Orosz hadihajók jártak az Északi Áramlat, a Balti-tenger alatti gázvezetékek közelében, a dán és svéd partoknál pár nappal azelőtt, hogy rejtélyes körülmények között felrobbantak – derült ki több skandináv műsorszolgáltató közös oknyomozásából.
A szerdán nyilvánosságra hozott megállapítások további kérdéseket vetnek fel a rejtélyes eset kapcsán, amelyre a több szálon is futó vizsgálatok máig nem szolgáltak minden kétséget kizáró magyarázattal.
A dán DR, a finn Yle, a norvég NRK és a svéd SVT közös fényfeltárása megállapította, hogy több orosz hadihajó is a helyszínen járt öt nappal a detonációkat megelőzően, ráadásul ezek némelyike víz alatti műveletek végrehajtásához szükséges eszközökkel is fel volt szerelve.
Köztük volt a Szibirjakov kutatóhajó, az SZB–123 vontatóhajó és egy harmadik hajó is. A vontatóhajó öt nappal a robbanás előtt, szeptember 21-én érkezett a területre, az egész éjszakát ott töltötte, mielőtt visszaindult volna Oroszországba.
Ezt a hajót korábban a T-Online német hírportál is azonosította mint azon hat gyanús vízi jármű egyikét, amelyeknek közük lehetett a szabotázsakcióhoz.
A skandináv jelentés szerint az orosz hadihajók kikapcsolták az adóvevőiket, mozgásukat azonban így is sikerült lekövetni műholdképek és lehallgatott rádiókommunikációjuk segítségével.
Ehhez kapcsolódóan: A svéd vizsgálat igazolta, hogy szabotázsakció történt az Északi Áramlat ellen
Egy dán lap előző héten arról számolt be, hogy az ország hadserege huszonhat fényképet készített egy másik különleges orosz hadihajóról az érintett tengerszakaszon a robbanások előtt négy nappal. Ez a víz alatti műveletek végrehajtására is szolgáló SZSZ–750 volt, amely egy mini-tengeralattjáró szállítására alkalmas.
Ehhez kapcsolódóan: Az Északi Áramlat elleni szabotázsakció rámutat a tenger alatti infrastruktúra sérülékenységére
Szeptember 26-án robbanások okoztak szivárgást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 és 2 rendszer négy fő vezetékéből háromban, és ezáltal több tonna túlnyomásos metángáz került a Balti-tengerbe akkor, amikor Európában nagy volt az aggodalom amiatt, hogy energiaválságot okozhatnak az Ukrajnával folyó háború közepette fellépő ellátási zavarok.
A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.
Szakértők szerint szándékos és precízen végrehajtott támadásra mutat a károk mértéke és a tény, hogy egymástól távol, két külön vezetéken is szivárgás történt.
Sokan Oroszországot vádolták, az Egyesült Államok azonnal szabotázsakciót emlegetett. Moszkva ezzel szemben a Nyugatot és főleg Nagy-Britanniát okolta a robbantásokért, amelyek Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében történtek.
