Miközben a tálibok megszilárdítják ellenőrzésüket Afganisztán felett, katonai győzelmük hatással van a szomszédos Pakisztán politikai dinamikájára, ami szakértők szerint növelte az iszlamista erők jelentette fenyegetést a szomszédos Pakisztánban.
Az afgán fegyveresek győzelme nemcsak a pakisztáni iszlamista felkelőket erősítette, hanem a tálibok szélsőséges nézeteit osztó vallási politikai pártokat is.
Elemzők szerint egyes iszlamista pártok növekvő népszerűsége akár választási fenyegetést is jelenthet Imrán Hán miniszterelnök kormányzó Tehrik-e Insaf pártjára a 2023-as általános választásokon.
„Kétségtelen, hogy a tálibok afganisztáni hatalomra kerülésével a vallási pártok támogatottsága növekedni fog Pakisztánban” – mondta Nazr-ul Iszlám iszlámábádi politikai elemző a Szabad Európához tartozó Radio Mashaal műsorában.
Az iszlamista keményvonalasok választási támogatottsága viszonylag korlátozott a mintegy 220 milliós, túlnyomórészt iszlám vallású Pakisztánban. De az iszlamista pártok hatalmi bázisa – és ezek a pártok tömeges utcai tiltakozásokat tudnak beindítani és irányítják a pakisztáni medreszék, azaz vallási szemináriumok kiterjedt hálózatát – egyre nő.
Erőszakos utcai tüntetések
Novemberben a Hán-kormány szabadon engedte a szélsőséges Tehrik-e Labbaik Pakisztán (TLP) bebörtönzött vezetőjét és feloldotta a pártra kimondott tilalmat egy olyan megállapodás alapján, amely véget vetett a biztonsági erők és a TLP támogatói között hetek óta tartó erőszakos összecsapásoknak.
Több mint kétezer bebörtönzött TLP-aktivistát szabadon engedtek, és a csoport újra indulhatott a választásokon.
Cserébe a TLP megígérte, hogy lemond az erőszakról és ejti a francia nagykövet kiutasítására vonatkozó, régóta fennálló követelését, amelyet egy francia szatirikus magazinban megjelent, Mohamed prófétáról készült karikatúra miatt nyújtottak be.
A TLP továbbra is ellenzi az ellentmondásos pakisztáni istenkáromlási törvények bármilyen módosítását, különösen azokat a reformokat, amelyek eltörölnék a halálbüntetést istenkáromlási ügyekben.
Emellett még mindig követeli, hogy a tálibok által uralt Afganisztánhoz hasonlóan Pakisztánban is vezessék be a saríjatörvénykezést.
Huszain Hakkáni, a Hudson Intézet dél- és közép-ázsiai szakértője, aki korábban Pakisztán nagykövete volt az Egyesült Államokban, nemrég azt nyilatkozta a londoni Financial Timesnak, hogy a tálib hitek és eszmék mindig átgyűrűznek Pakisztánba, amikor a tálibok hatalomra kerülnek Afganisztánban.
Növekvő politikai befolyás
Az afganisztáni tálibok győzelme más keményvonalas politikai erők támogatását is megnövelte Pakisztánban.
A Dzsamát Ulema-e Iszlám (JUI-F) párt jelentős győzelmet aratott a decemberi helyhatósági választásokon az Afganisztánnal határos Pakisztán Haibar-Pahtúnhva tartományában.
A JUI-F a rendelkezésre álló helyek több mint felét szerezte meg, köztük a tartományi főváros, Pesavar polgármesteri tisztségét is.
A pakisztáni elemző szerint a választási győzelem egy része annak tulajdonítható, hogy a JUI-F vezetője, Maulana Fazlur Rahmán nyíltan támogatja az afgán tálibokat. Rahmán emellett a miniszterelnökkel szembeni ellenzéki koalíció hangos tagja.
Hán pártja gyenge szereplését a rossz jelöltválasztással magyarázta. Megfigyelők szerint azonban a JUI-F győzelme arra utal, hogy az elkövetkező hónapokban és években az iszlamista pártok tartósabb politikai kihívást jelenthetnek.
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a szomszédos Afganisztánban végbement változásoknak egyértelmű hatásuk van az itteni politikára” – mondta Iszlám a Szabad Európának.
Hafiz Hamdullah, a délnyugati Beludzsisztán tartományból származó JUI-F vezetője szerint pártja azt követeli a pakisztáni kormánytól és a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el a tálibok vezette kabuli kormányt. Ezt eddig egyetlen ország sem tette meg.
A pakisztáni miniszterelnök a maga részéről üdvözölte a tálibok augusztusi afganisztáni katonai győzelmét, és a tálib kormánynak nyújtott több nemzetközi segítségért lobbizott. Kormánya azonban azt is kijelentette, hogy Iszlámábádnak nem szabad kárt okoznia nemzetközi kapcsolataiban azzal, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió előtt elismeri a tálibokat.
Hamdullah azt mondta a Szabad Európának, hogy az Egyesült Államoknak „el kellene fogadnia a tálibokat mint igazságos kormányt, és segítenie kellene őket a stabilitás megteremtésében, valamint a béke és a biztonság biztosításában a régióban”.
Szamim Sahíd, az északnyugati Pesavar városban élő politikai elemző szerint sok pakisztáni szimpatizál ezzel a nézettel – különösen Beludzsisztán és Haibar-Pahtúnhva tartományban.
Szerinte ez segített eddig a JUI-F-nek a legtöbbet profitálni abból, hogy a pakisztáni választók egyre inkább támogatják az iszlamista pártokat.
„A JUI-F kihasználja a helyzetet és növelni fogja támogatottságát” – mondja Sahíd.
Ehhez képest Sahíd szerint a néhai hitszónok, Szami-ul Hák Dzsamát Ulema-e Iszlám frakciója (JUI-S) még nem tudta kihasználni az iszlamista pártok növekvő támogatottságát Pakisztánban.
A JUI-F-hez hasonlóan a JUI-S is követelte, hogy Pakisztán tartsa fent a halálbüntetést istenkáromlás vádjában született ítéleteknél, vezesse be a saríjatörvénykezést Pakisztánban és ismerje el a tálibok vezette afganisztáni kormányt.
A JUI-S-nek nincs képviselője a pakisztáni parlamentben. Elemzők azonban figyelemmel kísérik a párt lakossági támogatottságát.
Ennek oka, hogy a JUI-S működteti a Darul Ulúm Hakkánia vallási szemináriumot, amely Akora Hattak északnyugati városban található, és amely Pakisztán úgynevezett dzsihád egyetemeként híresült el.
A szeminárium arról ismert, hogy az iszlám fundamentalista irányzatát hirdeti és egyszerre neveli ki az afganisztáni tálibok és a Tehrik-e Taliban Pakisztán militáns csoport harcosainak újabb nemzedékét.
