Az orosz energiafüggőségtől való szabadulás egyik útja, hogy alternatív forrásból szerezzenek be az uniós tagállamok energiát. Ennek talán a leggyorsabb módja a cseppfolyósított földgáz, amely nagy mennyiségben áll rendelkezésre a világpiacon. Ehhez azonban a fogadó- és tárolókapacitásokat is fel kell fejleszteni. A munka elindult, Magyarország azonban – földrajzi helyzete miatt – távol van ezektől a beruházásoktól.
Az energiaválságra válaszul hozott uniós intézkedéseknek több céljuk van. Az egyik az, hogy megfizethető és versenyképes energiát biztosítsanak a fogyasztóknak, miközben az energiabiztonságot is javítani kell, különösen a váratlan helyzetek esetére. Az uniós országok együttműködésének lényege, hogy diverzifikálják az energiaforrásokat és az energiaellátást, biztosítsák a gázellátást, ugyanakkor csökkentsék a gáz iránti keresletet, ezzel párhuzamosan felgyorsítsák a tiszta energiára való átállást.
Orosz gáz: negyven helyett kilenc százalék
A 27 uniós tagállam vezetői az állam-, illetve kormányfők 2022. márciusi nem hivatalos találkozóján úgy határoztak, hogy – az Ukrajna elleni orosz invázióra és az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzéseire figyelemmel – fokozatosan megszüntetik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőséget. A tagállami vezetők előrelátóan nem írtak határidőt mindehhez, ez azonban csak a kiszámíthatatlanságot növeli. Jelenleg az EU-s országok azt feltételezik, hogy akár már holnap leállhatnak a szállítások, mint ahogy tucatnyi uniós ország felé már részben vagy egyáltalán nem szállít gázt Oroszország. Az is tény, hogy vannak olyan országok, amelyek számára képtelenség az orosz energia nélkül átvészelni a következő hónapokat, akár éveket.
A változás egyébként már most is látványos: míg tavaly Oroszország az EU energiaigényének negyven százalékát fedezte, mostanra ez lecsökkent kilenc százalékra – ahogy például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elmondta éves, State of the Union című értékelő beszédében. Más kérdés, hogy ez a kilenc százalék igen nagy arányban összpontosul Kelet-Közép-Európában.
A kieső orosz gáz ellensúlyozására az Egyesült Államok és Kanada növelte az EU-ba érkező cseppfolyós földgáz, az LNG mennyiségét, Norvégia már több gázt szállít, mint Oroszország, az EU és Azerbajdzsán között egyetértési megállapodás jött létre a gázszállítás fokozásáról, és további szállítások vannak tervbe véve Izraelből és Egyiptomból.
Az új remény: az LNG
Az EU a világ legnagyobb LNG-importőre. 2022 első negyedévében az EU csaknem harmincmilliárd köbméter LNG-t importált csaknem 33 milliárd euró értékben. Franciaország volt a legnagyobb LNG-importőr az EU-ban, megelőzve Spanyolországot és Hollandiát.
2022 első negyedévében az Egyesült Államok lett az EU legnagyobb LNG-szállítója, amely a teljes import közel ötven százalékát teszi ki. Az Európai Bizottság adatai szerint évről évre több mint kétszeresére nőtt az LNG-import az Egyesült Államokból.
Az EU teljes LNG-importkapacitása jelentős, körülbelül 157 milliárd köbméter visszagázosított formában évente. Ez elegendő a teljes gázigény mintegy negyven százalékának kielégítésére. Az LNG-infrastruktúrához való hozzáférés azonban EU-szerte egyenlőtlen.
Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Belgium, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Görögország és Lettország mind rendelkezik működő LNG-terminálokkal. Ezenkívül több mint egy tucat tervezett LNG-terminál van EU-szerte, és néhány jelenleg is épül.
Ezek az állomások azonban messze vannak Magyarországtól, ami természetes, hiszen tengeri kikötő kell hozzá. De azokban az országokban is, amelyek viszonylag közel vannak hazánkhoz, sokkal kevesebb ilyen beruházás történt és történik, mint a tőlünk távolabbi partszakaszokon. Például sem Romániának, sem Bulgáriának, sem Szlovéniának nincs LNG-terminálja, de még csak ilyen létesítmény építését sem vették tervbe egyelőre. Egyedül Horvátországban, Krk szigetén működik ilyen terminál a régiónkban.
Hogy teljesebb képet adjunk, jelenleg
- 14 működő terminál van az EU-ban, illetve további
- hat olyan, amelyik működik, de a bővítését is tervezik,
- három terminált jelenleg is építenek (Finnország, Görögország, Ciprus),
- húsz terminál építését tervbe vették (ezek közül Magyarországhoz a legközelebbi a lengyel Gdańskban lesz).
Ez összesen 43 LNG-terminált jelent néhány éven belül – a jelenleg működő 23-mal szemben. Az EU egyik törekvése a tengerrel nem rendelkező országok minél nagyobb mértékű bekapcsolása az európai hálózatokba, így juthat el az energia többek között Magyarországra is.
Harcban az árakkal
Az ellátás biztonsága azonban kevés, arra is szükség van, hogy ha már rendelkezésre áll az energia, meg is lehessen fizetni. Ráadásul az energia árának növekedése hatással van tulajdonképpen minden más árára. Az árak alakulása azonban egyáltalán nem tudható be kizárólag a háborúnak.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint – amely az Eurostat adataira támaszkodik – 2021 második fele óta emelkednek meredeken az EU-ban és világszerte az energiaárak. Bár a Covid–19-válság utáni gazdasági helyreállítás és az utazási korlátozások fokozatos feloldásával összefüggésben bizonyos fokig várható volt, hogy nőni fognak az energiaárak, az emelkedés a becsléseknél nagyobb volt. A 2021-ben kezdődött áremelkedés 2022-ben sem állt meg, sőt az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió tovább súlyosbította. Csak 2021-ben több mint 170 százalékkal nőtt a gáz ára a globális piacokon, az EU-ban pedig 2021 júliusa és 2022 júliusa között több mint 150 százalékkal.
Ebben a helyzetben a szélsőséges időjárási viszonyok, így az Európán végigsöprő hőhullámok miatt megugrott az energia iránti kereslet hűtési célokra, ami nyomást gyakorolt a villamosenergia-termelésre. Újabb árfelhajtó tényező, hogy nőtt a cseppfolyósított földgáz iránti kereslet, ennek következtében emelkedett ennek a földgázfajtának az ára. Befolyásolja az árakat a Covid-válság utáni gazdasági fellendülés Ázsiában, ami nagyobb keresletet eredményezett. És – ismét a hőséggel és az ezzel járó aszállyal összefüggésben – szűkült a nukleáris energia és a vízenergia termelésének lehetősége.
Az EU az árak mérséklésére szolgáló összetett intézkedéscsomagról tárgyal (itt írtunk róla), ami a tagállamok energiaügyi miniszterei szeptember 30-i ülésének ismét a napirendjén szerepel.
