Mind Vlagyimir Putyin, mind Kim Dzsongun áttörésnek minősítette az előző nap Phenjanban aláírt stratégiai partnerségi egyezményt, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez milyen hatással lesz a két ország kapcsolatára.
Miközben ez lehet a hidegháború vége óta a legjelentősebb megállapodás Oroszország és Észak-Korea között, arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen erős biztonsági garanciákat vállalt Moszkva Phenjan felé.
Kim hangoztatta, hogy az aláírással szövetségesi szintre emelkedett a kétoldalú viszony. A találkozó másnapján az észak-koreai pártállami sajtó közzétette a megegyezés szövegét, amelyben széles körű katonai, külpolitikai és kereskedelmi együttműködésről, továbbá kölcsönös védelmi támogatásról is szó van.
Ehhez kapcsolódóan: Az észak-koreai diktátor teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz
Dél-koreai tisztségviselők arról számoltak be, hogy még tart az elemzése annak, hogy mindez pontosan mit jelenthet, például hogyan reagálhatna Oroszország egy Észak-Korea elleni támadásra.
Az orosz–észak-koreai kapcsolatok az utóbbi évek folyamán szorosabbá váltak Moszkva egyre erősebb nemzetközi elszigeteltségével. A megállapodás újabb lökést adhat a folyamatnak, ami elemzők szerint új kihívásokat jelenthet a nemzetközi közösség számára.
Cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit tartalmaz a megállapodás Kim és Putyin szerint.
Mit ígért Oroszország?
A megegyezés negyedik pontja tűnik a leginkább vitatottnak. Az észak-koreai sajtó szerint ez kimondja, hogy amennyiben az egyik felet megszállják és háborúba taszítják, a másiknak „haladéktalanul minden rendelkezésére álló eszközzel lépnie kell, hogy katonai és egyéb támogatást nyújtson”.
Arra is kitér, hogy az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a két ország törvényeivel és az ENSZ Alapokmányának az államok önvédelemhez való jogáról szóló 51. cikkével.
Egyes szakértők úgy vélekednek, hogy ez olyan ígéretnek hangzik, amelynek alapján Oroszországnak be kellene avatkoznia, ha Észak-Koreát támadás éri, ez pedig az 1961-es szovjet–észak-koreai szerződés megújításával érhet fel, amelyet a Szovjetunió szétesése után hatályon kívül helyeztek, majd 2000-ben felváltottak egy másikkal, amely gyengébb biztonsági garanciákat tartalmazott.
Mások szerint a szerdai megállapodást gondosan úgy szövegezték meg, hogy elkerüljék az automatikus katonai beavatkozás látszatát.
Az sem egészen világos, hogy miért hivatkoztak az ENSZ Alapokmányára.
Oroszország mindeddig nem hozta nyilvánosságra a szerződés szövegét.
Monumentális fegyverparádé – 75. születésnapját ünnepli Észak-Korea
Meddig mehet el a katonai együttműködés?
Az orosz államfő hazája Észak-Koreával folytatott katonai együttműködését a nyugati országok ukrajnai fegyverszállításaihoz hasonlította. „Az Orosz Föderáció nem zárja ki a katonai-műszaki együttműködés fejlesztését a Koreai Népköztársasággal a ma aláírt dokumentummal összhangban” – mondta.
Ezzel a nyilatkozattal Putyin gyakorlatilag formalizálta azt, ami a Nyugat szerint már jelenleg is zajlik.
Az Egyesült Államok és több szövetségese arról számolt be, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat, lőszereket kapott Észak-Koreától gazdasági segítségért és bizonyos technológiák átadásáért cserébe, ami előmozdíthatja a phenjani atomfegyver- és rakétaprogramot.
Az észak-koreai média azt is írta, hogy a megállapodás értelmében lépéseket kell tenni a közös védelmi kapacitások megerősítése érdekében, azonban ezt nem konkretizálták. A tájékoztatás szerint a szövegben emellett együttműködést sürgetnek egy „igazságos és multipoláris új világrend” kialakítása céljából.
Ehhez kapcsolódóan: Észak-Korea hétezer konténernyi fegyvert szállíthatott már Oroszországba
Mit lehet tudni a megállapodás gazdasági dimenziójáról?
A felek a gazdasági kapcsolatok fejlesztését is célként tűzték ki, ami különösen fontos lenne a kiterjedt nemzetközi szankciók hatálya alatt álló Észak-Korea számára. A távol-keleti sztálinista rezsimnek óriási szüksége van különböző árukra és anyagokra, ennek fejében pedig munkaerővel láthatja el az ukrajnai háború miatt megcsappant orosz munkaerőpiacot, ráadásul a dolgozók a megkeresett rubeleiket dollárra vagy euróra válthatják át, így keményvalutát küldhetnek haza.
Putyin kiemelte, hogy egy év alatt kilencszeresére emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom, azonban elismerte, hogy ennek értéke még mindig elég mérsékelt.
