A környezetszennyezés miatt 100 leginkább fenyegetett világvárosból 99 Ázsiában található – ez derült ki a Verisk Maplecroft kockázati tanácsadó cég új jelentéséből. Az anyag szerint a 20 legbiztonságosabb városból 14 Európában található.
A Verisk Maplecroft „Városok veszélyben” (Cities@Risk) programja a világ 576 agglomerációjában követte nyomon a környezeti ártalmakat és a klímaváltozásból fakadó kockázatokat.
A szerzők úgy találták, hogy a világ 100 „legrizikósabb” városából 99 Ázsiában található. Ezen belül 37 kínai és 43 indiai várost említenek. A leginkább veszélynek kitett város azonban az indonéziai Jakarta.
Világszerte 414 várost soroltak az elemzők a kockázatos kategóriába, ami azt jelenti, hogy összesen 1,4 milliárd ember lakóhelyét fenyegeti a környezetszennyezés, az akadozó vízellátás, az extrém hőség, a természeti tényezők és a klímaváltozásból fakadó veszélyek.
Frontvonalban az indiai városok
A felmérésben említett globális index kilenc rizikófaktor alapján értékeli, hogy mennyire élhető, mekkora befektetési potenciált kínál és hogy milyen kockázatok leselkednek az 1 milliónál több lakossal rendelkező városokra.
Az adatok szerint a világ 20 legnagyobb kockázatot hordozó városából 13 található Indiában. Delhi, a főváros a világ második „legrizikósabb” városa.
Jakarta közben azért került az első helyre, mert nyomasztó módon sújtja a légszennyezés, ami a földrengések és áradások fenyegetésével együtt roppant kockázatossá teszi az életet az indonéz fővárosban.
Hasonló tényezők miatt végzett a 4. és 8. helyen a szintén indonéziai Surabaya és Bandung. Pakisztán két legnépesebb városa, a 12. Karacsi és a 15. Lahore is bekerült a top 20-ba.
Ázsián kívül a felmérésekben és az üzleti életben is gyakran egy régióként kezelt Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) rendelkezik a leginkább kockázatos besorolást kapott városokkal.
Ebben a térségben a vízhez való hozzáférés és a környezeti kockázatok (például földrengések) miatt a sűrűn lakott török és iráni városok vannak a legrosszabb helyzetben.
Az egyetlen nem ázsiai város a top 100-ban a perui főváros, Lima. Ugyanakkor Mexikóvárosra, Santiagóra és Los Angelesre is olyan fenyegetések leselkednek, ami miatt nem sokkal maradnak le.
A szennyezés lerontja sok városlakó egészségi kilátásait
A szerzők szójátéka szerint jól dokumentált a kínai és indiai városokat sújtó „levegőkalipszis”, miközben gyakran nem említik a magas fokú vízszennyezettséget. A világ extrém kockázatnak kitett 336 millió városlakójából 286 millióan élnek összesen Kínában és Indiában.
Velük összehasonlítva az európai városokban jobbára elfogadhatónak nevezhető a levegőminőség, talán csak két kivétel van, Varsó és Milánó. Ugyanakkor a kontinensen számottevőbb rossz vízminőség rontja a mutatókat, és így Párizs és Moszkva már komoly rizikónak van kitéve.
A legélhetőbb európai város a listán a norvégiai Oslo, melyet meglepő módon a drog- és alkoholgondjairól ismert skóciai Glasgow követ. Ellenben magas kockázatú a dél-olasz Nápoly, de az északabbra fekvő Róma is ebbe a kategóriába csúszott bele.
Megrázó lehet a klímavédelmi átállás
Az anyag felhívja a figyelmet, hogy az idei COP26 klímakonferencia előtt egyre égetőbb téma az, hogy hogyan mérsékeljék az egyes országok – és nagyvárosaik – a szén-dioxid-emissziót. Ennek ellenére a G20-as csoport országai, amelyek a világ kibocsájtásának 80%-áért felelősek, összességében nem lépnek fel elég gyorsan, hogy megvalósítsák a párizsi klímaegyezményben meghatározott célokat.
Míg egyesek határozottan jó irányba haladnak, mások rendezetlen és hirtelen módon lesznek kénytelenek átállni az új és keményebb kibocsátási szabályozásra.
Ha tovább nő a kibocsátás, akkor az észak-amerikai és európai városok hőmérséklete egy idő után a több száz kilométerre délre fekvő városok kánikuláját fogja idézni – állapítja meg az anyag.
Lehet, hogy a londoniak számára az életmód részévé válik az olasz kávékultúra és a szieszta, de a legtöbb város a termelékenység visszaesésével, csillagászati légkondicionálási költségekkel és a hőségből fakadó betegségekkel nézhet szembe.
A leginkább a mezőgazdaság, a gyártás és a kültéren végzett tevékenység lesz érintett, de az ingatlanágazat és a kormányilletékesek sem hagyhatják figyelmen kívül a 30 év múlva ránk leselkedő veszélyeket – áll a jelentésben.
