Az ügyész a nagy horderejű minszki perben azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje tizenkét év börtönbüntetésre a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackit csempészés és adóelkerülés vádjával. A jogvédők és a nyugati kormányok a tekintélyelvű belarusz elnök politikai indíttatású megtorlásáról beszélnek.
Az ügyész február 9-én azt is kérte a Lenin kerületi bíróságtól, hogy mondja ki bűnösnek és ítélje el Bjaljacki vádlott-társait – Valjancsin Sztefanovicsot és Uladzimer Labkovicsot – is, őket tizenegy, illetve kilenc év börtönre.
A távollétében eljárás alá vont negyedrendű vádlott, Zmicer Szalauju esetében az ügyész tíz év börtönt kért.
A vádlottak 2021 júliusa óta vannak őrizetben, és akár tizenkét év börtönt is kaphatnak, ha elítélik őket, és a bíró a maximálisan kiszabható büntetés mellett dönt.
A január elején bíróság elé állított férfiakat azzal vádolják, hogy pénzt vittek be az országba „illegális tevékenységekhez és a belarusz Vjaszna (Tavasz) emberi jogi csoport finanszírozására”, amelynek Bjaljacki az elnöke.
Bjaljackinak – aki egész életében a demokráciáért és az emberi jogokért harcolt ezeket nélkülöző hazájában – ítélték oda a 2022-es Nobel-békedíjat a Polgári Szabadságjogok Központja ukrán emberi jogi szervezettel és a betiltott orosz emberi jogi szervezettel, a Memoriallal megosztva.
Bjaljacki alapította a Vjaszna Emberi Jogi Központot, amely eredetileg egy minszki székhelyű szervezet volt Vjaszna-96 néven. 1999-ben született újjá országos, nem kormányzati jogvédő szervezetként.
A civil szervezetet a belarusz legfelsőbb bíróság 2003 októberében törvényen kívül helyezte az ország 2001-es elnökválasztásában játszott megfigyelői szerepe miatt. Munkáját azonban folytatta nem bejegyzett nem kormányzati szervezetként.
Fő tevékenysége a politikai foglyok védelme és támogatása volt. A csoportot – és személyesen Bjaljackit – Lukasenka kormánya az alapítás óta rendszeresen zaklatta és üldözte.
A belarusz hatóságok a velük szemben kritikus nem állami média, illetve emberi jogi testületek bezárását kezdeményezték a 2020 augusztusában – az ellenzék szerint meghamisított elnökválasztás után – kirobbant tömegtüntetések nyomán.
Az ellenzék és a nyugati kormányok szerint a száműzetésbe kényszerített Szvjatlana Cihanouszkaja nyerte meg a szavazást, amelynek eredményét az Egyesült Államok, az Európai Unió és több más ország nem ismerte el.
Azóta emberek ezreit vettek őrizetbe, és hitelt érdemlő jelentések szólnak arról, hogy a biztonsági erők kínozták és bántalmazták a fogvatartottakat. Többen meg is haltak a tiltakozások leverése során.
