Drámaian megnőtt e széles körben betiltott bombák használata Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta.
Az ilyen lőszerek betiltásáról szóló, 2010-ben életbe lépett ENSZ-egyezmény betartásának ellenőrzését végző szervezet arról számolt be, hogy tavaly legalább 1172 ember vesztette életét kazettás bombákkal végrehajtott támadások következtében nyolc államban: 890 Ukrajnában, míg a többi Azerbajdzsánban, Irakban, Jemenben, Laoszban, Libanonban, Mianmarban és Szíriában.
A frissen kiadott éves jelentés szerint az áldozatok 95 százaléka civil volt.
Egy évvel korábban nem regisztráltak egy áldozatot sem újabb támadásokban, azonban legkevesebb 149 ember halálát okozták 2021-ben is a ledobott bombák maradványai.
„A kazettás lőszerek okozta polgári áldozatok számának sokkoló megugrása világosan emlékeztet arra, hogy milyen pusztító hatással vannak ezek a borzalmas fegyverek a civilekre, közöttük a gyerekekre” – jelentette ki Tamar Gabelnick, a Kazettáslőszer-koalíció igazgatója.
Aláhúzta: mindez jól demonstrálja, hogy az eddig kimaradó országoknak minél előbb csatlakozniuk kell a szerződéshez. „Nem lehet semmilyen kifogás a további használatra vonatkozóan” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Hol vethették be eddig Ukrajnában a hírhedt kazettás bombákat?
A kazettás lőszerek a taposóaknákhoz mérhető, különösen kegyetlen fegyvernek számítanak, a legtöbb európai ország ezért már rég leszerelte készleteit. A betiltásról szóló egyezményt 112 ország ratifikálta, köztük Magyarország is, kimaradt azonban számos nagyhatalom, például egyelőre az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India, ahogy egyébként Ukrajna is.
A kazettás lőszereket ledobhatják bombaként (ezért ismert fürtös bombaként is), de eljuttathatják őket másképp is a célterület fölé, például rakétával vagy ágyúval. A lőszer lényege, hogy egy megadott ponton kinyílik a külső borítás, és a belső vázról több, akár több ezer kisebb lőszer csapódik be végül szétszóródva, így lehetetlen vele pontosan célozni.
Ugyanakkor nemcsak a pontatlanság jelenthet problémát, hanem az is, hogy a kisebb lőszerek jelentős része nem robban fel. Ezek később gyakorlatilag szinte taposóaknává válnak, mert egyszerű érintéstől, kis mozgatástól is felrobbanhatnak akár évekkel később is.
Ehhez kapcsolódóan: Jogvédők a taposóaknák használatának beszüntetésére szólították fel Moszkvát
A lőszertípust a második világháborúban a náci Németország kezdte el használni, de hamar átvette a világ minden nagy hadserege.
Az orosz haderő jól dokumentált módon a háború kezdete óta folyamatosan bevet kazettás lőszereket az ukrán lakónegyedek ellen is. Az ENSZ és a NATO hamar elítélte ezt. A Human Rights Watch szerint a lőszertípus lakott területek elleni bevetése önmagában háborús bűncselekménynek minősülhet, attól függetlenül, hogy Moszkva nem írta alá a kivezetésről szóló nemzetközi megállapodást.
Ehhez kapcsolódóan: HRW: Oroszország kazettás bombákat használ Ukrajnában, amelyek súlyos kárt okoznak a civileknek
A Kreml minden bizonyíték ellenére következetesen tagadja, hogy kazettás lőszereket vetnének be.
Az Egyesült Államok júliusban bejelentette, hogy kazettás lőszereket fog küldeni Ukrajnának, ami éles bírálatokat váltott ki egyes szövetségesek és jogvédők részéről. Washington szerint Kijevnek szüksége van ezekre a fegyverekre az orosz agresszió megfékezése érdekében.
