A Fidesz–KDNP által hagyott vákuumot az Európai Néppártban betöltő Tisza Párt az újoncoktól elvárható konstruktív hozzáállás mellett már az első plenáris ülésen is határozott jelét adta annak, hogy képviselői nem lesznek bólogató Jánosok az EP legnagyobb, németek által dominált frakciójában. Írásunk arról, hogyan sikerült az új magyar párt parlamenti belépője.
A különinterjúk mellett két sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést is tartott az új Európai Parlament július közepi strasbourgi alakuló ülésének margóján Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke; egyet magyar, egy másikat pedig külföldi újságíróknak. A fokozott médiaérdeklődés egyszerre szólt Orbán Viktor és a Fidesz eddigi talán legkomolyabb kihívójának és az alig néhány hónapja alakult és szinte a semmiből hét képviselői mandátumot szerző pártjának, amely az új ciklusban az Európai Néppárt frakciójában foglal helyet.
Új, Orbánéktól teljesen eltérő magyar imázs
Az új formáció felbukkanása üstökösként nem csak a média világában hatott az újdonság erejével. A Magyar- vagy inkább Tisza-jelenség érezhetően még az Európai Néppárt sokat tapasztalt parlamenti képviselőit is ámulatba ejtette. „Komoly érdeklődést és kíváncsiságot láttunk a kollégák részéről. Mindenki nagyon érdeklődő volt, rengeteg kérdést kaptunk” – emlékezett vissza a Szabad Európának az első napokra és hetekre Kulja András, akit a Politico egy vele készült interjúban TikTok-doktorként aposztrofált.
Az új magyar kontingens bejelentkezése nem is jöhetett volna jobbkor a 188 képviselővel legnagyobb parlamenti pártcsoportot alkotó EPP-nek, amely a fideszesek 2021-es távozása óta folyamatosan kereste az utódlás lehetőségét. Az éveken át a magyar kormánypártnak falazó, majd első számú közellenségévé váló német Manfred Weber pártelnök és frakcióvezető számára ráadásul Orbán – pillanatnyilag – legnagyobb politikai vetélytársának befogadása édes bosszú. Ráadásul nem is szimbolikus cseréről van szó, hiszen a Tisza Párt hét képviselője holtversenyben a hetedik legnagyobb nemzeti delegációt alkotja a népes EPP-pártcsoporton belül.
Úgy tudjuk, hogy kezdetben a néppárti frakcióban sem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel Magyar Pétert és kollégáit, amihez egy nevének mellőzését kérő európai képviselő szerint köze volt a Magyarországról az elmúlt években kialakult erősen negatív képnek is. „Ahogy telt-múlt az idő, többen hajlamosak voltak kvázi minden magyart Orbánnal azonosítani” – jegyezte meg a már nem első mandátumára készülő néppárti képviselő.
A reakciókból ítélve Magyarnak és kollégáinak szerénységgel, konstruktív hozzáállással és a szakmaiság előtérbe helyezésével sikerült legyűrniük a helyenként meglévő előítéleteket a frakción belül. A politikai újoncok érezhetően magukévá tették azt az uniós egyszeregyet, amely előírja, hogy a megoldás, és ne a probléma részei legyenek.
Mindenkinek magának kellett harcolnia a helyekért az EPP-n belül
A párt egyébként kvázi a nulláról indult az uniós galaxisban. Politikai vagy jogalkotói múlttal nem rendelkező képviselőinek nagyon rövid idő, körülbelül egy hónap alatt kellett elsajátítaniuk az alapokat. Ebben részben segített vezetőjük többéves brüsszeli tapasztalata, no meg egy-két, már régebben az uniós intézményeknél dolgozó magyar bennfentes, mint az a Hajdú Márton, aki 2011-ben még az első magyar soros EU-elnökség egyik szóvivője volt, és most közvetlenül az Európai Bizottság főtitkárságát hagyta ott, hogy a delegációvezető Tarr Zoltán vezetése alatt irányítsa a Tisza Párt brüsszeli csapatát.
Egy bennfentes forrás szerint a tiszások igyekeztek reálisan felmérni a lehetőségeiket, amikor az EPP-n belül kiélezett küzdelem folyt a nemzeti delegációk között a minél előkelőbb pozíciókért. „Nem vertük az asztalt a parlamenti vezetői posztokért, tudtuk, hol a helyünk” – mutatott rá egy forrás, aki kezdettől fogva részt vett a friss magyar kontingens brüsszeli útjának egyengetésében.
Az Európai Néppárton belül – egy parlamenti megfigyelő szerint –hagyományosan a számok törvénye uralkodik; fokozottabban, mint a legtöbb frakcióban. A legnagyobb nemzeti delegációk viszik a prímet, és általában ők kaparintják meg a legfontosabb pozíciókat is. A júniusi választáson második helyen végző szocialistáknál létezik a megelőlegezett bizalom, az EPP-n belül viszont nem. Mindenkinek magának kell kaparnia a jó helyekért, amiben meghatározó a delegáció létszáma.
Az Európai Néppárt a választásokon aratott meggyőző siker birtokában kezdetben a páholyból figyelte a helyezkedést. Jelöltjének, a bizottság jelenlegi elnökének megválasztása (ehhez a 720 képviselő közül legalább 361-nek rá kellett szavaznia) azonban a jobbközép pártcsoporttól is komoly áldozatokat követelt. A frakciónak a posztok elosztása során több engedményt kellett tennie a szocialistáknak, a liberálisoknak, de az euroszkeptikus konzervatívoknak is, ami viszont feszültséget keltett a pártcsoporton belül. A létszámban erős spanyolok és románok különösen vehemensen harcoltak a helyekért, utóbbiak még Von der Leyen leszavazását is belengették.
Az újoncokból álló Tisza Párt a parlamenti alelnöki és kvesztori tisztségek elosztása során az erőviszonyokat reálisan felmérve visszahúzódott, hogy aztán a szakbizottságok vezetéséből már kikérje az erre létszáma alapján őt feljogosító tortaszeletet. Céljának eléréséhez kapóra jött több képviselőjének civil szakmai profilja. A parlament 720 tagja között jó, ha húsz orvos van, az egyikük a magyar Kulja András, akit az EP egyik legnagyobb (kilencven főt számláló) szakbizottsága, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság egyik alelnökének jelöltek és választottak, és ezzel egyidejűleg a közegészségügyi albizottságnak is néppárti helyettes koordinátora, témafelelőse lesz.
Egy másik képviselőjüknek, a korábban az Európai Bizottságban tisztviselőként hasonló területen dolgozó Gerzsenyi Gabriellának a regionális politikai szakbizottság első alelnöki tisztsége jutott, míg Magyar Péter bekerült az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság vezetőségébe. Tarr Zoltán, a nemzeti delegáció vezetője a többek között az Erasmus+ diák- és pedagógus-csereprogrammal is foglalkozó kulturális szakbizottság néppárti témafelelőse lesz.
Kulja András lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a magyar küldöttség létszámára való tekintettel, és figyelembe véve, hogy egytől egyig új képviselőkről van szó, pártjának „nagyon jó pozíciókat” sikerült elérnie a második körben, amikor már a szakbizottsági vezető tisztségek betöltése volt a tét. Más magyar pártcsoportok részben alacsony létszámuk (Demokratikus Koalíció), részben a köréjük vont politikai karantén (Fidesz–KDNP) miatt nem lesznek képviseltetve a több mint húsz parlamenti szakbizottság vezetőségében.
A feladatra kerestek embert, nem a posztokra
Emlékezetes, hogy egy átfogó, a képviselők lobbierejét öt szempont figyelembevételével vizsgáló felmérés néhány hónapja azt hozta ki, hogy az előző ciklusban a magyar EP-képviselők voltak a legsúlytalanabbak az Európai Parlamentben. Érdekes, hogy most éppen a politikai és jogalkotási téren teljesen tapasztalatlan Tisza Párt képviselőinek jóvoltából változhat a helyzet.
Úgy tudjuk, hogy két fő szempont orientálta az új formációt a szakbizottságok kiválasztásában, ahol képviselőik a jövőben tevékenykedni fognak. Az egyik a csapat tagjainak szakmai háttere és profilja, ami szinte kínálta magát, a másik pedig az, hogy Magyarország érdekei szempontjából melyek a legfontosabb szakbizottsági helyek. „A feladatra találtunk embert, nem a posztokra” – magyarázta egy pártközeli forrás. Így képviselőik többek között a mezőgazdasággal, a regionális politikával, az energetikával és a kutatással, a belső piaccal és a környezetvédelemmel-egészségüggyel foglalkozó testületben tevékenykednek majd a most startoló intézményi-jogalkotási ciklusban.
„Azon leszek, hogy az európai polgárok egészsége a jövőben is prioritás maradjon az EU számára. Az unió előtt rengeteg gazdasági, geopolitikai és egyéb kihívás áll, de mégiscsak az emberekről kell hogy szóljon az egész” – válaszolta Kulja András arra a kérdésünkre, hogy mi áll majd képviselőségének fókuszában. Arról ugyanakkor végleges döntés híján még nem kívánt nyilatkozni, hogy milyen jogalkotási dosszié kerülhet hozzá az ősz folyamán.
Lehetnek Brüsszelben költségei a magyar belpolitikára fókuszálásnak
A helyzet úgy hozta, hogy Magyar Péternek és újdonsült képviselőtársainak már a legelső parlamenti ülésen több olyan kérdésben is állást kellett foglalniuk, amelyben nem tudtak azonosulni teljes mértékben frakciójuk többségi álláspontjával. Nem támogatták például többek között a Fidesz által létrehozott Patrióták Európáért és az attól is jobbra lévő másik párt politikai karanténba zárását, mivel ezt az európaiak által rájuk adott szavazatok semmibevételének ítélik.
De az Ukrajna támogatásáról elfogadott parlamenti állásfoglalásnak azt a pontját sem szavazták meg, amely a magyar kormány helyett Magyarországgal szemben szólított fel következményekre Orbán Viktor ellentmondásos és az EU érdekeivel ellentétesnek minősített „békemissziója” miatt. A Tisza Párt elnöke ugyanakkor jó előre elmagyarázta a frakció vezetőjének, Manfred Webernek, hogy a magyar képviselők miért nem tudnak azonosulni a néppárti és az EP többsége által egyébként megszavazott szöveggel. Weber állítólag megértéssel fogadta, hogy a magyarországi kontextusban, ahol „a kormány propagandagépezete pillanatok alatt képes rásütni mindenkire a bélyeget”, bizonyos kérdésekben óvatosan és körültekintően kell eljárni.
„Azt is jeleztük, hogy kívánatosnak tartanánk, ha a jövőben hamarabb bevonnának bennünket a szövegezésbe, nehogy meglepetésként érjen egyeseket a pozíciónk” – fejtette ki egy, a folyamatot közelről figyelő forrás, aki szerint arra is felhívták a figyelmet, hogy „Magyarországon, nem Brüsszelben kell legyőzni a Fideszt; ez valahol közös cél”.
„A Tisza számára világos, hogy a következő magyar választás megnyerésének lesznek költségei Brüsszelben. A feladatunk az esetleges károk és rossz érzések minimalizálása, az, hogy folyamatosan elmagyarázzuk, mit és miért teszünk, és okos kompromisszumokra jussunk a frakció többi tagjával. Lojálisak leszünk és partnerséget ajánlunk” – engedett némi betekintést a színfalak mögé egy, a párt delegációjához közel álló forrás.
Az EPP-ben egyébként – éppen néppártjellege miatt– hagyományosan tágabb és lazább keretek között értelmezhető a pártfegyelem. „Minden tag a saját választóit képviseli. Például Portugáliában és Litvániában nem szükségszerűen ugyanazok a prioritások. Számomra eddig az volt a legnagyobb meglepetés, hogy a néppárti frakción belül mennyire színesek a felszólalások és milyen széles skálán mozognak a vélemények. Igazi vibráló vitákat láttam, amelyekhez foghatók sajnos Magyarországon csak elvétve vagy egyáltalán nem fordulnak elő” – válaszolta a Tisza Párt környezetvédelmi szakbizottságának újdonsült alelnöke arra a kérdésünkre, hogy mi hatott leginkább az újdonság erejével képviselői mandátumának alig egy hónapja alatt.
