Míg Budapesten majdnem minden buszban van klíma, a megyeszékhelyekről ez nem mondható el. Szekszárdon és Nagykanizsán egy darab klímás busz sincs a helyi járaton. Ez nemcsak az utasoknak kellemetlen, hanem a sofőröknek is. A fővárosban 98 százalékos a klímás buszok aránya.
„Amikor negyven fok van árnyékban, a szélvédő mögött ülni a napon olyan, mintha fóliasátorban lennék” – mondta a Szabad Európának egy vidéki város buszvezetője. A neve elhallgatását kérő sofőr olyan buszt vezet a helyi járaton, amelyben nincs légkondicionáló.
Ezeket a buszokat használtan vette a közlekedési vállalat, amely most már a Volánbuszhoz tartozik. Klímásra tervezték, de légkondi nélkül vették meg. „Emiatt kicsik az ablaknyílások, még kereszthuzatot sem lehet csinálni, mint a régi Ikarusokon” – tette hozzá.
Ez kellemetlen az utasoknak is, de a sofőröknek még rosszabb, ők ugyanis nemcsak néhány percig, hanem egész nap a buszon vannak. Elmondása szerint kánikulában balesetveszélyes a túl forró vezetőkabin, „legalább egy mobilklímát beszerelhetnének a sofőröknek”. Az is hatalmas kockázat, hogy a súlyos munkaerőhiány miatt a sofőrök túlterheltek, igen sok az idős buszvezető, sőt sok nyugdíjas is visszajött vezetni, hogy így egészítse ki havi apanázsát.
Használt buszok Mekkája
Kíváncsiak voltunk, milyen viszonyok uralkodnak az országban, ezért a legtöbb településen a helyi járatot üzemeltető Volánbusztól közérdekű adatigénylésben kértük le a járműflottára vonatkozó információkat, és összehasonlítottuk a budapesti BKV adataival. Azokban a városokban, ahol más cég végzi a szolgáltatást, a honlapjukról gyűjtöttük be az információkat.
Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt két évtizedben nagyon sok településen használt buszokat vettek, nagyrészt Nyugat-Európából. Voltak korrupciógyanús beszerzések is. Új buszok is kerültek a flottába, de sokszor légkondicionáló nélkül vásárolták, mert úgy olcsóbb volt.
„A régi buszok egy részében nincs légkondicionáló, pedig a XXI. században minimumelvárás, hogy legyen klímaberendezés a buszokon. Ez nemcsak a sofőrök számára fontos, hanem az utasok szempontjából is” – mondta a Szabad Európának Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke.
Dobi István szerint önkormányzati hatáskör a helyi buszközlekedés megszervezése. Ezt kétféleképpen oldhatják meg a települések: alvállalkozót bíznak meg a feladattal, vagy saját céget alapítanak a szolgáltatás ellátására. Az állam a költségek egy részét támogatásként fedezi, a fennmaradó részt a településeknek kell kigazdálkodniuk.
A legtöbb megyeszékhelyen a Volánbusz üzemelteti alvállalkozóként a helyi közlekedést. A Szabad Európa közérdekű adatigényléséből kiderül, hogy ezeken a településeken igen alacsony a légkondicionált buszok aránya és viszonylag magas a gépjárművek átlagéletkora. A Volánbusz közszolgálati szerződés keretében szolgáltat a helyi járatokon, vagyis a település dönti el, hogy milyen feltételekkel írja ki a pályázatot.
A szakszervezeti vezető szerint az önkormányzat szabja a feltételeket, vagyis a település dönti el, hogy milyen átlagéletkorú gépjárműveket rendel, és azt is, hogy legyen-e klímaberendezés a buszokon.
Ezekben a szerződésekben írják elő a járatsűrűséget, a járatok útvonalát, a járművek befogadóképességét, felépítését (alacsony padlós, alacsony belépésű), színét és a hajtásmódját is (gázolaj, hibrid, gázos vagy elektromos). Minél több járatot minél fiatalabb járműparkkal rendel meg az önkormányzat, értelemszerűen annál többe kerül.
Dobi István szerint ha például csak egyéves szerződést köt az önkormányzat, akkor nem biztos, hogy jövőre is az alvállalkozó – jelen esetben a Volánbusz – végzi a szolgáltatást, ezért nem fog modernebb buszok vásárlásába beruházni. „Ahol hosszabb szerződést kötnek, ott nagyobb eséllyel modernebb járműparkot használ a cég” – tette hozzá.
Az tehát, hogy egyes településeken miért öreg és klíma nélküli buszok járnak, az önkormányzat döntése vagy anyagi helyzetének lenyomata. Persze ott sem fenékig tejfel az élet, ahol klímás buszok járnak. A távolsági buszokkal szemben a helyi járatok sajátossága, hogy egymást követik a megállók, ahol a le- és felszállás miatt a sofőr kinyitja az ajtót. Hiába van klíma, nehezebb az utasteret lehűteni.
Itt izzadnak a legtöbben
- Nagykanizsán húsz busz rója az utakat, egyikben sincs légkondi, a járművek átlagéletkora 16 év.
- Szekszárdon tíz buszból egyben sincs légkondicionáló, a buszok átlagéletkora 15 év.
- Békéscsabán 17 buszt üzemeltet a helyi járatokon a Volánbusz, a járművek átlagéletkora 15 év. Ebből kettő volt légkondicionálóval felszerelve 2022-ben, egy évvel korábban egy sem.
- Dunaújvárosban a 24 helyi járatos buszból kilencben volt klíma, a buszok átlagéletkora 16 év.
- Egerben a 15 éves átlagéletkorú flotta 34 buszból áll, ebből kilenc légkondis jármű volt tavaly.
- Győrben 92 busz teljesít szolgálatot, a 13 éves átlagéletkorú járművekből 39-ben van klíma.
- Nyíregyházán nyolcvan buszból 52 klímás, az átlagéletkor 11 év.
- Salgótarjánban 24 busz üzemel a helyi járaton, ebből 21 légkondival van felszerelve, az átlagéletkor 16 év.
- A soproni tömegközlekedésben 16 busz közlekedik, ebből 13-ban van klíma, a járművek átlagéletkora 11 év.
- Szegeden a nyolcvan buszból 55-ben van légkondi, az átlagéletkor tíz év.
- Székesfehérváron nyolcéves a buszok átlagéletkora, a 65 járműből 47 klímás.
- Szolnokon 51 busz teljesít szolgálatot, ebből 13-ban van klíma, a járművek átlagéletkora 14 év.
- Zalaegerszegen a 32 buszból kilencben van légkondi, az átlagéletkor 13 év.
- Budapesten 1373 autóbusz közlekedik, ebből 1348-ban van klíma, vagyis a fővárosi helyi közlekedésben a buszok 98 százaléka légkondicionálóval van felszerelve. A BKV 963 buszt üzemeltet, míg alvállalkozója, az ArrivaBus Kft. 410-et, utóbbiak mindegyike klímás, egyedül a BKV-nak van még 25 olyan busza, amelyben nincs légkondi. A BKV-flotta átlagéletkora 10,7 év, míg az alvállalkozó buszai átlagosan 7,9 évesek.
Akik nem a Volánbusszal szerződtek
Hódmezővásárhelyen négy klímás buszt üzemeltetett tavaly a Volánbusz, a járművek átlagéletkora nyolc év volt. Érdekesség, hogy 2021 óta a Jovány Busz Kft. üzemelteti a helyi járatot, miután az önkormányzat pályázatán ők nyertek. A cég kilencvenmillió forintos ajánlatot tett, míg a Volánbusz kétszázmillió forintos ajánlattal pályázott.
Az önkormányzat 2020 óta nem fizet a Volánbusznak, miközben a cég továbbra is üzemelteti a járatokat. Az ügyben per van folyamatban. Hódmezővásárhelyen az az érdekes helyzet állt elő, hogy a helyiek válaszhatnak: az ingyenes Jovány- vagy a fizetős Volánbusz-járatot veszik igénybe a városon belüli utazásokra.
Debrecenben a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedést 2009. július 1-jétől a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és az Inter Tan-ker Zrt. által létrehozott Cívisbusz Konzorcium üzemelteti. A DKV Zrt. feladata a forgalomirányítási rendszer és a helyi autóbusz-közlekedés szervezése, a konzorciumi partner feladata pedig a járműpark biztosítása és fenntartása.
Kaposvár tömegközlekedését a település tulajdonában álló Kaposvári Közlekedési Zrt. bonyolítja 29 autóbuszvonalon negyven autóbusszal. Az összes járművet 2015-ben állították forgalomba, mind klímás.
Veszprémben 2019-ben az önkormányzati tulajdonú V-Busz Kft. vette át a helyi járatot a Volánbusztól. Eleinte használt buszokkal indultak, de 2021 végéig 42 új járművet szereztek be. A buszokkal új járműfedélzeti integrált irányítási és új utastájékoztatási rendszer is bevezetésre került.
Tatabányán a T-Busz Kft. nevű önkormányzati cég vette át a helyi járatok üzemeltetését. A cég honlapja szerint három újszerű, klímás busszal végzik a szolgáltatást.
Az osztrák tulajdonú Blaguss Agora 2022 januárjától tízéves szerződés keretén belül biztosítja Szombathely városi közösségi közlekedését modern, klimatizált buszokkal.
Pécsett 162 buszból áll az önkormányzati tulajdonban álló Tüke Busz Zrt. állománya, amelyből életkorából adódóan húszban nincs klíma.
Miskolcon az önkormányzat saját tulajdonú cége üzemelteti a buszokat és villamosokat. 143 buszból 18-ban nincs klíma, a járművek 2002–2023 közötti évjáratúak.
Kecskeméten 2020. január elején a debreceni székhelyű Inter Tan-Ker Zrt. vette át a Volánbusz Zrt.-től a város autóbuszos közszolgáltatói feladatait a Kecskeméti Közlekedési Központtal (KeKo) együttműködésben. 2020 augusztusa óta 45 – akkor – vadonatúj buszflottát üzemeltett a két cég. Az utolsó évben, amikor még a Volánbusz szolgáltatott, a 64 kecskeméti buszból 38 volt klímás.
Új buszok jönnek
A Volánbusz közölte a Szabad Európával, hogy a társaság elsődleges célja a közlekedési közszolgáltatás színvonalának folyamatos fejlesztése. „A 2018 óta tartó járműfiatalítási programunk keretében eddig több mint 1800 új autóbuszt állítottunk forgalomba, amelyek közül 140 darab jármű szolgálja több hazai város helyi közösségi közlekedését” – adta tudtul a cég.
Járműfiatalítási programjuk keretében az adatigényléssel érintett településekre is érkeztek új autóbuszok: 2019-ben Egerbe négy darab, Szolnokra öt, Győrbe és Kecskemétre 17-17, Szegedre pedig 24 Mercedes-Benz Conecto típusú jármű.
2020-ban Győrben további 22 darab, Szombathelyen hét, Zalaegerszegen hat Mercedes-Benz Conecto G Next Generation, illetve Székesfehérváron 23 darab Mercedes-Benz Conecto G típusú új autóbusz kezdte meg szolgálatát. 2022-ben Székesfehérváron 12 darab Ikarus 120e elektromos autóbusz állt fogalomba, és a fejlesztések folytatódnak.
„Az idei évben Szegedre tíz darab MAN Lion’s City 12 G típusú, gázüzemű autóbusz, míg Győrbe 13, Zalaegerszegre 11, Szolnokra tíz, Egerbe hat, Szegedre nyolc BYD K9UD típusú elektromos autóbusz érkezik” – közölte a Volánbusz.
