A magyarok már a bőrükön érzik a romló gazdasági helyzetet, de az ellenzék mégsem használja ki a politikai lehetőséget. A magyar iskolák továbbra sem tudnak mit kezdeni az átlagostól eltérő nevelési igényű gyerekekkel. Hiába a megállapodás az ukrajnai gabona exportjáról, nem lesz egyszerű az áruszállítás.
Itt vannak a megszorítások, de az ellenzék hallgat
Fenyegető Facebook-posztokban nincs hiány, de az ellenzék mintha nem akarná meglovagolni azt a társadalmi sokkot, amelyet a rezsiköltségek radikális kormányzati emelése okoz és amiről az egész ország beszél. 2006-ban a mostaninál jóval kisebb megszorítócsomag követte a Gyurcsány Ferenc akkori pártja, az MSZP által megnyert parlamenti választást, az ellenzéki Orbán mégis radikális utcai politizálásra hívott fel. Annak jártunk utána, hogy most az ellenzéki pártok miért nem foglalkoznak az ország jelentős részét komolyan érintő problémával.
Pedig a magyarok már most nagyon rossznak látják pénzügyi lehetőségeiket. Tavaly március óta nem látott mélypontra esett júliusban a GKI konjunktúraindexe, vagyis az a mutató, amellyel a gazdaságba vetett bizalmat mérik. Idén április óta az üzleti várakozások mintegy nyolc, a fogyasztóiak több mint húsz ponttal estek, miközben a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben nőtt. Hónapról hónapra egyre drámaibban látjuk a gazdaság helyzetét.
A héten a Magyar Nemzeti Bank is igyekezett tenni az infláció csökkentéséért. A Monetáris Tanács kedden száz bázisponttal, 10,75 százalékra emelte meg a jegybanki alapkamatot, amely 2008 vége óta nem járt a két számjegyű tartományban.
Az infláció és az elégedetlenség egyik forrása a rezsicsökkentés korlátozása. A rezsiköltségek várható emelkedésével kapcsolatban olvasóink is nagyon sok kérdést juttattak el szerkesztőségünkhöz. Ebben a cikkünkben a felmerülő kérdésekre igyekeztünk válaszolni, de sok részlet még most sem tisztázott a rezsicsökkentés korlátozásának részleteiről.
Orbán Viktor magyarázkodni kényszerült, mert fajok keveredéséről beszélt
A héten sokáig téma volt Orbán Viktor Tusványoson elmondott beszéde. Pedig beszédei 2004-től nagyon hasonló szerkezetet mutatnak, központi fogalmuk pedig a totális szorongás. Az Orbán-beszédek általános formája szerint rendre van egy nehezen elhagyható bevezető rész, aztán a kormány méltatása. Ezután hangsúlyos rémképek jönnek a minket körülvevő világról, ahol változó szereplők próbálják elpusztítani a magyarokat.
A legnagyobb visszhangot a beszédnek a fajok keveredéséről szóló része keltette. Ezek a mondatok viszont kimaradtak az EP-képviselőknek szemlézett Orbán-beszédből, de a beszéd így is nemzetközi vihart kavart.
Aztán le is mondott posztjáról Orbán Viktor egyik legrégebbi tanácsadója a miniszterelnök tusványosi beszéde miatt. Hegedüs Zsuzsa szerint a beszéd „a legvérmesebb fajgyűlölőknek” is tetszett volna, ezért több évtizedes barátságuk ellenére megszakítja a kapcsolatot Orbánnal. Hegedüs 2002 óta dolgozott a miniszterelnök mellett, távozásáról és szokatlanul nyílt hangvételű lemondóleveléről a nemzetközi sajtó is beszámolt.
Orbán Viktor csütörtökön Bécsbe utazott, ahol osztrák kollégájával az ukrajnai háborúról, gazdasági és „intellektuális kérdésekről” beszélt – utóbbira példaként a rasszizmust említette. Sokat kritizált tusványosi beszédére utalva Orbán azt mondta, „előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmaz”. Szerinte nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről. Az osztrák kancellár pedig arról beszélt, hogy „Ausztria a rasszizmus mindenféle formáját elutasítja, és ennek bármiféle relativizálását is”.
Az Egyesült Államok megbocsáthatatlannak minősítette Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéseit, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy ne hozzunk létre „vegyes fajú népeket”.
Európa készül a télre
Az Európai Unió országai kedden jóváhagyták a gázfogyasztásuk visszaszorítását célzó, a korábbinál enyhébb vészhelyzeti uniós javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy különböző nemzeti utakat követve készüljenek fel az orosz szállítási megszorításokra. Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint a megállapodás megmutatja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Európa egységes maradt Moszkva legutóbbi gázkorlátozása ellenére is. Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely ellenezte a megállapodást.
Az Európai Számvevőszék szerint számos buktatója van annak a tervnek, amellyel az EU függetleníteni akarja magát az orosz energiahordozóktól. A legnagyobb aggodalmuk az, hogy hiába irányoztak elő a tagállamok erre a célra több mint kétszázmilliárd eurót, a fedezete jelenleg nincs meg az uniós költségvetésekben. Emiatt félő, hogy más fejlesztési források rovására valósítják meg a terveket. Ráadásul Magyarország sajátos helyzetben van, mivel az ezt támogató programra (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – RRF) még nincs elfogadott magyar terv, addig viszont a forrás sem érhető el a magyar hatóságok számára.
Nincs helyed az iskolában
Levente az autizmusspektrum középső tájékán elhelyezkedő, markánsabb autista jegyeket magán hordozó, speciális nevelési igényű fiú, aki hivatalosan 2021 szeptembere óta, az alsó tagozatban az osztálytársak részéről őt érő sorozatos iskolai fizikai és verbális abúzus, illetve tantermi kirekesztés miatt egyéni tanrendben tanul otthon. Magyarországon közel százezer sajátos nevelési igényű gyermek él. Sokuknak (és családjuknak) elérhetetlen álom a közoktatás.
„A baloldal legalább annyira nem akarta megszüntetni az iskolai szegregációt, mint a jobb.” Erről Debre Magdolna beszélt a Szabad Európának. Egész életében hátrányos helyzetű óvodás gyerekekkel akart foglalkozni, az álmát végül megvalósította, megalapította az ország első cigány nemzetiségi óvodáját. Negyven év távlatából azonban úgy látja, hogy egyik politikai oldal sem érdekelt abban, hogy felszámolja az országban a cigány osztályokat.
Háború Ukrajnában
Nem lesz könnyű a gabonát kihozni Ukrajnából. Noha már megnyitott az ukrajnai gabonaexportot koordináló központ Isztambulban, a hajózási társaságok nem kapkodnak a lehetőségért, hogy ők szállítsák el Ukrajnából az ottrekedt több millió tonna gabonát, jóllehet áttörő megállapodás született a Fekete-tengeren átvezető biztonságos folyosókról. A vízben aknák rejtőznek, a hajótulajdonosok még mindig mérlegelik a kockázatot, sokuknak továbbra is kérdései vannak.
Az orosz vezetés azt állítja, hogy egy ukrán járőrhajóra és egy fegyverraktárra mértek csapást előző hétvégén Odesszában, de a brit hírszerzés szerint nincs semmi jele annak, hogy ilyen célpontok lettek volna ott, ahol becsapódtak a rakéták. A britek szerint a hétvégi légicsapásokra feltehetőleg azért került sor, mert az orosz hadvezetés rendkívül súlyos fenyegetésnek tekinti a korszerű hajóelhárító rakétákat, amelyekkel „az átfogó inváziós terveket jelentősen aláásva” Ukrajna sikerrel megakadályozta Odessza megtámadását a Fekete-tenger felől.
Egy amerikai törvényhozó arról számolt be titkosszolgálati tájékoztatásra hivatkozva, hogy az orosz inváziós erők nagyjából fele, azaz több mint 75 ezer katona meghalt vagy megsebesült az ukrajnai háborúban.
