Kína szerdán bejelentette, hogy leállítja a tünetmentes Covid–19-esetek jelentését. Ezek nyomon követése ugyanis lehetetlenné vált, miután tömeges tesztelésre már nincs szükség. A döntés újabb lépést jelent a szakítás felé a világ legszigorúbb vírusellenes intézkedéseivel.
Kína múlt héten jelentette be a vírusellenes intézkedések eddigi legjelentősebb enyhítését, és egyből az új fertőzések gyors növekedését tapasztalta. Ez aggodalmat váltott ki, hogy az egészségügyi rendszer túlterheltté válhat, ahogy ez más országokban is volt az első Covid-hullámok idején.
Mindazonáltal az újonnan megbetegedettek közül sokan otthon maradnak, és nem nagyon tapasztalható a kórházban kezeltek számának megugrása. Nehéz azonban világos képet alkotni a vírus terjedéséről, az új jelentéstételi szabályok ezt még inkább megnehezíthetik.
Az Országos Egészségügyi Bizottság honlapján szerdán megjelent közlemény szerint azért állt le a napi adatok közzététele azokról a Covid–19-esetekről, amelyeknél nem észlelnek tüneteket, mert „lehetetlen pontosan felmérni a tünetmentes fertőzöttek tényleges számát”, pedig ezek jelentik az új esetek zömét.
A bizottság csak olyan megerősített eseteket jelent ezentúl, amelyeket nyilvános vizsgálati létesítményekben mutattak ki, és tünetekkel járnak. Sokan otthon is tesztelnek, azokat a pozitív eredményeket sem rögzítik.
A kínai kormány adatait egyébként független forrásból nem ellenőrizték, és kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a kormányzó Kommunista Párt igyekezett-e kicsinyíteni a betegek és a halottak számát.
Miközben sok kormány már régóta csak a súlyosabb esetekre összpontosít, Kína a közelmúltig fenntartotta zéró Covid politikáját, és azzal törekedett a vírus terjedésének teljes megszüntetésére.
Ez a gyakori tömeges tesztelési kampányok mellett azt is jelentette, hogy bárkit, aki pozitív lett, elkülönítettek egy állami intézményben, még akkor is, ha nem voltak tünetei. Mostantól az emberek otthon gyógyulhatnak, ha nincs szükségük orvosra.
Megkönnyebbülés és aggodalom
Bár sokan megkönnyebbülve üdvözölték a szabályok lazítását, a gyors változás némi aggodalmat is kiváltott – a kínai kormány ugyanis éveken át komoly fenyegetésként beszélt a vírusról.
„Peking most nagyon össze van zavarodva – mondja egy ottani lakos, Zsu. – 180 fokos fordulatot hajtottak végre átmenet nélkül.”
Zsu, aki nem árulja el a teljes nevét, miközben a Kínában kényesnek számító témáról beszél, azt mondja, hogy nem talált tesztet, miután elkezdett fájni a torka és felment a láza. A hatóságok bejelentették, hogy 25 millió gyorstesztet bocsátanak a pekingi gyógyszertárak rendelkezésére, miután roham indult a készletekért.
Az enyhítések ellenére sok kínai nagyváros utcái kísértetiesen csendesek – sokan maradnak otthon. Nem azért, mert muszáj, hanem azért, mert attól tartanak, hogy elkapják a vírust egy olyan időszakban, amikor a közösségi média tele van ilyen történetekkel.
Mivel az éttermekbe és néhány más nyilvános helyre továbbra is kell igazolás a vírusmentességről, sok kínai úgy dönt, hogy inkább lemond az ilyen örömökről, és elkerüli a tesztelést. Így aztán sok hely üres vagy ki sem nyit. Több vállalkozás nehezen talál elegendő fertőzésmentes munkatársat.
A Peking szívében található ősi császári palotaegyüttest körülölelő, rendesen nyüzsgő utcákban Huang Han-hszin azt mondja, örül annak, hogy nincs tömeg.
„Ha néhány évvel ezelőttre visszamennénk, sok autót találnánk itt, tele lenne minden emberekkel” – mondja a 19 éves kantoni turista. A korábbi Tiltott Városnál most „kényelmes sétálni és fotózni”.
Ugyanakkor Pekingben néhány Covid-központ – ezek száma 94-ről több mint háromszázra nőtt – előtt sorok kígyóznak. Akárcsak egyes patikák előtt, a gyógyszertárakban ugyanis most nehezebb megtalálni a megfázás és az influenza elleni gyógyszereket és a gyorsteszteket.
Néhányan a félig autonóm Hongkong gyógyszertáraiból rendelnek, amely folyamatosan enyhítette a korlátozásokat az anyaországban tapasztalható káosz és bizonytalanság nélkül. A világ nagy részéhez hasonlóan Hongkong is mRNS-vakcinákat használ, amelyeket széles körben hatékonyabbnak tartanak a kínaiaknál.
Üres utcákról számolnak be más nagyvárosok, például Kanton és Sanghaj lakói is telefonon vagy üzenetküldő alkalmazáson keresztül. Mindkét város modern egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik, de a kisebb városok és a vidéki területek kevésbé felkészültek, és nagyobb valószínűséggel lesznek túlterheltek.
Nem mindenki aggódik
„Sok ember kapta el körülöttem a koronavírust – mondja Ge Ge, aki a szokásos kontrollra vitte gyermekét egy pekingi kórházba. – Olyan ez, mintha néhány napig náthás lennél, nem tart sokáig. Szerintem mindenki megfertőződik. Nem kell idegeskedni.”
Az időseknél nagyobb a veszélye annak, hogy súlyosan megbetegszenek, ezért Kína megpróbálta felpörgetni az idősek oltását. Pekingben azonban az erre a célra kialakított két központ kedden üres volt, csak az egészségügyi személyzet lézengett bennük.
A pekingi Csaojang Kórházban körülbelül egy tucat ember várakozott a teszteredményre a kék sátrak között a fagypont alatti, szeles időben. Hasonló volt a helyzet néhány kilométerrel arrébb, a Kína–Japán Barátság Kórház tesztközpontjánál.
A lábuk ujjától a fejük búbjáig fehér védőfelszerelésben dolgozó ápolónők egyenként ellenőrizték a betegeket az egyik izolációs részlegen, ahol az emberek kisebb fertőzési kockázat mellett kaphatnak kezelést.
Eközben a fővárosi Gaoji Baikang Gyógyszertár egy táblát tett ki: „Kerüljék a pánikot és a felhalmozást, mindent megteszünk annak érdekében, hogy készleteket gyűjtsünk az Önök gyógyászati szükségleteinek kielégítésére.”
Egy, a patikából kilépő férfi azt mondja: két csomag Lianhua Kvingvent, kínai gyógynövényes gyógyszert vásárolt, ennél többet senkinek nem adnak.
Az állami média szerint hatszorosára nőtt az egészségügyi segélyvonalakon érdeklődők száma.
A tünetmentes esetek számbavétele nélkül Kína mindössze 2249 igazolt fertőzést jelentett szerdán, így az országos adat 369.918-ra nőtt, ami több mint kétszerese az október 1-jei szintnek. 5235 halálesetet regisztráltak – szemben az Egyesült Államok 1,1 millió halottjával.
A külügyminisztérium közlése szerint kedd óta az Egyesült Államok konzulátusai az északkelet-kínai Senjang városában és a közép-kínai Vuhanban csak sürgősségi szolgáltatásokat kínálnak, „válaszul a Covid–19-megbetegedések számának növekedésére”.
Hszi Csin-ping elnök kormánya hivatalosan továbbra is elkötelezett a vírus terjedésének megállítása mellett. A legújabb lépések azonban azt sugallják, hogy a párt több megbetegedést fog eltűrni karantén, utazási korlátozás vagy a vállalkozások leállítása nélkül, miközben felszámolja zéró Covid stratégiáját.
Egyes kínai egyetemek lehetővé teszik a hallgatóknak, hogy otthonról fejezzék be a szemesztert, abban bízva, hogy így csökkentik egy nagyobb Covid–19-járvány kitörésének esélyét a januári, holdújévi utazási roham során.
Keddtől Kína leállította bizonyos utazások követését is, bár az ország nemzetközi határai továbbra is nagyrészt zárva vannak.
A kormánynak a legszigorúbb intézkedések enyhítéséről vagy megszüntetéséről szóló múlt heti drámai bejelentését megelőzően Pekingben és számos más városban tiltakozások voltak a korlátozások miatt, és ezek némelyikén Hszi és a Kommunista Párt lemondására szólítottak fel. Évtizedek óta nem jelent meg ellenvélemény ilyen élesen Kínában.
Szakértők arra figyelmeztetnek: még mindig fennáll annak az esélye, hogy a párt irányt vált, és újra szigorítja a korlátozásokat, ha jelentős járvánnyal találja szemben magát.
