A legfontosabb híreink hétfőn: Kaotikusnak és Alaptörvény-ellenesnek látja a Szülői Hang legújabb kutatásában a iskolaérettségi rendszert. Kormánypártok felé lejtő választási rendszer; ellehetetlenített levélszavazás Nagy-Britanniában. „Naiv vagyok, ha azt gondolom, hogy Orbán Viktor megköszönhetné?” – mondta a Diaspora Aid egyik alapítója, Láng Balázs, aki segíteni próbál azoknak az angliai magyaroknak, akik ugyan szavaznának az áprilisi választáson, de problémát jelent eljutniuk az ottani szavazókörök egyikébe. Joe Biden amerikai elnök az utolsó pillanatig kész arra, hogy bármikor, bármilyen formában találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Kaotikus közoktatás
Diszkriminatív, kaotikus és Alaptörvény-ellenes: így látják az új iskolaérettségi rendszert. Nincs egységes mérce az elbíráláskor és méltatlan eljárás elé veti a két éve bevezetett iskolaérettségi rendszer azokat a szülőket, akik a hatodik életévüket betöltő gyermekük számára még egy óvodai nevelési évet kérelmeznek az Oktatási Hivataltól. Ez derül ki a Szülői Hang legújabb kutatásából.
A 2019-es köznevelési törvény módosításával már nem a szülők és az óvodapedagógusok jogosultak eldönteni, hogy a hatodik életévét betöltő gyermek alkalmas-e az iskolakezdésre, hanem az Oktatási Hivatal. Azaz alapból mindenkit be kell íratni az iskolába, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik évét.
Hiába állapította meg az Alkotmánybíróság és az ombudsman is, hogy Alaptörvény-ellenes, illetve alapjogilag visszás az új iskolaérettségi rendszer, érdemi változás nem történt. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis nem garantálja az eljárás, hogy minden gyermek iskolaéretten kezdhesse meg az általános iskolai tanulmányait, és a határozat indokolásában szorgalmazta a gyermekek egyéni körülményeit és fejlettségét ismerő óvodai szakembereknek a rendszerbe történő visszakapcsolását is.
Lejt a pálya
A bírálók szerint az új választási rendszer és a választókerületek határainak átrajzolása miatt is a kormánypártok felé lejt a pálya április 3-án, az ellenoldal képviselői viszont – legalábbis nyilvános megszólalásaikban – úgy vélik, hogy e módosításoknak nincs érdemi kihatásuk az eredményre. Egyesek szerint a kormányoldal malmára hajtotta például a vizet a határon túliak szavazati joga, illetve a jelöltállítás megkönnyítése, amelynek nyomán elszaporodhattak a kamupártok. De amit a legtöbben kiemelnek, az a rendszerbe foglalt úgynevezett győzteskompenzáció, vagyis az, hogy nemcsak az egyéni választókerületükben vesztes jelöltekre adott voksok kerülnek fel töredékszavazatként az országos pártlistára, hanem a győztesekre a mandátumszerzéshez szükségesen felül leadott szavazatmennyiség is.
A törvényalkotók szerint így biztosítható, hogy ne legyen elveszett szavazat, a kritikusok azonban úgy vélik, hogy a rendszer a győztesek túlkompenzációját eredményezi, még aránytalanabbá téve az eleve aránytalan rendszert, ráadásul lényegében ellehetetleníti, hogy külön listát állító pártok közös egyéni jelölteket állítsanak, ugyanis ilyenkor a töredékszavazatok elvesznek.
A 2011-ben elfogadott választási törvény ezen újítása nélkül a Fidesz–KDNP-nek sem 2014-ben, sem 2018-ban nem lett volna kétharmados többsége. Elemzések szerint előbbi választáson hat mandátum sorsa múlt a győzteskompenzáción, utóbbi során pedig öt képviselői helyet köszönhetett Orbán Viktor pártja tisztán ennek.
267 jogerősen bejegyzett párt
Az április 3-i országgyűlési választást és az azzal egyszerre tartott országos népszavazást megelőző ötvenedik napon, február 12-én hivatalosan is megkezdődött Magyarországon a kampány, amely a voksolás végéig tart. Korábban a szavazás napján kampánycsend volt, hogy ne legyen lehetőség a szavazók befolyásolására az utolsó pillanatban, de a 2013-ban elfogadott új törvény fő szabályként megszüntette ennek intézményét.
Nem ritkák a visszaélések, különösen a kamupártok részéről, amelyek sajtójelentések szerint az elmúlt években több alkalommal is csomagban adták-vették az adatokat és aláírásokat. Mivel egy választópolgár több jelöltet is támogathat, a törvénysértés nem olyan szembetűnő. Bár a Nemzeti Választási Iroda úgy tervezte, hogy a szervezet honlapján immár mindenki ellenőrizheti majd a saját ajánlásait, nem készültek el időre a csalásellenes fejlesztéssel, ráadásul a lehetőséggel feltehetőleg egyébként sem élnének tömegesen.
Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, elvileg ezek mind el is indulhatnának a választáson. Az előző parlamenti választáskor, 2018-ban 101 pártot vettek nyilvántartásba, s körülbelül a negyedük, 23 állított végül országos listát.
Az ellehetetlenített levélszavazás
A kormány nem akarja, az ellenzék pedig nem tudja képviselni ezt az ügyet – mondta a Diaspora Aid egyik alapítója, Láng Balázs a Szelfi című podcastunkban. A civil szervezet segíteni próbál azoknak az angliai magyaroknak, akik ugyan szavaznának az áprilisi választáson, de problémát jelent eljutniuk az ottani szavazókörök egyikébe. A hazai lakcímmel rendelkezők ugyanis csak a külképviseleteken szavazhatnak, a levélszavazás lehetőségétől megfosztották őket. A gond az, hogy Angliában Londonban és Manchesterben lehet szavazni, egész Nagy-Britannia területén pedig még Edinburgh-ben.
„Nem segíteni kell őket, hanem a végtelenségig lepusztítani”
Meghatározó alakja, ideológusa, politikai stratégája, viszonyítási pontja a rendszerváltás utáni roma önszerveződésnek. Már a szocializmus egy pártja, az MSZMP is radikálisnak minősítette az akkor még fiatal családgondozót, aki emberi, polgári és gyermekjogokat követelt. Interjúnkban Zsigó Jenő beszél a cigányság embertelen nyomoráról, kiszolgáltatottságáról, az általa kápóknak és barnabőr-kereskedőknek nevezett képviseletükről és a rendszerváltás utáni kormányok, a magyar pártpolitikai elit és a magyar társadalom bűneiről.
Több mint 230 halálos áldozatot követelt itthon a járvány
Az elmúlt három napban 13.261 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak Magyarországon, a járvánnyal összefüggésben, a hivatalos adatok szerint elhunyt 233 beteg. Magyarország lélegeztetőgépeket küld Ukrajnának, a brit kormány pedig már az utolsó korlátozó intézkedések megszüntetéséről tárgyal. A hétvége adatai szerint péntek óta 13.261 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak Magyarországon, velük ezzel a járvány kezdete óta összesen 1.759.685 nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 233 beteg, velük az elhunytak száma 43.299-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 189.560. Kórházban 4741 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen.
Bárhol, bármikor
Joe Biden amerikai elnök az utolsó pillanatig kész arra, hogy „bármikor, bármilyen formában találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – mondta az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken február 20-án arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi fejlemények alapján küszöbön áll Ukrajna orosz megszállása, a közös orosz–belarusz hadgyakorlat meghosszabbítása növeli az aggodalmakat.
Szombaton telefonon egyeztetett a francia és az orosz elnök. Abban nem értettek egyet, hogy ki a felelős a kelet-ukrajnai feszültségekért, de megállapodtak, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselői háromoldalú találkozót tartanak ma. Az orosz elnök szerint az eszkalációt az ukrán biztonsági erők provokációi okozták. Moszkva szerint Kijev csak imitálja a tárgyalási folyamatot, Ukrajna fegyverrel való telepumpálása pedig erőszakos megoldásra provokálja Kijevet a Donyec-medencében. Putyin szerint a harcok hevességének fokozódása miatt a szakadár köztársaságokból tömegesen kellett a polgári lakosságot Oroszországba evakuálni.
Szép napot!
Báthory Róbert
