Vlagyimir Putyin egyesek szerint nyomást kíván gyakorolni Belaruszra annak érdekében, hogy csatlakozzon az ukrajnai háborús erőfeszítésekhez.
Az orosz elnök már mintegy három éve nem járt a szomszédos országban, ahol a hivatalos tájékoztatás szerint hétfőn kétoldalú tárgyalást fog folytatni belarusz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával, illetve részt vesz a két állam integrációjáért felelős miniszterek egyeztetésén.
Több szakértő is azon véleményének adott hangot, hogy egyebek mellett Putyin azt próbálhatja elérni, hogy Belarusz katonákat vezényeljen Ukrajnába a számos helyen visszavonulásra kényszerített orosz hadsereg támogatására.
Az újabb, északi front megnyitásának célja az lehet, hogy elvonja az ukrán biztonsági erők figyelmét az ország keleti részén zajló harcoktól.
Szerhij Najev altábornagy, az ukrán vezérkari főnök helyettese előző nap úgy nyilatkozott, hogy a két vezető valószínűleg a belarusz haderő „szélesebb körű bevonásáról” is tanácskozni fog.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy minden lehetséges forgatókönyvre készülnek, így egy esetleges támadásra is Belarusz irányából.
„Határaink védelme állandó prioritásunk Oroszországgal és Belarusszal is” – mondta.
Frissen behívott orosz katonák ezreinek kiképzése folyik jelenleg is Belaruszban, mivel Oroszországban erre nincs elegendő kapacitás. Elemzők szerint Moszkva jövő év elején újabb nagyszabású offenzívát indíthat Ukrajnában.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy a két ország közös hadgyakorlatokra készül, részleteket azonban nem árult el.
„Az egységek katonai képességeinek és harckészültségének végső értékelésére a taktikai gyakorlatok végeztével kerül sor” – mutatott rá a minisztérium.
Jelentések szerint legalább ötven Ural orosz katonai teherautó érkezett december 16-án az Ukrajnával nagyjából ezer kilométer közös határral rendelkező Belaruszba, amelynek területét a Kreml az invázió kezdeti szakaszában is igénybe vette.
Ehhez kapcsolódóan: A belarusz anyák igyekeznek „elbújtatni gyereküket”, hogy ne menjenek Ukrajnába
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője aláhúzta, hogy az orosz hadsereg létszámproblémákkal küzd a nem várt hevességű ukrán ellenállás miatt. Néhány hete arról beszélt, hogy jóval több mint százezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig, és azóta is napról napra jelentősen nő az áldozatok száma a Donyec-medencében.
Putyin a sikeres ukrán ellentámadásokra válaszul szeptemberben részleges mozgósítást rendelt el, akár háromszázezer hadköteles korú férfit is besorozhatnak a rendkívül népszerűtlen intézkedés keretében. Noha az elnök később azt állította, hogy nem lesz szükség további, hasonló behívásokra, szakértők úgy látják, hogy ez közel sem zárható ki.
Ez különösen így van amiatt, mert nem valószínű, hogy Lukasenka bele fog egyezni a belarusz katonai részvételbe, egyrészt annak népszerűtlenségére, másrészt a korlátozott erőforrásokra tekintettel.
A volt szovjet tagköztársaságot 1994 óta vaskézzel irányító Lukasenka a 2020-as elcsalt elnökválasztás után heteken át tömegdemonstrációkkal szembesült, amelyeket végül a hatóságok vérbe fojtottak. Egyesek szerint a vezető úgy látja, hogy nem nélkülözheti a haderőt, ha meg akarja tartani a hatalmát.
Lukasenka a tüntetések leverését követő két évben több mint tucatnyi alkalommal utazott Moszkvába, hogy találkozzon Putyinnal, ami mutatja függő helyzetét. A mostani minszki látogatás ugyanakkor jelezheti, hogy az ukrajnai invázió valamelyest megváltoztatta a kapcsolat dinamikáját.
