Nagyon fontos célra indult volna ingatlanfelújítási támogatási program idén nyáron uniós keretből, de eddig feltűnően gyengén sikerült, még az ingyenpénzre sem tudnak jelentkezni az érintettek, olyan bürokratikus akadályokat támasztott az állam. Lehet, hogy ettől függetlenül kamatostul vissza kell fizetni az erre szánt uniós pénzt.
Idén tavasszal új, nagyobb lakásfelújítási támogatási programot indított a kormány uniós pénzből. A cél a hazai lakóingatlanok energetikai korszerűsítése, ami nem mellékesen az ország legfontosabb stratégiai céljai között van.
Erre egyrészt a fenntarthatóság miatt van szükség – hiszen a hazai végső energiafogyasztás mintegy harmadáért a lakosság a felelős, a lakosság pedig ennek háromnegyedét fűtésre fordítja –, másrészt energiát pocsékolni felesleges és drága mulatság, miközben az egész országot kiszolgáltatottabbá teszi.
Magyarországon többek között a hosszú ideig változatlan formában működő rezsicsökkentés mellett különösen súlyos problémává vált az energiapocsékolás. Az MNB tavalyi Versenyképességi jelentésének megfogalmazását használva: „az energiahatékonysági beruházások számának növelése a hazai gazdaság versenyképességi tartaléka”, vagy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tavaly év végi állítása szerint: „Az épületállomány energiamegtakarítási potenciálja tömeges és átfogó felújításért kiált.”
A lakóingatlanok energetikai korszerűsítése többek között a gázról való lakossági leválást támogatja. Egyrészt a magyar állam által vett orosz gáz korábban sem volt olcsó, most sem az, és gyanús, hogy semmilyen importgáz sem lesz. Az újabb orosz támadás azt is magával hozta, hogy biztonságpolitikai okai is lettek az orosz földgáztól függés csökkentésének. Nem sok minden fenyegeti jobban Magyarország szuverenitását, mint hogy Moszkvából bármikor megzsarolhatják a kormányt azzal, hogy elzárják az gázcsapot. Jó tudni, hogy ilyen esetben sem állna le a fűtés a lakásokban, mert szerte Európában először a lakosságot szolgálják ki, de az iparra biztosan komoly csapást mérne, ha hirtelen nem lenne elég gázmolekula. A magyar kormány hivatalosan nagyon keményen csökkentené a lakossági gázfogyasztást: 2030-ig évi 3,5 milliárd köbméterről 1,5 milliárd köbméterre, elsősorban az épületek korszerűsítésével.
Bár az energetikai felújítás komoly költségmegtakarítást hoz, élni is jobb egy korszerű, nyáron hűvösebb, télen huzatmentes házban. Sőt az egész környék levegőminőségét javíthatja érdemben egy komolyabb felújítási hullám, miközben a korszerűsítési program a gazdaságot is segítené, elsősorban a felújításokat végző kisebb vidéki vállalkozások keresletét növelné.
Ehhez kapcsolódóan: Várpalotán vagy Miskolc környékén a levegő minősége miatt várhatóan kevesebb ideig fognak élni az emberek
Miért nem csinálják meg az emberek maguk a felújítást, ha sokat spórolhatnának vele, és mindenkinek az élete javulhatna? Ez ráadásul nagyon sok háztartást érint, hiszen a hazai épületek nagyjából tizede épült csak 2001 után, sőt
ki lehet emelni a magyar lakásállomány több mint ötödét adó, máig népszerű Kádár-kockákat,
amelyek jellemzően kiugróan gyenge energetikai követelmények mellett épültek, például hőszigetelés nélkül, pazarló fűtéssel.
A MEHI 2020-as felmérése alapján az emberek többsége költött is a közelmúltban valamilyen energetikai előrelépést hozó renoválásra, azonban ezek jellemzően nagyon kis javítások, sokszor valamilyen sürgős probléma miatt, különösebb energiahatékonysági tervezés nélkül.
Bonyolult, és kellene rá pénz is
A Nemzeti Energiastratégia szerint az az elmaradó felújítások egyik fő oka, hogy a családok többségének nincs pénze, és piaci hitelt sem nagyon kapna arra, hogy saját erőből kezdjen neki. Az előbb említett MEHI-tanulmány szerint a vissza nem térítendő támogatás, a kedvezményes hitel vagy az áfacsökkentés érezhetően növelné a felújítások számát.
De a kedvezményes hiteleknél is fontosabbnak ítélték a válaszadók azt, hogy
milyen elképesztően bonyolult és macerás egy komolyabb felújítási projekt levezénylése.
Az emberek többsége nem épületenergetikai szakember, és az elérhető hasznokat és a várható költségeket sem tudja magabiztosan kiszámolni. Emellett komoly kockázata van a megfelelő kivitelezők kiválasztásának és ellenőrzésének, miközben például a családi életet is át kell szervezni, ha hosszas felújítás következik.
Egyébként energiahatékonysági hitelt is elég bonyolult kiadni, hiszen ezek nehezen szabványosítható, egyedi projektek. Ráadásul sok kis hitelről lehet szó olyan kockázatokkal, amelyekben a bankok sem feltétlenül járatosak. Bizonyos országos hasznok pedig – mint például a tisztább levegő – nehezebben forintosíthatók közvetlenül.
Pedig a szakértelmet is fel lehet kínálni egyszerűbben a számos országban bevett, úgynevezett egyablakos tanácsadással: a felújítani szándékozó ingatlantulajdonosok teljes körű tanácsadást kaphatnak erre képzett szakemberektől, vagy igény esetén akár a teljes projektmenedzsmentet is átadhatják.
Iparági szakemberek szerint az évi legalább százezer hazai lakás mélyfelújítása (ami alatt legalább ötven–hetven százalékos energiamegtakarítást kell érteni) lenne értelmes cél. Erre nagyon komoly támogatásokat szán az Európai Unió.
Kis programból is lehetett kisebbet csinálni
Az önkormányzati választások előtt közvetlenül, 2024 tavaszán az állam uniós pénzből meg is hirdetett egy energetikai felújítási programot, amely a vártnál kisebb, 108 milliárd forintos keretösszegű lett, és 1990 előtt épült családi házakra lehetett igényelni legalább harmincszázalékos energiamegtakarítás elérése mellett. A programban hatmillió forintos támogatás vehető igénybe egymilliós önerő mellett; leegyszerűsítve a támogatás fele kamatmentes hitel, a másik fele vissza nem térítendő támogatás.
Durván kétmillió érintett lakás lehet az országban, a keretösszegből viszont könnyű kiszámolni, hogy
így nagyjából az épületek egy-két százalékára, húszezer családi házra volt csak elég pénz.
Ezért kezdetben a szokásos tolongásra lehetett számítani, ahol a felkészültek nagyon rövid idő alatt elviszik az összes támogatást. Óriási volt az érdeklődés, hogy aztán rekordtempóban lohadjon le: szeptember elejéig végül kétezer kérelmet sikerült leadni.
A fő oka, hogy miért nem kell az embereknek az ingyenpénz, leginkább az, hogy a bürokratikus poklot vállaltatta volna fel az állam az emberekkel. Végül a program júliusban, egy hónapos csúszással és érdemi feltételváltozásokkal indult. A végső verzió olyan szintű és nehézségű adminisztrációs terhet rótt az igénylőkre, ami még Magyarországon is ritka.
A pályázathoz nagyjából húszféle papírt kell leadni, többek között például régen épült ingatlanok használatbavételi engedélyét. Az érintetteknek a felújításhoz érdemesebb az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. (ÉMI) kivitelezői és terméklistájából válogatni, ahova viszont indulásra viszonylag kevés szereplőt sikerült belistázni – írta G7.
Számos egyéb buktató mellett az érintettek többsége többféle, akár nem is csak támogatott felújítást szeretne végezni, amivel nem feltétlenül egyetlen kivitelezőt szeretne megbízni. Lecserélni egy kivitelezőt ráadásul különösen nehéznek tűnik, noha ez életszerű lehetőség a felújítás egy-két éve során.
Előre meg kell adni, hogy mondjuk másfél év múlva milyen szigetelőanyagot vagy nyílászárót fognak használni, és mennyiért, noha valószínűleg érdemesebb az akkori kínálat alapján választani. Kötelező kérni a hitelt is, hiába fizetné sok érintett inkább önerőből azt a részét is, hogy egyszerűbben menjen a pályázati folyamat.
Júliusban egyébként újra módosult a program, szeptember végén pedig az Energiaügyi Minisztérium bejelentette, hogy majd valamikor a jövőben valahogy újra módosulni fog – itt tartunk most.
A kormány egyébként az európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) REPowerEU fejezetéből hívja le a programra a pénzt. Ebből idén év elején húszszázalékos előleget kapott a kormány a magyar jogállamisági problémák dacára, csakhogy ha 2026 végéig nem sikerül az EU számára is igazoltan teljesíteni mind a 27 kiemelt jogállamisági feltételt, ezt az összeget is kamatostul vissza kell fizetnie a költségvetésnek.
