Három és fél év kellett ahhoz, hogy az EU megalkossa az erdőirtásból származó termékek kitiltására vonatkozó uniós jogszabályt. Ezzel nem szankcionálnak általában véve termékeket vagy országokat, de a beszállítóknak majd bizonyítaniuk kell, hogy nem a természet károsításával állították elő árucikkeiket. Az Európai Bizottság kockázatelemzés alapján vizsgálja majd a rizikós cégeket.
Kávé, kakaó, pálmaolaj, szója, marhahús, faanyagok, csokoládé, bőráruk, bútorok, gumi, faszén, nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok – ezeket a jövőben majd csak úgy lehet az EU-ban forgalmazni, ha bizonyítják, hogy az előállításuk nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással. Arról nincs szó, hogy bizonyos termékek vagy országok tiltólistára kerülnének. Az uniós forgalmazóknak ellenben nyilatkozattal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el, azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy azzal nem okozták erdőterületek, köztük pótolhatatlan természetes erdők pusztulását, illetve hogy termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak.
Bonyolult kockázatelemzés
Az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el a fentieket részletező javaslatot, ami azt jelenti, hogy már csak a tagállamoknak kell formálisan jóváhagyniuk a jogszabályt, amely azt követően hatályba is fog lépni, és alkalmazni lehet a rendelkezéseit. Mivel az Európai Parlament delegációja már lefolytatta a szükséges vitát és egyeztetéseket a tagállamokkal, a tanács hozzájárulása valóban csak formai döntés lesz. Igaz, az egyeztetések során történtek változások a szövegben az EP nyomására.
Talán a leglényegesebb, hogy az eredeti bizottsági javaslat szerint a rendelkezések mindössze a kávéra, a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a marhahúsra és a faanyagra, valamint az ezekből előállított termékekre, például a csokoládéra, a bőrárukra és a bútorokra vonatkoztak volna. Az egyeztetések során a parlamentnek sikerült ezeket újabb termékekkel kiegészítenie, így a gumi, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok erdőirtásmentes előállítását is igazolni kell.
A parlament javaslatára ezentúl erdőpusztulásnak minősül az őserdők, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé vagy más fás területté való átalakítása is.
A képviselők kérésére a vállalkozásoknak arról is bizonyságot kell majd adniuk, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és hogy az ott élő őslakos népek jogai sem sérültek.
A törvény röviddel az elfogadása után lép hatályba, de a nagy- és középvállalkozásokra csak 18 hónappal, a kis- és mikrovállalkozásokra pedig 24 hónappal később fog vonatkozni. Addig is a nemzeti kormányoknak meg kell határozniuk a törvénysértések szankcióit és ki kell jelölniük a végrehajtásért felelős nemzeti illetékes hatóságokat. A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül az Európai Bizottság „objektív és átlátható” szempontok alapján kockázati kategóriákba sorolja majd a különböző országokat vagy országrészeket. Ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők kilenc százalékát, átlagos kockázatnál három százalékát, alacsony kockázatnál pedig egy százalékát kell évente ellenőrizni. Az illetékes hatóságok a termékek eredetét a vállalkozások által rendelkezésre bocsátott adatok, köztük földrajzi helymeghatározási koordináták, valamint műholdas felvételek és DNS-vizsgálatok alapján ellenőrzik.
Ami a szankciókat illeti: a szabályokat megszegő piaci szereplőkkel vagy kereskedőkkel szemben arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni. A maximálisan kiszabható pénzbüntetés az uniós szinten elért, teljes éves árbevételük legalább négy százaléka lesz.
Az EU mint úttörő
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése alapján az 1990 és 2020 között eltelt harminc évben mintegy 420 millió hektárnyi erdőterületet vontak mezőgazdasági művelés alá, ami meghaladja az unió teljes területét. A globális erdőirtás csaknem tíz százaléka ráadásul az uniós fogyasztásnak tudható be. Ezen belül az esetek kétharmadában ez a pálmaolaj és a szója számlájára írható. A szavazást követően a jelentéstevő, Christophe Hansen (Európai Néppárt, Luxemburg) így nyilatkozott: „Eddig a boltok polcai tele voltak porig égetett esőerdők és végérvényesen tönkretett ökoszisztémák hamvaival és megélhetésüktől megfosztott őslakosok nyomorán létrehozott árucikkekkel. Legtöbbször anélkül hogy a vásárlók ennek tudatában lettek volna.” Hozzátette, nagy megkönnyebbülés számára, hogy az európai vásárlóknak ezentúl nem kell attól tartaniuk, hogy akaratlanul is erdőirtásban segédkeznek, amikor megesznek egy tábla csokit vagy isznak egy kávét.
A témáról lefolytatott európai parlamenti vitában is a támogató vélemények voltak túlnyomó többségben. Anna Cavazzini német zöldpárti képviselő például azt mondta, hogy „az új törvény nemcsak a biológiai sokféleséget szolgálja, hanem az emberek védelmét és a bolygó jövőjét is”. Egy másik német képviselő, a szociáldemokrata Delara Burkhardt azt méltatta, hogy az EU a világon elsőként vezeti be a rendszert, amely alapján tudható lesz, honnan származik a termék. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a kezdeményezéstől számítva három és fél évre volt szükség a jogszabály megszavazására, legalább ilyen nehéz lesz majd a törvény végrehajtása.
Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy ami ezen a téren történik, az „a fehér ember terhe”, vagyis a korábban gyarmatosított országoknak mondják meg az európaiak, hogy mit tegyenek és mit ne tegyenek. A francia Pascal Canfin arra hívta fel a figyelmet, hogy már az USA-ban is folyik a vita a témáról, ez pedig erősíti a globalizációt és a világ legnagyobb közös piaca, az EU hatását a folyamatokra.
A környezetvédőknek maradtak kérdéseik
A Szabad Európának eljuttatott nyilatkozatában a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet erdészeti kampányfelelőse bírálta a nemzeti kormányok és az Európai Parlament által tavaly decemberben kötött megállapodást, amiért az számos hiányosságot hagyott nyitva a törvényben, például nem rótt kötelezettségeket az európai pénzintézetekre, illetve kizártak más ökoszisztémákat, például a szavannákat és a vizes élőhelyeket.
Sini Eräjää azonban úgy fogalmazott, hogy a jogszabály kétségkívül nagy előrelépés, és el kell ismerni az értékeit. „Az erdők pótolhatatlan fajoknak adnak otthont, nélkülözhetetlenek a biztonságos éghajlathoz, és megélhetést biztosítanak a bennük élő és azt védelmező őslakosok számára. Ezzel az új törvénnyel az EU megteszi az első nagy lépést, hogy véget vessen bűnrészességének ezen életfenntartó rendszerek meggondolatlan lerombolásában, de ez csak az első lépés. Le kell állítani a vizes élőhelyek, gyepek és más felbecsülhetetlen értékű ökoszisztémák mezőgazdasági terjeszkedés céljából történő megtisztítását, valamint az európai bankok természetromboló projektfinanszírozását” – jelentette ki.
A Greenpeace szerint az Európai Bizottság is elismerte, hogy fennáll annak a veszélye, hogy ha a most elfogadott törvény értelmében csak az erdőket védik, a pusztító gazdálkodási gyakorlatok átterelődhetnek más, szénben és biológiai sokféleségben gazdag természetes ökoszisztémák felé, mint például a gyepek és a vizes élőhelyek. Ugyancsak hiányosságként említik a környezetvédők, hogy míg az EU mostantól megköveteli, hogy a piacán értékesített termékek megfeleljenek az erdőirtásmentes szabványnak, pénzügyi szektora továbbra is nyújthat pénzügyi szolgáltatásokat az erdőpusztításhoz kapcsolódó vállalatoknak.
Hivatkoznak a Global Witness 2021-ben közzétett jelentésére, amely feltárta, hogy 2016 és 2020 között az uniós székhelyű bankok 30,6 milliárd euró értékben kötöttek ügyleteket húsz, erdőirtással vádolt agrárvállalkozásnak. A több mint hetvenezer részvény-, kötvény-, hitel- és jegyzési ügyletet elemezve a jelentés úgy becsülte, hogy ezek az uniós székhelyű bankok körülbelül 401 millió eurós nyereséget értek el.
