Nagyon bonyolult módszertan alapján számolják ki, hogy ki mekkora nyugdíjra jogosult. Emiatt sokan csak akkor szembesülnek az összeggel, amikor nyugdíjba vonulnak.
Apróbb, de annál fontosabb változás lépett hatályba július 1-jén, ami a frissen nyugdíjba vonulókat érinti a leginkább – szúrta ki a Népszava. „Az új szabályok értelmében ha valaki megkapja a nyugdíj-megállapító határozatot, vagyis azt a hivatalos dokumentumot, amely a nyugdíj összegét is tartalmazza, 15 napon belül eldöntheti, hogy elfogadja vagy inkább visszavonja az igénylést, és tovább dolgozik még” – mondta a Szabad Európának Farkas András nyugdíjszakértő.
Bonyolult a rendszer
Farkas szerint annyira bonyolult a magyar nyugdíjszámítási modell, hogy sokan csak a hivatalos határozat kézhezvételekor szembesülnek azzal, hogy mekkora ellátásra lesznek jogosultak. „Sokan vannak, akik magasabb nyugdíjra számítanak, őket hideg zuhanyként érheti, amikor megkapják a határozatot” – mondta a szakértő. Eddig nem volt arra lehetőség, hogy valaki visszavonja a nyugdíjigénylését.
„A nyugdíjbiztosítási eljárások egyfokozatúak, a határozat ellen fellebbezni nem lehet, csak törvényszéken van mód megtámadni a határozatokat, amit a nyugdíjba készülők többnyire akkor sem vállaltak, ha valamilyen hibát véltek találni az eljárásban. A mostani módosítással sokan kerülnek megnyugtatóbb helyzetbe, ha a számukra megállapított összeget alacsonynak találják” – tette hozzá.
Farkas András szerint leginkább két esetben lehet a törvénymódosításnak hatása. Ha a nők kedvezményes nyugdíját igénylő az összeg ismeretében inkább visszavonná a Nők40 igénylését, és később vagy csak a korhatára betöltésével igényelné a nyugdíját, és ha a korhatár betöltésével igényelt nyugdíj összege láttán az érintett személy inkább tovább dolgozna a nyugdíj megállapítása nélkül.
Érdemes tovább dolgozni
„Mindkét esetben sokan dönthetnek úgy, hogy inkább tovább dolgoznak, akár csak egy évet is, mert az is sokat számíthat” – mondta a szakértő. Az új jogszabály lehetővé teszi a számukra, hogy mindenféle következmény nélkül még egy ideig folytassák a munkájukat, és fél év, egy év múlva újból kérelmezzék a nyugdíjba vonulásukat.
Olyan is előfordulhat – harmadik esetként –, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényli az öregségi nyugdíjat, de annak összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege: ilyen esetben, ha visszavonja az öregségi nyugdíj igénylését, a rokkantsági ellátását folyósítják neki élethossziglan tovább.
A szakértő szerint a magyar nyugdíjak megállapítása rendkívül komplex számítási folyamat eredménye. Az 1988. január 1-je után szerzett járulékalapot képező keresetek mindegyikét figyelembe kell venni. Ebből egy nyolc lépésből álló bonyolult rendszer alapján kiszámítják a nettó életpálya havi keresetet. Ennek veszik egy olyan százalékos részét, ahol a százalék mértéke attól függ, hogy a nyugdíjba vonuló hány év szolgálati viszonyt szerzett.
Farkas András szerint az utolsó egy-két, munkában töltött év esetleges magasabb fizetése nem emeli meg jelentősen az átlagkeresetet, vagyis ettől még nem lesz sokkal jobb nyugdíja senkinek sem. Ami miatt mégis megéri kicsit eltolni a nyugdíjba vonulást – ha valakinek túl kevés ellátást állapít meg a hatóság –, az a szolgálati évek száma.
„Vagyis minél többet dolgozik valaki, annál magasabb lesz az ellátás havi összege. Ha valaki a Nők40 programban elmegy nyugdíjba, és például negyvenévnyi az összes szolgálati ideje, ez a szorzó nyolcvan százalékos. De ha úgy dönt, hogy még két évet ráhúz, akkor már 84 százalékos” – mondta a szakértő.
Felhúzzák a nyugdíjakat
A másik ok a valorizációs szorzó hazai intézménye. Ez azt jelenti, hogy az 1988-tól számított kereseteket szintre hozzák, a nyugdíjba vonulás évét megelőző országos nettó átlagkeresethez igazítják, hiszen a régi, több évtizedes keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, mert azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása.
„Ez egy nagyon pozitív rendelkezés, mert ezzel föl lehet húzni a nyugdíjakat. Az elmúlt évek nagy ütemű átlagkereset-növekedése jó hatással van a nyugdíjakra, hiszen aki idén nyugdíjba megy, annak a valorizációs szorzóiban a tavalyi országos nettó átlagkereset növekedése is szerepel” – mondta a szakember, aki szerint e két jelenség miatt érdemes lehet kitolni a nyugdíjba vonulás időpontját.
Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy mostantól minden nyugdíjbiztosítási eljárás illetékmentessé vált. „A tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelmek korábban illetékkötelesek voltak. A jövőben viszont semmilyen nyugdíjbiztosítási ügyben sem kell illetéket fizetni” – mondta a szakértő. Bizonyára kevesebbeket érint, de fontos kitétel az új jogszabályban, hogy a Brexit ellenére a nyugdíjak változatlanul folyósíthatók az Egyesült Királyságba is.
Szintén változás, hogy apró tételekben módosultak a nyugdíj alapját képező életpálya-átlagkereset számításának feltételei. Például pincérek esetében keresetként kell figyelembe venni a 2020. június 30-ig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81 százalékát, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét.
