Kínos válás és többévi civakodás után úgy tűnik, a brit kormány ki akar békülni az Európai Unióval.
Az ország új miniszterelnöke, Liz Truss adócsökkentő gazdasági tervei miatt otthon viszályba keveredett a pénzügyi piacokkal, az ellenzékkel és saját Konzervatív Pártja egyes képviselőivel. Ám külföldön az európai politikusok és diplomaták a hangnem jelentős enyhülését észlelték, mióta Truss egy hónappal ezelőtt átvette a vezetést Boris Johnsontól.
Truss és miniszterei azt mondják, hogy meg akarják oldani az elmérgesedett vitát az Európai Unióval a brexitet követő kereskedelmi szabályokról. A brit vezető csütörtökön Csehországba utazik az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére létrejött Európai Politikai Közösség első ülésére.
Néhány héttel ezelőtt a brit tisztviselők hűvösen fogadták az új fórumot, amely magába foglalja a 27 EU-tagállamot, a tagjelölteket és az Egyesült Királyságot, az egyetlen országot, amely kilépett az unióból.
Nyitott az együttműködésre
Most a kormány közölte, hogy Truss vezető szerepet kíván játszani a csúcstalálkozón, ahol nyitóbeszédét arra fogja felhasználni, hogy egységre buzdítson az oroszok ukrajnai inváziója után napvilágra került „stratégiai kihívásokkal” szemben – különösen ami Európa energiafüggőségét illeti az orosz olajtól és gáztól.
James Cleverly külügyminiszter azt mondta, hogy Nagy-Britannia nyitott az új csoportosulás irányában.
„Szeretnénk megtalálni a módját, hogyan működjünk együtt szomszédainkkal, partnereinkkel és barátainkkal Európában” – mondta a kormányzó Konzervatív Párt éves konferenciáján a héten.
Az Európai Politikai Közösségnek van még egy előnye a brexit utáni Nagy-Britannia számára: azt mutatja, hogy „több van Európában, mint az EU” – fogalmazott Cleverly.
Egységesen és elszántan
Oroszország ukrajnai inváziója más perspektívába helyezte a brexitet, és közelebb hozta egymáshoz a nyugati szövetségeseket. A háború által kirobbantott energiaínség és a megélhetési költségek válsága miatt a kormányoknak Nagy-Britanniában és Európa-szerte egyre sürgetőbb problémákkal kell foglalkozniuk.
Truss az irodája szerint azt tervezi, arról beszél a prágai csúcstalálkozón, hogy „Európa a második világháború óta a legnagyobb válsággal szembesül, és mi egységesen és elszántan néztünk szembe vele”.
„Továbbra is szilárdan kell helytállnunk annak biztosítására, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, de meg kell birkózni a háború révén felszínre került stratégiai kihívásokkal is” – tervezi mondani beszédében.
De mi van Észak-Írországgal?
Az Egyesült Királyság enyhített a hangnemén – ha az álláspontján nem is – az EU-val az Észak-Írországra vonatkozó kereskedelmi szabályokról folytatott vitában is.
Az Észak-Írországra – az Egyesült Királyság egyetlen olyan részére, amely határos egy EU-tagországgal – vonatkozó megállapodások képezték az eddigi legvitatottabb kérdést az Egyesült Királyság és az EU között. A két fél megállapodott abban, hogy az ír határon nem lesznek vámellenőrző pontok vagy bármilyen más ellenőrzések, mert a nyitott határ az észak-írországi több évtizedes erőszakot lezáró békefolyamat kulcsfontosságú pillére. Ehelyett az Egyesült Királyság többi részéből Észak-Írországba érkező árukat ellenőrzik.
Ez a megoldás politikai válságba torkollt a hatalmat megosztó belfasti kormány számára, a brit unionista politikusok nem hajlandók kormányt alakítani ír nacionalistákkal, mert úgy látják, hogy az ellenőrzések aláaknázzák Észak-Írország helyét az Egyesült Királyságban.
Mivel az Egyesült Királyság és az EU között a probléma megoldásáról folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak, Johnson kormánya év elején törvényt vezetett be az ellenőrzések felfüggesztésére és a jogilag kötelező érvényű brexitszerződés egyes részeinek lebontására. Az egyoldalú lépés az EU részéről jogi válaszlépéseket vont maga után, egy teljes körű kereskedelmi háború kockázatával együtt.
Truss kormánya nem vetette el ezt a törvényjavaslatot, amely lassan halad át a parlamenten, de Cleverly hangsúlyozta, hogy jó a kapcsolata az EU brexit-főképviselőjével, Maroš Šefčovičcsal, és a két fél tárgyalói megtartották hónapok óta első megbeszélésüket.
„Szerintem mindenki felismerte, hogy közös érdekünk eredmény elérése” – mondta Cleverly.
Még Steve Baker konzervatív képviselő, a brexit keményvonalas híve is, aki segített meggátolni Theresa May volt miniszterelnök próbálkozásait, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatát az EU-val, bocsánatot kért, és megígérte, hogy „rendkívül keményen fog dolgozni” a kapcsolatok javításán.
„Én másokkal együtt nem mindig viselkedtem úgy, hogy arra ösztönözzem Írországot és az Európai Uniót, hogy bízzanak bennünk: elfogadjuk, hogy jogos érdekeik vannak, olyan jogos érdekeik, melyeket hajlandók vagyunk tiszteletben tartani” – mondta Baker.
Az EU óvatos
Az európai vezetők barátságosak, de óvatosak. Azt akarják, hogy az Egyesült Királyság semmisítse meg a szerződéssértő jogszabályokat, és ne ragaszkodjon ahhoz, hogy megszünteti az Európai Bíróság szerepét a brexitmegállapodás felügyeletében.
„Korábban is hallottunk pozitív hangulatú zenét, de ez annál valamivel jobbnak érződik – mondta David Henig, a Nemzetközi Politikai Gazdasági Központ kereskedelmi szakértője. – Az, hogy felmerült a konzervatív konferencián, ahol nem is várnád, hogy felmerüljön (…) azt az érzetet kelti, hogy van itt valami.”
„Még nem kezdek örülni annak, hogy ez egy hosszú távú változás kezdete – mondja Henig –, de amiatt, ahol történik, ezúttal kicsit komolyabban veszem.”
