Ha súlyos szabálytalanságot tapasztalnak, leállíthatják az akkumulátor üzemet – ígérte a tiltakozóknak a januári debreceni közmeghallgatáson a helyi katasztrófavédelmi vezető. Kíváncsiak voltunk, hogy a hatóság 2010 óta milyen esetekben hozott ilyen döntést, így március 17-én közérdekű adatigénylést adtunk be a helyi és az országos katasztrófavédelmi hatóságnak (OKF). Mindkét szinten azzal utasították vissza az adatkérésünket, hogy nem vezetnek adatbázist „tevékenység végzésének tiltásáról”. A végül május elején kapott válaszból kiderült, a hatóság mindössze egyetlen ilyen döntést hozott 2010 óta.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2010 óta egyetlen, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig kilenc alkalommal döntött úgy, hogy részben vagy egészben megtiltja egy üzem működését. A listán többnyire kisebb cégek szerepelnek. Mégis, tavaly év végén és idén év elején, amikor Debrecen azzal került az országos nyilvánosság középpontjába, hogy komoly lakossági tiltakozás alakult ki a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár ellen a január 9-i közmeghallgatáson, Pintér Antal Tamás, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója azzal igyekezett megnyugtatni a felháborodott lakosokat, hogy amennyiben bármilyen súlyos szabálytalanságot tapasztalnak a gyár részéről, lehetőségük van akár a további üzemeltetés megtiltására is.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hatóság 2010 óta milyen esetekben hozott ilyen döntést, ezért március 17-én az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést adtunk be a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF). Március 31-én mindkét szinten azzal utasították vissza az adatkérésünket, hogy nem vezetnek adatbázist „tevékenység végzésének tiltásáról”.
Április 3-án újra próbálkoztunk, ekkor már arra kérdeztünk rá, milyen esetekben hoztak olyan döntéseket, amelyek egy-egy üzem részleges vagy teljes bezárásával jártak. A katasztrófavédelem előbb 15 nappal meghosszabbította a válaszadást, majd május 3-án érdemi tájékoztatást adott.
Több tiltás jelenleg is érvényben van
Az OKF mindössze egyetlen ilyen döntést hozott 2010 óta, ez 2011. május 5-től 2011. október 11-ig volt érvényben a Szekszárdi Növény Zrt.-vel szemben. Az intézkedés okaként veszélyes tevékenység engedély nélküli végzését jelölték meg. A céget kötelezték a telephelyen tárolt veszélyes anyagok elszállítására, a mennyiségük küszöbérték alá csökkentésére, valamint arra, hogy a biztonsági elemzés elbírálásáig tartsák a kormányrendeletben meghatározott küszöbérték alatt a telephelyen egyidejűleg jelen lévő veszélyes anyagokat.
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanezen időszakban kilenc hasonló döntést hozott. Ezek közül néhány csak napokra, hetekre szólt, egyes intézkedések azonban már évek óta folyamatosan érvényben vannak. A tevékenység, illetve üzemeltetés folytatását hat esetben is tűzvédelmi hiányosságokra hivatkozva tiltották meg. A Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft.-nél 2017-ben kevesebb mint egy hónapra, az egykor Polgáron tevékenykedő Star Power Management Hungary Szolgáltató és Üzemeltető Kft. esetében szintén 2017-ben két és fél évre, a kokadi Érvölgye Konzerv Kft.-nél ugyancsak 2017-ben, a hosszúpályi Fischer Globus Plus Kft. számára 2018-ban, az Ariana Bautex Kft.-nél 2019-től jelenleg is tartóan, a kabai Axanit Kft.-nél pedig 2021-ben bő egy évig tiltották meg az adott tevékenységet vagy az üzemeltetést.
A debreceni Pentafrost Élelmiszeripari Kft. számára 2014-ben egy technológiai meghibásodás következtében történő baleset miatt tiltották meg az üzemeltetést mindössze két napra. A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói gáztárolójának 2018-ban – közvetlenül egy gyulladással járó gázömlést követően – két hónapra tiltották meg a tevékenység folytatását az „üzemszerű működés biztosításának hiánya” miatt. Végül a Hajdú-Bihar megye több településén is fióktelepekkel rendelkező Kovild Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek 2021 októbere óta jelenleg is hatályban lévő tiltása van, mert használatbavételi engedély nélkül végzett tevékenységet.
Nagyobb a cég, nagyobb a biztonság?
Az Opten keresőjében található cégek közül az elmúlt években messze a mirelittermékekkel foglalkozó Pentafrost Kft.-nek és a gabona, dohány, vetőmag és takarmány nagykereskedelmével foglalkozó Axanit Kft.-nek volt a legnagyobb a nettó árbevétele, az előbbinek 2022-ben 1,42 milliárd, utóbbinak pedig 1,39 milliárd forint. Jól látható tehát, hogy miközben az elmúlt években voltak ugyan példák arra, hogy a katasztrófavédelem élt egyes üzemek részleges vagy teljes leállításának eszközével, ezt döntően kisebb piaci szereplőknél lépte meg. Persze ez akár azzal is magyarázható, hogy a nagyobb vállalatoknak több erőforrásuk van a biztonsági előírások teljes körű betartására, a kisebb cégek hamarabb rákényszerülnek egy-egy szabálysértésre.
A kapott adatok alapján annyi állapítható meg, hogy a hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgató szavai nem feltétlenül légből kapottak, valóban elképzelhető forgatókönyv az akkumulátorgyárak leállítása egy-egy súlyos szabálytalanság esetén. Annak esélye azonban, hogy ez valóban megtörténik, csekélynek tűnik annak tükrében, hogy az elmúlt 13 évben egyetlen alkalommal sem hoztak ilyen döntést a megyében működő legnagyobb üzemek esetében. Ilyen határozatot a sorozatos szabályszegések ellenére a gödi Samsung-gyár esetében sem hozott az ottani katasztrófavédelem.
