A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése pénteken megszavazta, hogy évtizedek óta példátlan módon harmadszorra is Hszi Csin-ping legyen Kína elnöke.
A kínai parlament 2952 tagja más jelölt híján egyhangúlag szavazott bizalmat a 69 éves Hszinek, aki ezt követően letette a hivatali esküt, így ő maradt a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Katonai Bizottságának elnöke is, ezáltal a mintegy kétmillió fős hadsereg főparancsnoka.
Miután minden riválisától így vagy úgy megszabadult, Hszit a KKP októberi kongresszusa felhatalmazta harmadik mandátumára, annak ellenére hogy két ciklus volt eddig a maximum. Számos elemző úgy véli, hogy az elnök élete végéig hatalmon kíván maradni, miután 2018-ban eltörölték azt a jogszabályt, amelynek értelmében az ország első embere legfeljebb két mandátumot tölthet ki.
Ehhez kapcsolódóan: Az újabb ötéves ciklusban tovább erősödhet a kínai elnök hatalma
Bár a Politbüro Állandó Bizottságában hat másik személy is szolgál (mind férfi), a pártállam fő hatalmi szervének számító testületet hozzá hű emberekkel töltötte fel az elnök, akihez hasonló hatalmat csak Mao Ce-tung összpontosított egy kézben a szakértők szerint.
Az újraválasztott Hszi szerint Pekingnek előnyre kell szert tennie a nemzetközi versenyben, miközben elmondása szerint Kínára egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok részéről, ugyanis a Nyugat akadályozni akarja a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának felemelkedését.
Az elnök arról beszélt, hogy Kínának emelnie kell védelmi erőforrásai kihasználtságát, hogy háborúkat megnyerni tudó, erős hadserege legyen. Ezután bejelentették, hogy a világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli katonai kiadásait, amiből korszerűsítik a fegyvereket és felszereléseket, javítják a haderő stratégiai képességeit a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelme érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Charles Michel: Az EU nem törekszik rendszerszintű konfrontációra Kínával
A kínai gazdaság növekedési üteme tavaly három százalékra csökkent, ami a második legalacsonyabb szám a hetvenes évek óta, és több ágazatban is strukturális problémák jelei figyelhetők meg.
Eközben a pekingi vezetés egyre konfrontatívabb és agresszívabb külpolitikát folytat, egyre élesebb a feszültség a fő riválisnak tekintett Egyesült Államokkal, számos téren súlyos nézetkülönbségek vannak a felek között a kereskedelemtől kezdve Tajvan helyzetén át egészen az ukrajnai háborúig.
Ehhez kapcsolódóan: A léggömbbel együtt a remény is felrobbant az amerikai–kínai viszony javulására
Csin Kang kínai külügyminiszter kedden szokatlanul nyers stílusban figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a súrlódások súlyosabb konfliktushoz vezethetnek.
„Ha az Egyesült Államok nem lép a fékre, és továbbra is a rossz úton száguld, akkor nincs annyi védőkorlát, ami megakadályozhatná a kisiklást, s bizonyosan konfliktusra és konfrontációra kerül sor” – mondta.
Kína katonailag egyre magabiztosabb az Egyesült Államokkal és más országokkal szemben is, és soha nem mondott le arról, hogy erővel visszavegye a kebelébe Tajvant, amely viszont elveti, hogy újra Peking fennhatósága alá tartozzon, és maga mögött tudhatja Washington katonai támogatását – írta a Reuters hírügynökség.
