrányunk, hogy még egy lépcsőt be kell iktatnunk. Át kell adnunk a delegáló szervezetnek a mi civiljeink adatait, és tőlük függ, hogy megtörténik-e a delegálás. Ezt mi nem tudjuk befolyásolni” – mondja Pákozdi Éva.
A delegálást is kifogásolta az Unhack Democracy társalapítója. Barlai Melani szerint „sok panasz érkezett, hogy korábbi tapasztalt szszb-ket nem delegáltak. Azt a hálózatot, amelyet a Számoljuk Együtt Mozgalom helyben csodálatosan felépített a meglévő helyi szszb-tagokkal, szerintem sok helyen kihagyták, és inkább Budapestről küldtek aktivistákat.”
Ehhez a kritikához már Pákozdi Éva is csatlakozott. „Ők párthoz kötődők – mondja a 20K-ról. – Mi civil szervezeti háttérrel működünk a Számoljuk Együtt Mozgalom mögött. A pártokkal kötött együttműködési megállapodás alapján tudunk delegáltatni, ők közvetlenül tudták ezt megtenni.”
Ruskal-Klemm Csilla szerint viszont a 20K nem pártok által indított mozgalom. „Önkéntesként alapítottuk, tudatosan vállaltuk fel, hogy együttműködünk az ellenzéki pártokkal. Egyfelől a szavazatszámláló bizottságokba jelölő szervezetek delegálhatnak tagokat, ami önmagában is szükségessé teszi a pártokkal való kooperációt. Másfelől viszont abban is tudatosak voltunk, hogy ellenzéki szavazatszámlálókat kerestünk. Nem akartunk olyan hamis illúziót kelteni, hogy a szavazatszámlálók toborzása, képzése és delegálása itt és most Magyarországon a kormányoldaltól és ellenzéktől egyenlő távolságot tartó folyamat lehet.”
A toborzással és delegálással kapcsolatos dolgok „nem teljesen kerültek betartásra” a részükről – mondja Pákozdi Éva diplomatikusan a 20K-ról. „Nem tudjuk, milyen alapon válogattak. Elég sokan kimaradtak, nem csak a mieink, hanem a 106 körzet korábbi pártaktivistáiból is. Persze övék volt az informatikai háttér, amelyen keresztül jelentkezni lehetett. Mi beadjuk a nagy kalapba a számlálóinkat, és hiába mondjuk, hogy arányosan fogunk delegálni, nem biztos, hogy ez a végén összejön.”
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem volt olyan gond, hogy a 20K delegáltjai „pártosabbak”, részrehajlók lettek volna, mint az ő civiljeik.
A Számoljuk Együttnek egyébként a Kutyapárttal és a Mi Hazánkkal is volt együttműködési megállapodása. Megkeresték a Fideszt is, de nem válaszoltak.
Kérdésünkre, hogy milyen alapon válogattak a delegálásnál, Ruskal-Klemm Csilla először a számokat tisztázta. „A hatpárti delegáltak közül mintegy hatszáz fő csak a Számoljuk Együttnél jelentkezett, míg körülbelül háromezer a pártok olyan régi szavazatszámlálója volt, akik nem regisztráltak a 20K online rendszerébe. A többi hatpárti delegált a 20K online rendszerén keresztül regisztrált 28 ezer jelentkező egyike volt.”
Pákozdi Éva viszont lapunknak 6500 náluk jelentkező civilről beszélt, akinek az adatait átadták a 20K-nak. Közülük ezer jelentkezett már addigra a 20K-nál is. A hatszáz nem 5500. Az ellentmondást a 20K sajtófőnöke szerint az oldja föl, hogy a Számoljuk Együtt a nála jelentkező sok ezer embernek a delegáláshoz szükséges személyi azonosítóját (személyi számát) saját adatkezelési tájékoztatója alapján, adatvédelmi okból eredetileg nem kezelte, csak a hat párttal kötött adatfeldolgozói szerződés aláírását követően vették fel az érintettektől. Így végül csak hatszázat kapott meg a 20K delegálásra alkalmas adatcsomaggal a hatezerből.
„A részükre az ország egész területén konkrét szavazókörre fenntartott, 948 hatpárti szavazatszámlálói delegálási lehetőségből 591 szavazókörre kaptunk tőlük időben az érintettel telefonon leegyeztetett módon konkrét szavazókörre szóló, tartalmában helyes adatokat. Hálásak vagyunk nekik egyebekben azért, mert így az online felületen való adategyeztetéstől és beosztáselfogadástól ódzkodó, de a pártokkal kapcsolatban egyébként nem álló jelentkezőknek is volt lehetőségük arra, hogy szavazatszámlálók legyenek.”
A delegálás prioritáslistáján azok álltak első helyen a régi helyi szavazatszámlálók (tehát például MSZP- vagy Jobbik-aktivisták) közül, „akiknek az adatait az érintett párt a közös hatpárti adatkezelésbe az előzetesen egyeztetett határidőben leadta, elsőbbséggel kerültek delegálásra”.
A fennmaradó helyekre „a szavazatszámlálók utazási hajlandósága, az online képzésben való részvétel és a delegáló szervezetek preferenciái alapján készültek több körben a beosztások, amelyeket a jelentkezők elfogadtak vagy elutasítottak. Előfordult olyan is, hogy az érintett vagy a párt a személyes adatokat hibásan adta meg, amely esetben – ha nem sikerült időben orvosolni az adathibát – végül nem az eredetileg beosztott ember lett delegálva az adott helyre.”
Egy ekkora logisztikai és szervezési feladatot csak következetesen lehetett elvégezni, írja, „még akkor is, ha elméletben vagy tizedakkora nagyságrendben mások máshogy gondolták volna a folyamatot végigcsinálni”.
Jön 150 időközi önkormányzati választás
A magyar választásokon megfigyelt anomáliák sorozata összességében megkérdőjelezi a kormányzó Fidesz kétharmados többségét – szerepelt az Unhack Democracy 2018-as jelentésében.
A TASZ nemrég kiadott gyorsértékelése szerint idén a választás napját övező visszaélések jelentősek voltak, „de az egyenlőtlen versenyhelyzet nagyobb mértékben befolyásolja jogellenesen az eredményt, és már a választás napja előtt létrejön a jogsértő helyzet”.
Pákozdi Éva ezt már pár hónapja, még a választások előtt hangsúlyozta lapunknak. „A szavazókörben már csak azt lehet tenni, ami az eljárási rendből adódik. A választási törvény a legveszélyesebb a választások tisztaságára. A választási törvény segítségével lehet befolyásolni a választás eredményét, és olyan előnyöket biztosítani a kampányidőszakban, amelyekkel befolyásolni, megtéveszteni lehet a választói akaratot. Ezek sokkal ártalmasabbak, mint hogy a választás végén három-négy voksot ide teszek, vagy oda. Ez egy nap; az oda vezető hat-hét hónap a fontos a négyéves ciklusból.”
A TASZ mostani összegzése szerint „a több tízezer civil szavazatszámlálónak és megfigyelőnek köszönhetően most bebizonyosodott, hogy a központilag szervezett, a szavazatokat meghamisító csalás olyan mítosz, amellyel egyszer és mindenkorra le kell számolni”.
Litresits András és Barlai Melani azért kiemeli a szervezett utaztatás csúcsra járatását kisebb településeken. Az Unhack Democracy másik társalapítója, Banuta Zsófia már a mostani választás előtt hangsúlyozta ennek jelentőségét. „Mi ezt már szervezett csalásnak hívjuk, hiszen ügynökhálózatok működnek azért, hogy szavazatot vásároljanak. Mindenhol más szervezi, de a metódus ugyanaz, országszerte vannak visszatérő motívumok.”
Ez a TASZ mostani értékelésében (őszre ígérik végleges jelentésüket a választásról) is megjelenik, ha áttételesen is. „Tömeges csalások és visszaélések valóban léteznek a szavazás napján, de ezek döntően nem a szavazóhelyiségben történnek. A választást nem a szavazókörökben vagy a szavazatok összeszámolásakor csalják el, sokkal fontosabb figyelembe venni a rendszerszintű kiszolgáltatottságot, amely a legszegényebb települések szavazóira jellemző.”
Mindenesetre a szavazókörök 99,4 százalékában volt legalább egy, az ellenzéki pártok által delegált számláló, kilencven százalékában pedig legalább kettő – miközben ez utóbbi aránya 2018-ban csak 57 százalék volt.
Pákozdi Éva: „A lényeg az, hogy mi, civilek, akik elkezdtük, bebizonyítottuk, hogy meg lehet csinálni. Kell hozzá összefogás, és mindenki láthatta, hogy nem a választás napja a fő probléma. Most jön 150 önkormányzati időszaki választás, ahol megint ott kell lenni. Mert ha ott vagy, akkor legalább a technikai hibákat nem követik el.”
Ha a konkrét választási ellenőrzésen túl tekintünk, akkor ez a több tízezer szavazatszámlálónak jelentkező ember nemcsak szociotúrát tett a magyar vidéken (ahogy sokan gúnyosan vagy megdöbbenve értékelik), hanem a passzív, atomizálódott, a Facebookon politizáló magyar társadalomban valós civil közéleti, demokratikus aktivitást mutatott – politikai meggyőződésétől függetlenül, pártatlanul. Ami talán fontosabb, mint az ellenzéki pártok szerepkeresése a negyedik kétharmad után.