Sosem voltak puszipajtások, de tisztelték egymást. Összeadta Orbán Viktort Lévai Anikóval, majd később az első két gyereküket, Ráhelt és Gáspárt is ő keresztelte meg. Azonban a Fidesz 2010-es kétharmadával a tiszteletnek vége lett. Iványi Gábor lelkészt és egyházát azóta próbálja ellehetetleníteni a kormány, ha kell, akár alkotmánysértően, törvényt szegve. A lelkész szerint azért, mert nem állt be a sorba és ellentmondott a kormányfőnek.
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
„Ezen a templomon van jelzálog?” – kérdezem Iványi Gábort a templomában, ahol interjúzom vele. Nem sokat gondolkodik a válaszon.
„Szerintem ezen is van. Úgyhogy lehet, hogy egy napon elkezdik elárverezni a fejünk fölül a templomainkat is”
– summázza a MET egyház alapítója.
A templom a zaciban, milliárdos állami kártérítés, bírósági perek, adósságok és erősen mínuszos egyenleg, pedig állami feladatokat látnak el. Iványi Gábor lelkész azt mondja: nem kér többet az államtól annál, mint ami jár nekik. Azonban mást kapott, mint amit várt.
„Kaptam egy levelet, hogy írjam össze, milyen intézményeink vannak, és írjam oda, hogy kinek ajánlom fel. Egyenes üzenet volt arra, hogy baj lesz”
– meséli.
Annak jártam utána, hogyan és miért próbálja ellehetetleníteni 2011 óta a Fidesz–KDNP az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, és hogy mi van azokban az intézményekben, ahol hónapok óta nem kaptak fizetést a dolgozók.
Akikért a csengő szól
A gyerekeknek már csengettek, de az iskolának még nem. Szegeden a MET egyház alapítványi fenntartású intézménye komplex. Nemcsak azért, mert óvodájuk, általános iskolájuk és gimnáziumuk is van, hanem azért, mert még egy ilyen intézmény nemcsak Szegeden, de a vármegyében sincs.
„Mindenki aggódik, mindenki retteg, hogy el kell hagyjuk az iskolát”
– mondja Mészáros Edit, a szülői munkaközösség tagja. A lánya 12 éves, ötödikes. Tanulási akadályozottsága és tanítási nehezítettsége van, amihez szorongás társul. Egy átlagos iskolában nagyon nehéz vele úgy bánni, hogy ne sérüljön – mondja az édesanyja, aki szerint ez az iskola az egyetlen mentsváruk.
Csak szeptember 13-án tudta meg, hogy baj van, vagyis azt, hogy az iskolában a pedagógusok már hónapok óta nem kapják meg a teljes fizetésüket.
„A tanáraink, egyik a másik után, egyik napról a másikra elhagyja az intézményt. A gyerekek úgy jönnek haza, hogy gyakorlatilag amikor olvassák az órarendet, hogy holnap milyre kell készülni, nézik hozzá, hogy vajon ez a tanár van-e még, vajon kivel fognak holnap együtt dolgozni”
– teszi fel a kérdést kétségbeesve Mészáros Edit.
A szegedi Wesley János iskola tanárainak sem könnyű, főleg úgy, hogy a felmondások miatt kevesebben vannak, ráadásul teljes fizetést sem kaptak már hónapok óta – mondja Monori Gyula pedagógus, aki szerint mindezek ellenére mindent megtesznek a gyerekekért.
„Éjszaka érkezik meg a jelentés, hogy ki betegedett meg, vagy ki az, aki felmondott. Ez alapján megy be az osztályba vagy egy másik szakos kolléga, vagy pedig az adott kolléga, ha megkapja a leckét, abból éjszaka fölkészül, úgy tartja meg az órát”
– magyarázza a furcsa helyzetet a gyógypedagógus.
Kovács Eszter is ide íratta gimnáziumba a fiát, Andrást. A fiú mozgássérült, nincs mentális problémája, de később kiderült, hogy a mozgássérültség mellé tanulási zavarok is társulnak.
„Mi is úgy kerültünk ide, hogy amikor a konduktorral beszélgettünk erről, arra jutottunk, hogy ő Szegeden középiskolai tanulmányokat folytatni csak itt tud. Akik ide járnak, azért járnak ide, mert nem volt más megoldás”
– mondja.
Más megoldás nincs, és nem csak Szegeden, a környéken sem.
„Szegeden van egy szegregált intézmény a középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos gyerekek számára. Ezek a gyerekek, akik nálunk vannak, még ha enyhe értelmi fogyatékosok is, a skálának azon a felén vannak, ami az ép értelem és az enyhe értelmi fogyatékosság határán van. Itt integráltan vannak, annak mégiscsak van egy kicsit fölfelé húzó ereje”
– fejti ki Nógrádi Erika, az iskola igazgatója, hogy miért nincsenek könnyű helyzetben se a szülők, se a gyerekek, se a tanárok.
Az elmúlt években mások is szemet vetettek a szegedi Wesley János általános iskolára és gimnáziumra. Legutóbb például Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár üzente meg a szegedi Mihálffy Béla KDNP-s képviselőn keresztül, hogy ha úgy alakulnak a dolgok, az állam szívesen lenne az iskola fenntartója.
„Még nem adtunk át eddig semmit. Nem tudom, mit hoz a holnap, mert a mostani, legradikálisabb lépésekkel az egész alapnormatívát elvették, tehát nem tudtam az elmúlt három hónapban rendesen fizetést adni, csak segélyeket”
– mondja Iványi Gábor.
Azt, hogy az iskola nem dúskál a pénzben, mindenki tudta. Az is, aki idehozta a gyerekét, meg az is, aki itt dolgozik. Az igazgatónő azt mondja: az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány napot késett a fizetésük, de az csak most először, hogy egyáltalán nem kaptak bért.
„Időrendben ott tartunk, hogy a júliusi fizetésünket várjuk. A júliusi fizetésből, a krízisalapból néhányan, akiknek ez nagyon szükséges volt, a létfenntartásuk forgott kockán, valamennyit kaptak, nem a teljes fizetésüket. Várjuk, hogy a júliusi fizetésüket rendezzék. Egyre nehezebben bírja mindenki. Ahogy telik az idő, úgy fogynak otthon a tartalékok, meg úgy fognak a családban a tartalékok, és úgy fogy a remény is arra, hogy ez egyszer rendeződni fog. Tőlem is azt kérdezgetik otthon, hogy meddig bírom még”
– meséli az iskola igazgatója, aki Molnár Gyulával együtt kitart. A férfi személyes érintettsége miatt pontosan tudja, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az SNI-s gyerekek és családjaik. Szerinte mindenki veszítene azzal, ha az iskola megszűnne.
„Tulajdonképpen elveszítjük az állásunkat és azt az álmot, amire sokan feltettük az életünket, de veszít az iskola is, hiszen azok a gyerekek, akiknek el kell menniük tőlünk, mert megszűnik az intézmény, bekerülnek a körzetes iskolájukba, ahol nincsenek felkészülve a pedagógusok arra, hogy ilyen problémával küzdő gyerekeket neveljenek, nincsenek felkészülve arra, hogy differenciáljanak”
– mondja.
Mészáros Edit mindenre felkészült lélekben. Úgy érzi, magukra maradtak az állammal és az oktatási rendszerrel szemben, és egyelőre nem találják a kiutat a szorult helyzetből. Az iskolában eddig összesen hat pedagógus mondott fel, akiket nem tudtak pótolni. Monori Gyula szerint nehéz is felvenni bárkit úgy, hogy nem tudni, egyáltalán kap-e fizetést.
„A bankok, ha megtudják, hogy valakinek nem érkezik pénz havonta a számlájára, és ők kölcsönt adtak neki, azonnal inkasszálnak. Tehát tulajdonképpen nekik kötelező volt – némelyik egyedül neveli a gyermekeit – azonnal vagy minél hamarabb állást változtatni”
– fogalmaz Molnár Gyula pedagógus.
Bár Iványi Gábor korábban tárgyalt Maruzsa Zoltán államtitkárral, sok mindenre nem jutottak a MET által fenntartott iskolák finanszírozásával kapcsolatban. A köznevelésért felelős államtitkár levelében azt írta: ha nem tudják fenntartani az alapítványi iskolákat, szedjenek a tanulóktól tandíjat, hiszen erre a szervezetnek törvény adta lehetősége van.
A lelkész szerint azonban a köznevelésért felelős államtitkár könnyen beszél.
„Itt nem arról van szó, hogy bárki tudna nekünk fizetni, hanem arról, hogy sokszor mi fizetünk a gyerekeknek, mert lehet, hogy nekünk kell megvennünk a tornacipőjét. A család a gyerek révén hozzánk jön a gondjaival. Családok százai vagy ezrei vannak, akiknek időről időre vagy élelmiszercsomaggal vagy ruhával vagy a temetés költségeinek átvállalásával, vagy télen tűzifával segítettünk annak érdekében, hogy valahogy létezni tudjanak, mert leírhatatlan nyomorúságban vannak a végeken. Tőlük tandíjat szedni, miközben látja az ember, hogy luxusjachton hajókáznak, hogy közpénzből fölvásárolják az országot, bel- és külföldön szórják a pénzt, és közben erre nem jut, és nekem mondjuk be kéne állni a sorba, és hallgatni erről, vagy menni Győzike és Kis Grófo között vinni egy molinót a CÖF fölvonulására, és akkor békén hagynának, vagy odagurítanának pár milliót”
– fakad ki Iványi Gábor.
Keresztes hadjárat
A Fidesz első kétharmada után nem sokkal, 2011-ben új egyházi törvényt alkotott. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az új játékszabályok szerint 2012-től már nem működhetett egyházként. A státusz megvonásával elestek az állami támogatásoktól és kedvezményektől, miközben különféle szervezeteiken keresztül állami feladatokat láttak el. 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta: a kormány alkotmányt sértett, amikor elvette egyházi státuszukat, és köteles visszaállítani. A kormány azonban nem tartotta be ezt.
Ezért a MET 2017-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Nyertek. A döntés értelmében a magyar államnak jogsértő magatartása miatt hárommillió eurót kellett fizetnie Iványi Gáboréknak. Csakhogy a lelkész szerint a kormány ezt visszamenőlegesen csupán 2016-ig rendezte, még lógnak nekik nagyjából 15 milliárd forinttal. A kormány viszont azt mondja, fizettek, mint a katonatiszt, és punktum. A 2011-es egyházügyi törvény csak az úgynevezett történelmi egyházaknak biztosított kiegészítő támogatást. Akiktől elvették az egyházi státuszt, az egyesületként továbbra is szabadon folytathatott vallási tevékenységet. Ha ez még nem lenne elég, két évvel ezelőtt a NAV megszállta az egyház Dankó utcai intézményeit is. A lelkész azt mondja: a kormány a kivéreztetésükre játszik.
„Nem az fáj, hogy ők nem tudnak iskolákat fenntartani, ezért ki kell csavarni a pénzt a kezünkből, hanem az, hogy Mészáros Lőrinc jachtjának egy tankolása 81 millió forint, egy nap a kikötőben 27 millió forint, tehát egyheti hajókázás mondjuk egy féléves költségvetésünk, és valamiből ezt is teljesíteni kell. Hogy ők hogyan adóznak, hogy ők mit fizetnek be, azt meg kellene nézniük a NAV-osoknak. Amikor egy évvel ezelőtt lerohantak bennünket, javasoltam, hogy menjenek inkább Felcsútra és a környékére, vagy a kormányban tekintsenek szét, hogy az oligarchák mit csinálnak és hogyan adóznak”
– magyarázza.
Az otthon
A MET budaörsi idősotthona felkapott hely a városban. A nyolcvan férőhelyes, felújított intézménybe várólista van, csak a budaörsiek juthatnak be. Beugró nincs, vagyis nem kell vagyonokat fizetniük azoknak, akik végül ide kerülnek. Az ellátás nagyjából napi hétezer forintba kerül.
A nyolcvan idős emberre negyven munkavállaló jut. Az elmúlt hónapokban azonban nagy volt a fluktuáció – magyarázza Borsányi Katalin, az intézmény vezetője.
„Május óta tizenegy munkavállaló ment el, és hat érkezett. A hatból öt ment el, vagyis egy maradt itt. Folyamatosan hirdetünk, de nagyon nehéz úgy tárgyalnunk egy munkavállalóval, akit fölveszünk, hogy van egy bizonytalansági helyzet, nem tudjuk, hogyan alakulnak a munkabérek. Az első két hónapban csúszva, de megkapták a béreket a kollégák. A júliusit a budaörsi önkormányzat rendkívüli támogatásából tudtuk biztosítani, illetve az augusztusi bérek egy részét tudtuk kifizetni. Úgyhogy jelen pillanatban az augusztusi bér nagy részével még tartozunk”
– magyarázza.
Az egyháznak és intézményeinek összesen ezer munkavállalója van, akik húszezer embert látnak el szerte az országban. Havonta 220 millióba kerül a nettó bérük.
„Tudom, hogy ezt be kell fizetni, mindenki be van jelentve, és amikor tudunk, fizetünk. Ha valaki kilép, rendezzük a dolgait, de ebből az ötven százalékból úgy, hogy elvették a kiegészítő támogatást, nem indulhatunk pályázatokon, amelyek egyházak számára vannak kiírva. Valójában csak az alapnormatíva és az egyéni adományok azok, amikre támaszkodhatunk, nem megoldható, hogy rendszeresen fizessük a járulékot”
– mondja Iványi Gábor, aki pontosan tudja, hogy a járulékokat be kell fizetni, csak nincs miből.
Ilona és Erzsébet több mint két éve laki a budaörsi MET idősotthonban. Tudják, hogy gondok vannak, de szinte semmit nem éreznek belőle.
„Ha ez befuccsolna, van, akinek van hová, de kérdés, hogy akinek nincs hová mennie – mert nagyon sokan úgy jöttek el, hogy a családnak odaadták mindenüket a lakástól kezdve, ami létezett, azt eladták, tehát gyakorlatilag hajléktalanok lennének –, azokkal mi lenne, azt nem tudom”
– mondja a nyolcvanéves Major Ilona.
A fapados
VIII. kerület, Dankó utca: a MET egyház főhadiszállása. A Fűtött Utca a hajléktalanszállók fapados verziója. Azért hívják fapadosnak, mert alacsony ellátási szintű intézmény. Ide alkoholos állapotban is bejöhetnek a lakók, addig maradhatnak, amíg betartják a szabályokat. Szécsi Viktor szociális munkás azt mondja: a Fűtött Utcában olyan emberek élnek, akik még a hajléktalanellátás rendszerén belül is mostohagyermeknek számítanak.
„Ide olyan emberek kerülnek, akik máshová nem kellenek. A kórházakból gyakorlatilag napokon belül eltávolítják őket, ha kórházba is kerülnek, nem tartják bent őket tartósan, és egy ilyen hajléktalanszállón kötnek ki. Ha ez nincs, akkor ezek az emberek halálra vannak ítélve.”
István évek óta itt él. Most 72 éves, egy szerelmi ügy miatt került utcára. Azt mondja: gond szerinte akkor lenne, ha mindenkinek mennie kellene.
„Megint ellepnék az utcát, mint annak idején, amikor bezárt a Lipót, a pszichiátria. Akkor is szanaszét mentek az emberek, ide-oda, mindenfelé. Szóval nem lenne jó , mert itt van százharminc ember a szomszédban, szóval összesen olyan ötszáz ember. Azok hova kerülnének?”
– teszi fel a kérdést nekem és saját magának Lukácsi István.
A bosszú
Az állami támogatások elmaradása miatt az intézmények rengeteg közüzemi tartozást is felhalmoztak az elmúlt években. A Fűtött Utcában volt, hogy a vizet, máskor a gázt akarták kikapcsolni a szolgáltatók. A szociális munkás Orbán Viktor bosszúját látja mindebben.
„Sokan az intézmény vezetőjét vagy elnökét, Iványi Gábort tartják a legfőbb felelősnek azért, amilyen helyzet kialakult. Én ezzel nem értek egyet. Azért is tartom méltatlannak ezt, mert eléggé nyílt titok, hogy Orbán Viktor személyes bosszúja miatt tarthatunk itt, ahol tartunk”
– magyarázza Szécsi Viktor, aki azonban kérdésemre, hogy honnan tudja, hogy a kormányfő bosszúja áll a MET egyház tönkretételének hátterében, nem tud egzakt választ adni.
„Személyes bosszú, de arról senki nem beszél, hogy mi lehetett az a pont ezelőtt mondjuk tíz-tizenhárom évvel, amikor Orbán Viktor elhatározta, hogy lassan, de biztosan kivérezteti a MET egyházat, illetve az Oltalmat. Nem tudjuk”
– mondja.
Iványi Gábor tudja, de konkrét választ nem adott arra, hogy mikor és miért különböztek össze Orbán Viktorral. A lelkész szerint annyi történt, hogy nem úgy táncolt, ahogy a kormányfő fütyült.
„Orbán Viktornak az a baja, hogy hozzá hasonlóan szuverén ember vagyok, csak másfajta. Nem mindennel szemben, ami nekem esetleg nem tetszik, vagyok lázadó alkat. Öregember vagyok, már 72 éves, de nem szeretem, ha olyasmiben próbálnak diktálni, ami ellenkezik az alapvető emberi jogokkal. Itt van például a menekültkérdés. Hogy én beálljak abba a sorba, hogy a menekültek veszélyt jelentenek, vagy most az Ukrajna–Oroszország-háborúban ne tegyem nyilvánvalóvá, hogy ki az agresszor és ki a megtámadott áldozat, hogy elhiggyem azokat a hazugságokat – mert durva, ordenáré hazugságok –, amiket Ukrajnáról terjesztenek.”
Hozzáteszi: Magyarországon az történik, amit Orbán Viktor szeretne.
„Kizárólag az történik, mert senkinek nincs mozgástere. Nem igaz, hogy nem tudja, mi történik. Az is hiba lenne, ha nem tudná. Nem olyan valaki, aki nem akarja tudni, és nem olyan valaki, aki megengedi, hogy más döntsön helyette”
– mondja a lelkész, aki úgy véli, a MET tönkretétele – a törvényektől kezdve az adóhatóságig – mind-mind a kormányfő műve.
„Ez mind Orbán Viktor. Se a NAV-nak, se a belügyminiszternek, egyetlen miniszternek, senkinek nincs semmiféle mozgástere”
– folytatja.
A NAV írásban válaszolt a Szabadonnak. Ebben azt írták, minden törvényt betartanak. „A NAV a tevékenységét a magyar és uniós jogszabályoknak megfelelően, azok alapján végzi. Az adóhatóság kizárólag törvényben rögzített esetben utasítható, mely körbe nem tartozik bele konkrét adózó, így a MET adótartozásával kapcsolatos eljárás.”
