Az Európai Bizottság előterjesztett két javaslatcsomagot is, amelyeknek célja, hogy az EU védelmi önállósága jelentősen nőjön. Ezek a tervek most elsősorban az innovációra, a hadiipar fejlesztésére és összehangolására vonatkoznak, de fontos eleme egy új kommunikációs műhold, amely biztonságosabb kapcsolatokat tesz lehetővé.
Több összetevője is van annak, hogy az Európai Unió számára egyre fontosabb saját védelmének megteremtése. Egyrészt még Donald Trump elnöksége alatt meglehetősen elhidegültek a kapcsolatok az óceán két partján. Az európai vezetők megfogadták a volt amerikai elnök tanácsát, és elkezdtek többet költeni a saját védelmükre. Ezen túl az élet más területein is rá kellett ébredniük az uniós döntéshozóknak, hogy a nyitott piacok és társadalmak túlságosan ki vannak szolgáltatva a külső tényezőknek, ezért saját ipart kell teremteni a stratégiai ágazatokban. Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ami az elmúlt hónapokban történt: migránsok utaztatása az EU–fehérorosz határra, folyamatos orosz katonai fenyegetés Ukrajna határain. Mindezt felerősítik a szüntelen dezinformációs kampányok és kiberfenyegetések – szintén orosz és kínai részről. Az EU védelmi önállóságának három elemét vesszük most sorra a legfrissebb fejlemények fényében.
Áfamentes védelem
Az egyik új brüsszeli javaslat középpontjában azok a konkrét lépések állnak, amelyek az integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piac kialakítását célozták meg. A bizottság konkrétan a következő új fellépéseket irányozta elő, amelyek kulcsfontosságúak az európai védelmi piac versenyképességének további növeléséhez:
- Annak feltérképezése, hogy milyen ösztönzőkkel mozdíthatók elő eredményesebben az európai uniós együttműködés keretében kifejlesztett és/vagy beszerzett kulcsfontosságú stratégiai képességekre és kritikus stratégiai eszközökre irányuló tagállami beruházások.
- Az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzésének fokozott ösztönzése.
- A tagállamok felszólítása a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok további észszerűsítésére és közelítésére, különösen az uniós együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek tekintetében.
Az előbbiek jegyében jelentették be, hogy 2022 végéig az Európai Védelmi Alap (EDF) 1,9 milliárd eurót fog beruházni a védelemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe. Ennek köszönhetően kulcsfontosságú, nagy léptékű képességfejlesztési projektek indulhatnak, és ezzel egyidejűleg a védelmi innováció is lendületet kap. A bizottság emellett további ösztönzők kidolgozásával fogja előmozdítani a védelmi stratégiai képességekre irányuló tagállami beruházásokat, különösen az uniós együttműködési keretek között kifejlesztett, illetve beszerzett védelmi képességek tekintetében. A bizottság változatos eszközök alkalmazásával fogja ösztönözni az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzését. Ezek közé tartozik az általános forgalmi adó alóli mentességre irányuló javaslat.
A kiberbiztonság és a kibervédelem megerősítése érdekében a bizottság kidolgozza a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatot. Emellett arra is kötelezettséget vállalt az uniós testület, hogy a tagállamokkal együttműködve javítani fogja a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget.
Thierry Breton belső piacért felelős biztos a csomag bejelentésekor így fogalmazott: „Az új geopolitikai realitások közepette erősebb Európára van szükségünk a védelem terén. Az EU biztonságát fenyegető veszélyek már nem pusztán katonai, hanem egyre inkább hibrid jelleget öltenek, és a kibertámadások és dezinformációs kampányok megszaporodása révén demokráciáink velejéig hatolnak."
Uniós műhold a biztonságos kommunikációért
Elkészült egy további javaslat, amely szintén az EU technológiai függetlenségét szolgálja. Ez pedig egy új műhold, amely kiegészít az eddigi műholdflottát, amely egyelőre kéttagú. A Galileo műhold egy európai navigációs rendszer, a Kopernikusz pedig a Föld megfigyelésére szolgál. Az új műhold egy űralapú biztonságos uniós kommunikációs rendszer alapvető eleme. Biztosítja a biztonságos és költséghatékony műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz való zavartalan globális hozzáférés hosszú távú rendelkezésre állását, támogatja a kritikus infrastruktúrák védelmét, a felügyeletet, a külső tevékenységeket, a válságkezelést és a tagállamok gazdasága, biztonsága és védelme szempontjából létfontosságú alkalmazásokat. A rendszer lehetővé teszi továbbá a magánszektor számára olyan kereskedelmi szolgáltatások nyújtását, amelyek segítik az európai polgárok és vállalkozások fejlett, megbízható és gyors kapcsolathoz való hozzáférését, beleértve a kommunikációs holtsávokat, így biztosítva a tagállamok közötti kohéziót.
Ennek költsége mintegy hatmilliárd euró. Ebből 2,4 milliárdot a tagállamok és különböző uniós források biztosítanak, a fennmaradó összeget pedig befektetőktől várják. Előnyei között említik, hogy így lehetővé válik, hogy míg a német kancellár és a francia elnök egymással beszél, nem hallgatja őket az orosz elnök.
Közös hadsereg, közös iránytű
Továbbra is nyitott kérdés a közös uniós hadsereg ügye. Ebben egyelőre megoszlik a tagállamok véleménye, de biztosra vehető, hogy érkezni fog ezzel kapcsolatos brüsszeli javaslat. A bizottság ugyanis azt vállalta, hogy még ebben az évben előterjeszti „a közös cselekvési terv aktualizálására irányuló javaslatot az Európán belüli és annak határain kívüli katonai mobilitás fokozása érdekében”. Annyit már most lehet tudni, hogy kisebb, körülbelül ötezer fős harcoló alakulat(ok)ról folynak a tárgyalások a háttérben, amelynek előnye, hogy gyorsan és hatékonyan mozgathatók és bevethetők. Az ezzel kapcsolatos viták információink szerint arról folynak, hogy lehet az irányítást minél hatékonyabban megszervezni. A folyamatba illeszkedik, hogy az európai állam- és kormányfők márciusban tárgyalnak az úgynevezett stratégiai iránytűről, amelynek lényege, hogy azonosítani kell az EU-t fenyegető veszélyforrásokat és ki kell dolgozni az ezek kezelésére vonatkozó eljárásokat. A stratégiai iránytű a remények szerint egy olyan eszköz lesz, amely állandó iránymutatást jelent az EU számára a válságok kezelésében.
