Továbbra is meghatározó szerepet tölt be a világ gazdaságában az egységes európai piac, amely három évtized alatt egyrészt megsokszorozta gazdasági teljesítményét, másrészt számos közös előnyt biztosított polgárainak és vállalkozásainak. A közös piacot folyamatosan próbára teszik a külső körülmények, eddig azonban a gazdasági közösség megerősödve jött ki a válságokból.
Az 1987-es Egységes Európai Okmány 1992. december 31-ét tűzte ki határidőként az egységes piac megvalósítására. 1985 és 1992 között az unió 282 jogszabályt fogadott el azon technikai, jogi és bürokratikus akadályok felszámolása céljából, amelyek gátolják a szabadkereskedelmet és a szabad mozgást, míg 1993. január 1-jétől ezek a jogszabályok kivétel nélkül hatályba léptek. Innen számítjuk a közös piacot.
Az egységes piacot az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein alkotja. Svájc (kétoldalú szerződések révén) részleges hozzáféréssel rendelkezik az egységes piachoz.
Számok, tények
Íme néhány adat, amely bizonyítja, milyen erőt képvisel a világban az európai gazdaságok közössége. 447 millió embernek adnak otthont ezek az országok, amelyekben 23 millió vállalkozás működik. 14.522 milliárd euró az éves össz-GDP-je ezeknek a gazdaságoknak, ez a világ GDP-jének a 18 százaléka, dollárban számolva, 2021-es adatok alapján. Az USA 24, Kína pedig ugyancsak 18 százalékkal rendelkezik.
A legnagyobb előnye és egyben a mozgatórugója a közös piacnak a négy szabadság elve: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabadon mozoghatnak az egységes piacon belül. Harminc év alatt az Európai Közösség 12 tagja által generált áruexport 671 milliárd euróról az EU27-ek 2021-es teljesítményét figyelembe véve 3428 milliárd euróra nőtt, ez 510 százalékos emelkedést jelent.
A polgárok az EU-n belül ott élhetnek, dolgozhatnak, vállalkozhatnak, tanulhatnak és mehetnek nyugdíjba, ahol szeretnének. Az EU-n belüli munkavállalás (a tagállamokban egy másik uniós ország állampolgáraként munkát vállaló személyek százalékos aránya a foglalkoztatottak körén belül) az EU15-ök 2006-os adatai alapján 1,8 százalék volt, míg az EU27-ek körében 2021-re már 3,4 százalékra nőtt. A mobilitás egyik fontos szelete, hogy harminc év alatt több mint tízmillió Erasmus-hallgató élvezhette a rendszer előnyeit.
Van néhány olyan haszna is, amely valószínűleg csak akkor tűnne fel, ha a hiányával találkoznánk. Például az, hogy a polgárok versenyképes áron juthatnak hozzá szolgáltatásokhoz és termékekhez, és földrajzi korlátozások nélkül vásárolhatnak az interneten. A fogyasztók bízhatnak abban is, hogy az egységes piacon forgalmazott valamennyi termék biztonságos, és megfelel a munkaügyi és környezetvédelmi előírásoknak. Sőt a nem uniós országoknak is teljesíteniük kell ezeket az előírásokat ahhoz, hogy az EU-ban értékesíthessék termékeiket, vagyis az egységes piac világszerte előmozdítja a környezetvédelmet és a többi uniós értéket.
A vállalkozások is profitálhatnak abból, hogy hozzáférésük van a világ legnagyobb egységes piacához. Ennek a közös piacnak köszönhetően az uniós tagállamok képesek közös megoldásokat találni vagy ezen dolgozni olyan kihívásokra, mint az energiakrízis, az éghajlatváltozás és a digitalizáció, és könnyebben ki tudnak lábalni a válságokból.
Ehhez kapcsolódóan: Most már hivatalos: technikai recesszióba süllyedt Magyarország
Megrázkódtatások után
Az egységes piac ma 56 millió munkahelyet biztosít, és az EU GDP-jének 25 százaléka köthető közvetlenül a működéséhez. Kihívások azonban mindig vannak és voltak, utóbbi különösen igaz az elmúlt évekre, máig tartó hatásokkal. A brexit, a világjárvány, az energiaellátási gondok, a háború, majd az energiapiac átalakulása egy olyan időszakban éri az EU-t, amikor egyébként is meg kellene felelni a klímaváltozás és a digitalizáció jelentette feladatoknak. Az Európai Parlament is foglalkozott a kérdéssel. Idén januárban elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben többek között azt írták, hogy „a közelmúltban az egységes piacot érő megrázkódtatások komoly hatással voltak az integritására és ellenállóképességére, és még inkább rávilágítottak a tagállamok közötti egység és együttműködés fontosságára.” Szerintük az olyan eszközök, mint az Egységes Piaci Vészhelyzeti Eszköz (SMEI) kulcsfontosságúnak bizonyulnak az ellátási láncok hiányosságainak megelőzésében és az egységes piac zökkenőmentes működésében a válság idején.
Azt is kiemelik a politikusok, hogy az évek során a kihívásokra adott válaszként fejlődött és nőtt az egységes piac, de újra át kell alakulnia ahhoz, hogy az uniós integráció motorja maradhasson. Hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy a tagállamok „hatékonyan, időben és helyesen” alkalmazzák és érvényesítsék az egységes piaci szabályokat, ami kulcsfontosságú a fogyasztói bizalom erősítéséhez és az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez az összes vállalkozás között.
Az EU következő hétéves költségvetésében egyébként van 4,2 milliárd euró arra elkülönítve, hogy az egységes piac erősítésére vonatkozó uniós programokat finanszírozzanak. Ide tartozik a közös piac hatékonyságának fokozása, a kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatása, hatékony európai szabványok kidolgozásának elősegítése vagy a fogyasztók pozíciójának erősítése és a fogyasztók védelme.
Az Európai Parlament tanulmánya szerint a maradéktalanul működő egységes piac előtt álló akadályok felszámolásának előnyei 2029 végéig akár a 713 milliárd eurót is elérhetik.
A Fidesz a pénzt várja
Ahogy említettük, ez a téma napirendre került az Európai Parlament plenáris ülésén is, amihez kapcsolódóan a magyar kormánypárt aktuálpolitikai szólamokat hangoztatott. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: számos fontos, az európai polgárok életét könnyebbé tevő intézkedést köszönhetünk az egységes piacnak, így például az egységes töltőt vagy a roamingdíjak eltörlését. „Fontos lenne, hogy az Európai Unió ilyen, a polgárok érdekeit és a gazdaság fejlődését szolgáló intézkedésekre fókuszáljon a tagállami jogköröket megkérdőjelező, haszontalan ideológiai viták helyett.” Győri Enikő fideszes EP-képviselő leszögezte: „Azzal, hogy a bizottság Magyarország és Lengyelország esetében visszatartja a nekik járó uniós forrásokat, az egységes piacon hoz hátrányos helyzetbe országokat, az ő cégeik, régióik fejlődését nehezíti.” A képviselő felszólította a bizottságot a tagállamoknak járó uniós pénzek mielőbbi folyósítására. Győri Enikő elmondta: „Az egységes piac az egyik legnagyobb vívmány, azonban még mindig nem működik kifogástalanul: az előnyök egyenlőtlenül oszlanak el, egyes tagállamok és cégeik nagyobb hasznot húznak belőle, mint mások.”
