Nemzetközi jogvédő szervezetek élesen elítélték az „elborzasztó léptékű”, tömeges kivégzéseket Iránban.
Az Amnesty International és a washingtoni székhelyű Abdorrahman Boroumand Emberi Jogi Központ azt írta közös sajtóközleményében, hogy idén június végéig igazolhatóan 251 embert akasztottak fel az iszlám köztársaságban, a valós szám azonban ennél is magasabb lehet.
„Amennyiben a mostani elborzasztó léptékben folytatódnak a kivégzések, a számuk meg fogja haladni a teljes tavalyi évben regisztrált 314 esetet” – mutattak rá.
Az adatok szerint az idén kivégzettek közül 146 embert gyilkosság miatt ítéltek halálra, sok esetben tisztességtelen bírósági tárgyalást követően, legkevesebb 86 embert pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekben találtak bűnösnek. Az ilyen ügyekben az utóbbi években jelentősen csökkent a kivégzések száma, nemrég azonban szigorítottak a törvényeken.
„2022 első hat hónapjában az iráni hatóságok átlagosan legalább egy embert kivégeztek naponta. Az államgépezet tömegesen hajt végre kivégzéseket országszerte, ami az élethez való jog iszonyatos megsértését jelenti” – közölte Diana Eltahawy, az Amnesty International régiós igazgatóhelyettese.
A tájékoztatás szerint Iránban rendszeresek a tömeges kivégzések a börtönökben, ahol nem ritka, hogy egyszerre akár tucatnyi embert is felakasztanak.
Miután iráni tisztségviselők elismerték, hogy problémát jelent a börtönök túlzsúfoltsága, egyesek attól tartanak, hogy az egyre gyakoribb kivégzések célja a rabok számának csökkentése lehet – emelték ki.
A két szervezet emellett megerősítette egy másik NGO jelentését is, amely szerint a perzsa államban szombaton, csaknem két év szünet után végrehajtották az első nyilvános kivégzést.
A közlemény szerzői amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy a kivégzettek több mint negyede a beludzs kisebbséghez tartozott az érintett időszakban, miközben a népcsoport a lakosságnak csak öt százalékát teszi ki.
„A halálbüntetés aránytalan használata az iráni beludzs kisebbséggel szemben jól mutatja a berögzült diszkriminációt és elnyomást, amellyel évtizedek óta szembenéznek” – szögezte le Roya Boroumand, az Abdorrahman Boroumand Emberi Jogi Központ vezetője.
A kivégzések számának megugrása egybeesik a legfőbb bírói pozíciót előzőleg betöltő, keményvonalas Ebrahím Raíszi tavalyi elnökké választásával, illetve utódja kinevezésével.
Iránban egyre szigorúbban üldözik a másként gondolkodókat, miközben az emberek többször is utcára vonultak a romló életkörülmények miatt. Aktivisták, értelmiségiek és filmesek tucatjait vették őrizetbe, köztük Mohammad Raszulof rendezőt, akinek Nincs gonosz című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat 2010-ben.
