Kora reggel volt, amikor Volodimir Zsdanovnál elszakadt a cérna, és rájött, hogy nem bír tovább élni orosz megszállás alatt Herszonban. Otthona közelében ismét rakéták csapódtak be, megrémítve egyik gyermekét.
Nyolcéves lánya pánikszerűen rohant a pincébe hajnali kettőkor, mert nagyon megijedt – mondta Zsdanov, aki ezt követően családjával elmenekült a fekete-tengeri kikötővárosból, és már három hete a fővárosban, Kijevben él.
A Moszkva által 2014-ben elfoglalt Krím félszigettől északra fekvő Herszon volt az első nagyváros, amely elesett Oroszország február 24-én indított inváziója után. A kikötő továbbra is a konfliktus középpontjában áll, Ukrajna megpróbálja visszaszerezni a stratégiai fontosságú területet. Herszon ugyanakkor Oroszország számára is kulcsfontosságú épp a határa és a félsziget közötti szárazföldi folyosó mentén.
Zsdanov és mások, akik megtették a veszélyes utat, és elmenekültek a régióból, lesújtó körülményekről számoltak be, Oroszország kemény lépéseiről, amelyekkel állandó ellenőrzést vezettek be a városban.
A háború előtt mintegy háromszázezres város utcái többnyire kihaltak. Fegyveres ellenállásról és az orosz hatóságokkal az együttműködést megtagadó tisztviselők hirtelen eltűnéséről szólnak a pletykák.
A megszálló erők folyamatosan járőröznek a piacokon, és figyelmeztetik azokat, akik ukrán hrivnyával próbálnak vásárolni. Moszkva-barát tisztviselőket ültettek a helyi és regionális önkormányzatokba, valamint a rendőrségbe. A különböző önkormányzati szolgálatok dolgozóira nyomást gyakorolnak, hogy működjenek együtt az orosz vezetőkkel. A legtöbb iskola bezárt.
Az alapvető termékek ellátása ingadozik, miután a legtöbb bolt nem nyit ki, gyógyszerhiány van, és hatalmas drágulás.
Sokan ugyanakkor elhatározták, hogy a lehető legtovább kitartanak, várják a beígért ukrán ellentámadást, eddig azonban hiába.
A Moszkva által kinevezett tisztviselők népszavazást hirdettek arról, hogy a régió Oroszország részévé váljon, de az időpontját még nem tűzték ki. Közben a tisztviselők nyomást gyakorolnak a városban maradókra, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot.
Zsdanov családi virágüzletének bevételei elapadtak, amióta rubelben kell fizetni, bár ő ennek ellenére folytatta a növénytermesztést.
„Pénz és élelmiszer nélkül nehéz túlélni – mondja. – Ki akarna orosz kormányt, ha elveszik tőle az életét, az üzletét és a gyerekek oktatását? Ez mind elveszett” – tette hozzá.
Amikor családjával együtt elhagyta Herszont, Zsdanov a letartóztatást kockáztatta azzal, hogy egy ukrán zászlót rejtett a csomagjába. A zászlót az orosz csapatok elleni nyilvános tiltakozásról tartotta meg.
Jevenia Virlics újságíró öt hónapig maradt a városban, és tovább dolgozott. Olyan tisztviselőkről írt, akik állítólag együttműködnek az oroszokkal. Bujkálva dolgozott, mert féltette a biztonságát, gyakran váltogatta a lakásokat, a közösségi médiában lengyelországi fotókat tett közzé, hogy azt mutassa, már nincs a városban.
Virlics a múlt hónapban végül férjével együtt Kijevbe menekült.
Aki el akarja hagyni Herszont, annak egy sor orosz katonai ellenőrző ponton kell áthaladnia. A katonák átkutatják a csomagokat, megnézik a papírjaikat és mobiltelefonjukat, és mindenkit, akit az ellenállás támogatásával gyanúsítanak, elvihetnek kihallgatni úgynevezett szűrőtáborokba.
Ahogy Herszon süllyed a nyomorba, egyre nehezebb elhagyni is. Egy buszjegy a háromszáz kilométerre északkeletre fekvő Zaporizzsja városába most 160 dollárnak (64 ezer forint) megfelelő összegbe kerül. A háború előtt ez tíz dollár (négyezer forint) volt.
Virlics azt mondja, csodálja azoknak a bátorságát, akik a városban maradnak, valamint azokét, akik életüket kockáztatva csatlakoztak az oroszellenes tüntetésekhez a megszállás kezdeti szakaszában.
Felidézte a március 5-i nagy tüntetést, amelyen több mint hétezer ember vett részt.
„Életemben nem láttam még, hogy az emberek képesek ilyen akcióra” – mondta.
Áprilisra a tüntetések abbamaradtak, mert a megszálló csapatok éleslőszerrel kezdtek válaszolni – tette hozzá Virlics, aki szerint az oroszok tüzet nyitottak a tömegre, többen megsebesültek.
Moszkva fenn akarja tartani a hatalmát Herszonban, amely az oroszok által megszállt félszigetet vízzel ellátó Észak-krími-csatorna közelében fekszik. Ukrajna a nyolc évvel ezelőtti annektálás után lezárta a csatornát, de az oroszok újra megnyitották, miután átvették az ellenőrzést a régió felett.
Zsdanovhoz hasonlóan Virlics is reménykedik egy ukrán ellentámadásban, hogy a régiót visszavegyék Oroszországtól.
„Csak Istenben és az ukrán fegyveres erőkben bízom, már semmi másban nem hiszek” – fogalmazott.
