Az Európai Parlament szerint független választási megfigyelőket kell küldeni Lengyelországba az őszi általános választásokra. A képviselők úgy vélik, továbbra is rossz a helyzet a lengyel jogállamiság terén, ezért egyelőre blokkolni kell az uniós helyreállítási forrásokat.
Magyarországtól nem nagyon lehet elvenni az első helyet a tagállamokat érintő európai parlamenti jogállamisági kritikák tekintetében, de a dobogó második fokáról egészen biztosan nem lehet leszorítani Lengyelországot sem. Most ezt a pozíciót erősítette meg az EP, amikor újabb állásfoglalásban marasztalta el a lengyel kormányt. A parlament olyan kérdéseket vett sorra, amelyek szerintük hatással lehetnek az őszi lengyel, illetve a jövő júniusi EP-választásokra.
Minden bizonnyal kiélezett lesz a versengés, mert bár a jelenlegi kormánykoalíció vezeti a népszerűségi listát, nincs sokkal lemaradva az egységes ellenzék, amelynek vezetője a volt miniszterelnök, az Európai Tanács egykori elnöke, majd az Európai Néppárt első embere, Donald Tusk, aki olyannyira kiérdemelte a figyelmet, hogy az egyik vitatott rendelkezés a lex Tusk nevet kapta.
Aggasztó módosítások
Az EP-képviselők arra a következtetésre jutottak az állásfoglalásban, hogy a lengyel választási törvény módosításai nagyon aggasztók. „A változások diszkriminációt jelenthetnek a külföldről szavazók ellen” – mutatnak rá. Emlékeztetnek arra is, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság választási vitákkal foglalkozó kamarája „nem tekinthető független és pártatlan törvényszéknek”, ezért az EP sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy hozzák összhangba a választások lebonyolítását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) útmutatásaival, illetve más nemzetközi demokratikus kötelezettségekkel és normákkal. Míg az EU a szabályokat értékeli, a parlament teljes körű választási megfigyelőmisszió küldését kéri a közelgő parlamenti választásokra.
Ezzel kapcsolatban Daniel Freund, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német zöldpárti képviselője szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében ezt írja: „Néhány hónappal a lengyelországi választások előtt fokozódnak a kormány demokrácia elleni támadásai. Az Európai Bizottság túl keveset tesz e támadások ellen. Komolyan lehet tartani attól, hogy a választás nem lesz szabad és tisztességes. Megdöbbentő, hogy aggódnunk kell a demokrácia helyzete miatt az egyik legnagyobb EU-tagállamban. A választási megfigyelőket nem lehet megúszni.”
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelországban hamarosan szavazhatnak az orosz befolyást vizsgáló bizottságról
A lex Tusk
Nemrégiben állították fel a Lengyelország belső biztonságába való orosz beavatkozást vizsgáló állami bizottságot. Ez a 2007 és 2022 közötti időszakot vizsgálhatja, és olyan közigazgatási szerv, amelynek hatáskörében áll egyes személyeket eltiltani a közhivatal viselésétől. A jogszabály bírálói – és idetartozik az EP is – attól tartanak, hogy mondvacsinált okok miatt ellenzéki személyeket vesz célba a bizottság, közöttük is elsősorban Donald Tuskot, akinek a terhére róhatnak bármilyen szerződést, amelyet Lengyelország Oroszországgal kötött – akár másfél évtizeddel ezelőtt.
Az EP sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül ezt a jogszabályt, vagy legalábbis függesszék fel addig, amíg a Velencei Bizottság véleményt nem nyilvánít róla. Ha a törvény hatályban marad, akkor viszont „az Európai Bizottságnak a lehető leghamarabb gyorsított kötelezettségszegési eljárást kell indítania és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet kell benyújtania az Európai Unió Bíróságához” – vélik a képviselők. Utóbbival közvetlenül el lehet érni, hogy egy tagállam ne alkalmazzon egy törvényt – feltéve, ha ennek a kötelezettségnek eleget tesznek a hatóságok.
Ehhez kapcsolódóan: Újra miniszterelnök-helyettes lett Kaczyński
Tovább romlik a jogállamiság
Az EP-képviselők ismét megerősítették, hogy a jogállamiság romlik Lengyelországban a kormány évek óta tartó szisztematikus lépései következtében, többek között az illegitim alkotmánybíróságon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson (NJC) keresztül. Aggodalmukat fejezik ki amiatt is, hogy a javasolt reformok új felhatalmazást adnának a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak a bírákat érintő fegyelmi ügyek kezelésére, anélkül hogy különbséget tennének a törvényesen kinevezett és az illegitim NJC által kinevezett bírák között. Ezzel a témával összefüggésben az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy mindaddig ne biztosítson hozzáférést a befagyasztott uniós forrásokhoz Lengyelországnak, amíg ismét teljes mértékben végre nem hajtják a jogállamiság normáit. Ez Lengyelország esetében a helyreállítási pénzeket takarja, ami nem kevés: 35,4 milliárd euró.
Tineke Strik holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, az állásfoglalás árnyékelőadója szerint „a lengyel kormány módosításai a legfelsőbb bíróságról szóló törvénnyel kapcsolatban nem orvosolják a lengyel demokráciában a kormánypárt által okozott repedéseket, és nem garantálják az uniós normáknak megfelelő független igazságszolgáltatást”.
Hozzátette: „Az Európai Bizottságnak nem lenne szabad felszabadítania a befagyasztott európai forrásokat addig, amíg a lengyel kormány teljes mértékben eleget nem tesz az igazságügyi normáknak. Elengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon a jogállamiság válsága elleni küzdelemhez, valamint a lengyelországi emberek jogainak és szabadságának védelméhez. Lengyelország mint virágzó demokrácia jogállamisággal és független igazságszolgáltatással Európa szívéhez tartozik.”
A parlament egyébként 472 igen szavazattal, 136 nem szavazat ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást.
