Ukrajna szövetségesei szerdán több milliárd dollárnyi nem katonai segélyt ígértek a háború sújtotta ország infrastruktúrájának újjáépítésére, a korrupció elleni küzdelemre és az európai uniós tagság előkészítésére.
A feladat hatalmas méretét hangsúlyozva a londoni ukrajnai újjáépítési konferencián a diplomaták és politikai vezetők arra hívták fel a magánszektor cégeit, hogy fektessenek be az országban, élesszék újra a csaknem másfél éve háború által sújtott gazdaságot.
Több mint hatvan ország küldöttei vesznek részt a konferencián, amely egyrészt adománygyűjtő fórum, másrészt üzenet Oroszországnak arról, hogy Ukrajna szövetségesei hosszú távon gondolkodnak.
A Világbank több mint négyszázmilliárd dollárra becsülte az újjáépítés költségét, amely naponta növekszik, akárcsak az orosz invázió áldozatainak száma. Az európai és amerikai politikusok megfogadták, hogy egy nap majd Oroszországgal fizettetik meg a pusztítás okozta károkat – bár a tisztviselők elismerték, hogy ez a nap még messze van.
Újabb hatalmas támogatások; Zelenszkij szerint ígéretek helyett cselekvés kell
Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok több mint 1,3 milliárd dollárnyi újabb segélyt nyújt, ebből ötszázmillió dollárt Ukrajna megtépázott energiahálózatának helyreállítására és javítására szán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ötvenmilliárd eurós támogatást jelentett be 2027-ig, míg Nagy-Britannia 240 millió font segélyt és világbanki hitelgaranciát ígért Ukrajnának hárommilliárd font erejéig.
„Ez Ukrajna azonnali szükségleteit szolgálja. De beszéljünk a jövőről. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak különleges a felelőssége” – mondta Von der Leyen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül szólt a résztvevőkhöz, arról beszélt, hogy országának cselekvésre van szüksége, nem csak ígéretekre.
„A víziótól a megállapodások felé, a megállapodásoktól a valódi projektek felé kell haladnunk” – mondta.
Zelenszkij, aki Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását szorgalmazza, arra buzdította a nyugati vezetőket: legyen bátorságuk elismerni, hogy országa már most is kulcsszerepet játszik gazdasági és védelmi szövetségeikben.
„Csak a szövetség vezetőinek bátorságára várunk, hogy politikai értelemben elismerjék a valóságot” – mondta.
A háború dacára folynak a reformok
„Az ukránok azt mondják, hogy amikor elképzelik a jövőjüket, Európa zászlaját látják lobogni városaik felett. Nincs kétségem afelől, hogy Ukrajna az uniónk része lesz” – mondta Von der Leyen, de hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez még teljesíteni kell a feltételeket, beleértve a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatás reformját.
„A háború ellenére Ukrajna lenyűgöző gyorsasággal és határozottsággal gyorsította fel reformprogramját” – mondta Von der Leyen. Szerinte az ilyen reformok erőteljes üzenetet küldenek a befektetőknek arról, hogy megkapják a „befektetéseikhez szükséges átláthatóságot, méltányosságot és működő intézményrendszert Ukrajnában”.
Blinken is kiemelte a korrupcióellenes erőfeszítéseket, mondván: az amerikai pénz egy részét a kikötők és a határ menti infrastruktúra korszerűsítésére, valamint a vámeljárások digitalizálására fordítják.
„A cél egy olyan Ukrajna újjáépítése, amely beleillik az EU-ba” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter, akinek országa jövőre egy újabb helyreállítási konferenciának ad otthont.
A konferencia előtt Blinken arról beszélt, hogy a háború utáni Ukrajnának „a lehető legerősebb gazdaságra, a lehető legerősebb demokráciára” lesz szüksége ahhoz, hogy bevonzza a sürgető befektetéseket.
Gigacégek jelentkeznek
Sokan azt mondják, hogy Ukrajnának annak a Marshall-tervnek a megfelelőjére volna szüksége, amely segített Európa újjáépítésében a második világháború után. Az ország infrastruktúráját az orosz támadások már a kahovkai gát júniusi leomlása előtt is megtizedelték, ám most mintegy tízezer hektárnyi területet árasztott el a víz a robbanás nyomán, és több ezer embert kényszerült elhagyni otthonát.
A konferencia célja a magánbefektetők bevonzása. Rishi Sunak brit miniszterelnök közölte, hogy a BT, a Virgin, a Philips és a Hyundai Engineering is ott van a több mint négyszáz vállalat között, amelyek 38 országból kötelezték el magukat ukrajnai beruházások mellett.
Sunak szerint Ukrajna „hatalmas befektetési lehetőség” az orosz támadások pusztítása ellenére is.
„Valójában a háború csak azt bizonyítja, hogy mennyi mindent kínál Ukrajna” – mondta Sunak az ukrán technológiai szektorra hivatkozva, amely a valaha volt legjobb évét zárta 2022-ben.
A végén az oroszok kapják meg a számlát?
„Mint Bahmutban és Mariupolban láttuk, Oroszország el akarja pusztítani azt, amit nem tud elvenni – mondta Sunak. – Ugyanezt akarják tenni Ukrajna gazdaságával is.”
„A kihívás mértéke valós, a háború tavaly 29 százalékkal csökkentette Ukrajna GDP-jét, de nézzük csak Kijev utcáit. A támadás veszélye ellenére az emberek folytatják az életüket – és folytatják az üzletet.”
Sunak a technológiába és a zöldenergiába kért befektetést egy „pénzügyileg erősebb, technológiailag fejlett Ukrajna” felépítése érdekében.
Az Egyesült Királyság azt is reméli, hogy a konferencia előrelépést jelent az Ukrajnában befektető vállalatok háborús kockázati biztosításának létrehozása felé, bár az nem világos, hogy most hol tartanak a tervek.
A tavalyi svájci gazdaságélénkítő konferencián Ukrajna azt kérte, hogy azt a többmilliárdos orosz vagyont, amelyet a nyugati országok befagyasztottak, fordítsák Ukrajna helyreállítására.
Ez különböző országokban még vita tárgya, de Nagy-Britannia a héten nagyot lépett előre: meghosszabbította az Oroszországgal szembeni szankciókat, hogy addig befagyasztva tudja tartani a pénzeszközöket, amíg Ukrajna kártérítést nem kap az invázióért.
„Tisztázzuk: Oroszország okozza a pusztítást Ukrajnában, és végül Oroszország viseli majd Ukrajna újjáépítésének költségeit” – mondta Blinken.
