A koronavírus-járvány kezdete óta tíz hitelfelvevő közül hat szembesült pénzügyi nehézségekkel a törlesztés során. Az EU-ban az ezekre az ügyletekre vonatkozó szabályok már tizennégy évesek, ezért az Európai Parlamentből elindult egy kezdeményezés, hogy fogalmazzák újra a szabályokat. Erősíteni akarják a fogyasztók jogait, nagyobb védelmet szeretnének nekik nyújtani.
A fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós szabályokat tizennégy évvel ezelőtt, 2008-ban fogadták el. Ennek a jogi keretnek az a célja, hogy az európai polgároknak védelmet nyújtson ezen a piacon, illetve támogassa az EU fogyasztási hitelpiacát. A szabályok a kétszáz eurótól 75.000 euróig terjedő fogyasztási hitelekre vonatkoznak, és megkövetelik a hitelezőktől, hogy nyújtsanak tájékoztatást annak érdekében, hogy a hitelfelvevők összehasonlíthassák ajánlataikat, és megalapozott döntést hozhassanak. A fogyasztóknak tizennégy nap áll rendelkezésükre a hitelszerződéstől való elállásra, és idő előtt visszafizethetik a kölcsönt, ezzel is csökkentve a költségeket.
A szerződéstől két héten belüli elállást nem kell megindokolni, vissza kell fizetni a felvett összeget a kamattal és a hitelező által már kifizetett, vissza nem térítendő díjakkal együtt.
Mindezt egy konkrét esettel is tudjuk szemléltetni: Paolo (Olaszország) ezer euró kölcsönt vett fel mosógépvásárlásra egy nem banki hitelintézettől. A szerződés aláírása előtt nagyon kevés információ állt rendelkezésére a hitelről, és nem kapta meg az ilyenkor szokásos általános európai fogyasztói hiteltájékoztatót sem. Azt mondták neki, hogy a kölcsönt két éven belül kell visszafizetnie, és hogy a hitel kamata mérsékelt lesz. Miután aláírta a szerződést, Paolo ráeszmélt, hogy a teljes hiteldíjmutató (azaz a hitel teljes összege) nagyon magas. Ekkor úgy döntött, hogy inkább nem veszi igénybe a hitelt, jobb lehetőség után néz. Felvette a kapcsolatot egy helyi fogyasztóvédelmi szervezettel, ahol megtudta, hogy tizennégy napig elállhat a hitelszerződéstől. Ehhez egyszerűen csak levelet kell írnia a hitelintézetnek, és vissza kell fizetnie a már felvett összeget.
A fogyasztási hitelre vonatkozóan tehát elindult egy jogalkotási folyamat, amelynek célja, hogy ezeket a rendelkezéseket a jelenlegi elvárásokhoz és piaci körülményekhez igazítsák. A nehéz gazdasági helyzet ugyanis azt eredményezi, hogy egyre többen keresnek hitelt, a digitalizáció által pedig új szereplők és termékek jelentek meg a piacon, köztük például a közösségi finanszírozású hitelalkalmazások.
Manapság egyszerűbb és elterjedtebb kis hitelt felvenni az interneten – ezek azonban drágának vagy alkalmatlannak bizonyulhatnak. A jelenlegi szabályok nem védik kellően a túlzott eladósodásnak kitett fogyasztókat. Ráadásul a szabályok nincsenek harmonizálva a tagállamok között. A kimutatások szerint tízből hat fogyasztó szembesült pénzügyi nehézségekkel a koronavírus-válság kezdete óta.
Az előbbieken túl foglalkozni kell a technológiai fejlődés kihívásaival is, amely ugyan hatékonyabbá és gyorsabbá teszi az ügyintézést, de veszélyeket is rejt. Idetartoznak például az információ digitális közzétételének, valamint a fogyasztók hitelképességének AI-rendszereket (tehát a mesterséges intelligenciát) és nem hagyományos adatokat használó, új módszerei.
Nyár elején az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottsága elfogadott egy jelentést, amely iránymutató az új szabályokra vonatkozóan.
A javasolt szabályok szerint a fogyasztók felé közvetített hitelezői információknak átláthatóbbnak kell lenniük, és lehetővé kell tenni, hogy minden lényeges információ könnyen hozzáférhető legyen bármilyen eszközön, beleértve a mobiltelefont is.
A képviselők hangsúlyozták, hogy a hitelreklámoknak nem szabad hitelfelvételre ösztönözniük az eladósodott fogyasztókat, és egyértelmű üzenetet kell tartalmazniuk arról, hogy a hitelfelvétel pénzbe kerül. Ez magától értetődőnek tűnik, ez a probléma mégis visszamenőleg is rendre előkerül, amikor törlesztésre képtelen fogyasztókról van szó.
Annak megállapításához, hogy a hitel megfelel-e az adott személy szükségleteinek és lehetőségeinek, a képviselők szeretnék, ha olyan információkra lenne szükség, mint például az aktuális kötelezettségek vagy a megélhetési költségek. Ugyanakkor a közösségi médiából nyerhető információkat vagy az egészségügyi adatokat nem szabad figyelembe venni.
A képviselők szerint az új szabályoknak 150.000 euróig terjedő hitelekre kell vonatkozniuk, és minden ország a helyi feltételek alapján dönti el a felső határt. Szabályozni akarják az egyre gyakoribb folyószámlahiteleket és a hiteltúllépést, de szerintük az országoknak kell eldönteniük, alkalmazzák-e a fogyasztási hitelszabályokat egyes hitelekre, például a kétszáz euróig terjedő kis hitelekre vagy a három hónapon belül visszafizetendő kölcsönökre.
A bizottsági jelentés birtokában az Európai Parlament plenáris ülése a következő hónapban tűzi napirendre a témát. Ha elfogadják a jelentést – esetleg módosított tartalommal –, akkor az a dokumentum lesz a kiindulási alap a tanáccsal és a bizottsággal folytatandó egyeztetések előtt a szabályok végleges szövegéről.
