A legfőbb bírói tanács a Szabad Európa riportja kapcsán óriási jelentőségű döntést hozott: győzött a sajtószabadság. A mórahalmi önkormányzat indított pert a Szabadon tényfeltáró riportja miatt. Két sajtóperben összesen öt különböző tanács tizenhárom bírája vizsgálta a tavaly forgatott riport minden mondatát, amely a mórahalmi VI. körzet uniós forrásainak furcsa felhasználását derítette fel. A riport bírálta az etikailag és morálisan is megkérdőjelezhető önkormányzat döntéseit, ami nem tetszett a polgármesternek és az alpolgármesternek, de a Kúria kimondta: egy oknyomozó riport, amely közügyet mutat be, az ahhoz kapcsolódó közéleti szereplők tevékenységét kritizálja, és ehhez bizonyítékai is vannak, megengedheti magának az élesebb kritikát. Ez közérdeknek minősül, ezért nem lehet alapja sajtó-helyreigazítási pernek. A döntés nem csak a sajtó számára fontos, hanem mindazok számára, akik ma közügyben felszólalnak Magyarországon, és kiállnak az igazukért.
A mórahalmi önkormányzat vezetőinek nem tetszett a Báthory Róbert és a Szabadon stábja által készített riport, amely a félsivataggá vált Homokhátságon lévő Mórahalom pályázatairól szólt, arról, hogy az elnyert pénzeket hogyan használták fel, azt ígérve a gazdáknak, hogy lesz vizük. Nem lett, pedig arra kapták a pénzt. A riportban bemutattuk, hogyan sajátította ki a városvezetés egy gazda földjét öntözési projektre hivatkozva, azután bérbe adta művelésre másoknak.
A két ügy jogerős ítéletében minden pontban a Szabad Európának adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla. De mindez nem volt elég homokháti kisváros első embereinek.
Közügy, közpénz, közélet. Közöd?
A mórahalmi önkormányzat a Kúrián követelt magának igazságot: ott is győztek tényfeltáró riportunk állításai. A Kúria döntésének indoklása egyben iránymutató a közhatalmat gyakorló, közpénzzel bánó politikusoknak ahhoz, hogyan viszonyuljanak a jövőben a közügyeket tényfeltáró újságíráshoz.
„Amennyiben egy sajtóközlemény oknyomozó riportként egy közéleti-társadalmi vitát mutat be, ennek során egy önkormányzat, illetve ahhoz kapcsolódó közéleti szereplők tevékenységét kritizálja egy konkrét közügy kapcsán, a szabad véleménynyilvánítás körében annak lehetőségei az átlagosnál tágabbak, a kritika akár éles vagy túlzó megfogalmazásokat is tartalmazhat”
– áll a Kúria ítéletének elvi indoklásában a Szabad Európa riportja ügyében. A szöveg megállapítja, hogy ha a megjelentetett tartalom nem lép túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabb keretein, sajtó-helyreigazítást sem lehet elrendelni.
„Ez a döntés azt jelenti, hogy újságíróként nagyon karcos és éles kritikát is megfogalmazhatsz, ha közügyről, közpénzről és a közéleti szereplők tevékenységéről van szó – természetesen amellett, hogy betartottál minden újságírói szabályt, megkerested őket, és ellenőrizted az információkat, amiket leírtál vagy elmondtál a riportban”
– magyarázta a Kúria elvi indoklását Bodrogi Bea, a Szabad Európa médiajogásza. Értelmezése szerint a Kúria kimondta, hogy az újságíró alapos indokkal kritizálta a mórahalmi városvezetés jogilag nem, de etikailag és morálisan is megkérdőjelezhető, közügynek minősülő döntéseit.
A fiatal magyar demokrácia esete a transzparenciával
A Szabadon stábja a forgatás idején természetesen kereste Mórahalom polgármesterét is. Nógrádi Zoltán akkor elzárkózott az interjútól, de amint 2023. szeptember 19-én megjelent a Kisajátítva – Az elbitorolt mórahalmi VI. körzet földjei című tényfeltáró riport, a mórahalmi önkormányzat még aznap kiadott egy fenyegető hangú közleményt.
„A riportban elhangzott csúsztatások és valótlanságok okán azonnal sajtó-helyreigazítást kezdeményezünk valamennyi, a riportot átvevő, idéző és kommentáló sajtóorgánummal szemben, eredménytelensége esetén bírósághoz fordulunk. A személyiségi jogokat sértő, a riportban elhangzott kijelentések, feltételezhetően rágalmazási és becsületsértési, olykor kegyeletsértő állításait jogi szakértőink vizsgálják”
– állt a közleményben.
A riportot készítő Báthory Róbert azt mondta: a Szabadonban általában olyan kényes témákról forgatnak, amelyekről a hatalmat gyakorlók azt szeretnék, hogy ne tudjon róluk senki. Ezért várható volt a polgármester, illetve az önkormányzat reakciója.
„Az a feladatunk, hogy feltárjuk, bizonyítsuk és bemutassuk ezeket a visszás történeteket. Az lett volna a furcsa, ha a mórahalmi polgármester a kérésemre szívélyesen körbevezet, és megmutatja azokat az uniós projekteket, amelyeket megnyertek, így vagy úgy megépítettek, papíron jól működnek, de valójában sehogy. Ilyen nem létezik. Éppen ezért mielőtt elkezdek forgatni egy témát, előtte tucatnyi emberrel beszélek, információkat szerzek be, és az összes bizonyító erejű dokumentumot, ami ahhoz kell, hogy valóban tényfeltáró riportot tudjak készíteni. Interjúalanyokat keresek és találok, akik elmondják a történeteiket. Mórahalmon csak gazdából féltucatnyival beszéltem, de csak két ember mert nyilatkozni, a többiek féltek.”
Az önkormányzat a forgatás előtt sem volt hajlandó közérdekű adatkérésre sem valódi, értékelhető információkat kiadni a beruházásokról, bíróságra kellett menni. Nyilatkozni sem akartak a vitatott projektekkel kapcsolatban, hiába kereste meg őket többször is a Szabadon. Bodrogi Bea szerint a közhatalmat gyakorlók sok esetben félreértelmezik a nyilvánosság, az elszámoltathatóság és a transzparencia fogalmát; a mórahalmi városvezetőknél ez most már bátran kijelenthető.
„Az Alkotmánybíróság és a bíróságok kiforrott joggyakorlata különösen erős védelemben részesíti a közügyek vitájához kapcsolódó cikkeket, riportokat. Az Alkotmánybíróság számtalan határozatában kiemelte, hogy a sajtó a véleménynyilvánítás és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzés eszköze. A sajtó alkotmányos küldetése, hogy ellenőrizze a közhatalom gyakorlóit, aminek szerves részét képezi a közügyek alakításában részt vevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása és esetleges kritizálása. Sajnálatos, hogy a közhatalmat gyakorlók egy része nincs tisztában ezzel.”
Miután megjelent a riport, a Nógrádi Zoltán vezette önkormányzat két sajtópert is indított: egyet a Szabad Európa, egyet pedig a Greenfo ellen, amely átvette a videónkat. De ezzel sem elégedtek meg. A riportban nyilatkozó két gazda ellen személyiségi jogi pert indítottak, ezek jelenleg is folyamatban vannak.
A valósággal az a gáz, hogy nincs hozzá háttérzene
A két sajtóper 2023 telén kezdődött el a Fővárosi Ítélőtáblán.
„Itt egy-egy bíró vizsgálta a riportban elhangzott állításokat. Másodfokon az ítélőtáblán már három-három, a Kúrián pedig összesen öt, tehát tizenhárom bíró látta az ügyet, a riportot, szinte minden mondatát elemezve hoztak ítéletet összesen 25 állítás kapcsán. Első fokon az egyik bíró két pontban látta megalapozottnak az önkormányzat kérelmét, sérelmét, de ezt a jogerős másodfok korrigálta, és kimondta, hogy a riport kapcsán nincs helye sajtó-helyreigazításnak”
– mondta Bodrogi Bea, aki hozzátette: a Kúria indoklása azért is fontos, mert a demokrácia egyik alapköve, hogy aki közpénzt kezel és közhatalmat gyakorol, az elszámoltatható, ellenőrizhető és kritizálható legyen. Ez a demokrácia alapja, aminek nagyon fontos része a független sajtó – amely kérdez, kérdéseket vet fel – és azok a bátor emberek, akik elmondják személyes történetüket az újságíróknak. A Kúria döntése ezért fontos: hogy a közügy eseményeit feltárók és a közügyben megszólalók továbbra is szabadon tehessék ezt.
