Drasztikusan csökkent a százéves magyar iskolafogászat ellátási szintje, mára már többnyire csak szűrnek a csoportos iskolafogászati vizsgálatokon – mondta Szőke Judit címzetes egyetemi docens, gyerekfogorvos. A másik nagy problémának azt tartja, hogy hároméves kor alatt nincs szervezett ellátás. Egy társadalmi különbségeket is vizsgáló tanulmány szerint az öt-hat éves gyerekek tejfogainak állapota alapján Magyarország az uniós rangsor utolsó negyedében van.
Azt már az 1800-as években kimondták Magyarországon, hogy az iskolaorvoslás, amely a közegészségügy egyik ága, állami feladat. 1921 végén amerikai adományként érkezett hat fogorvosi felszerelés, amiből megnyílt hat iskolafogorvosi rendelő a fővárosban, rövidesen pedig vidéki rendelők is létrejöttek. 1922-ben indult el az iskolafogászati hálózat működése, ahol a gyerekek családi hátterüktől függetlenül egyenlő ellátást kaptak – mondta a Szabad Európának Szőke Judit, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának címzetes docense, aki egész pályáját a gyerekfogászat és az iskolafogászat területén töltötte, és egy ilyen területen működő szervezet, a Gyermekeink Egészséges Fogaiért Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese.
Tavaly volt százéves Magyarországon az iskolafogászat. Nem volt állami megemlékezés, mert az utóbbi évek történései miatt nincs mit ünnepelni. Szőke Judit szerint az utóbbi évtizedek törvényei, rendeletei felborították a gondozó jellegű ellátást.
Az egyik problémának azt tartja, hogy a gyerekek ellátása kétféle praxistípusban működik. Az egyiket a területi ellátási kötelezettség keretében működő gyerekfogászati praxisok jelentik, a másikat az iskolafogászati praxisok. Vidéken úgynevezett vegyes praxisok működnek, a felnőtt fogorvosok látják el a gyerekeket is.
Nagy az összevisszaság és a betegküldözgetés
A területi ellátási kötelezettség egyértelmű, viszont iskolába már nem biztos, hogy oda jár a gyerek, ahová a lakóhelye szerint tartozna. Az iskolafogorvos köteles lenne ellátni, de sok esetben a területileg illetékes ellátóhelyre küldik a gyerekeket – mondta. Nagy összevisszaság és betegküldözgetés alakult ki. Ezeket a problémákat megírták az államtitkárnak, de nem történt semmi – tette hozzá.
„Régebben, amikor az iskolai osztályok elmentek iskolafogászatra, vizsgálatot és ellátást is kaptak. Néhány órát ott volt az egész osztály a rendelőben, a tömések elkészültek, kevesen kaptak csak visszarendelést, ilyenkor a szülő ugyanoda vitte vissza a gyerekét. Ez ma már nincs, évek óta nincs, csak szűrés van. Annyira megváltozott az oktatási rendszer, hogy már nem fér bele több órát ott ülni a rendelőben. Az iskolafogászati gondozás fogászati szűrővizsgálati ellátásra redukálódott. Hogy a gyerek aztán visszakerül-e a rendelőbe, az már a szülőktől függ, ezzel sérül a gyerekek esélyegyenlősége” – fogalmazott.
Ahogy az kiderül a Társadalmi különbségek a magyarországi gyerekek fogainak állapotában és egészségmagatartásában című tanulmányból, a jövedelmi különbségek jelentősen befolyásolják, hogy a gyerek eljut-e fogorvoshoz. Hiába térítésmentes 18 év alatt az ellátás, vannak, akiknek már az odajutás költsége is gondot okoz, főleg, ha kis faluban laknak és sokat kell utazni.
A kutatás szerint a falusi és jellemzően alacsonyabb jövedelmű családok gyermekeinek fogászati ellátási problémái részben arra vezethetők vissza, hogy a szakrendelők, az iskolai fogászatok, a gyermekfogászok és a fogszabályozó orvosok zöme csak ingázással érhető el, távolabbi városokban található meg.
Jó minőségű szakellátást méretgazdaságossági okokból nem lehet az ország minden településén megszervezni, a közlekedési költségek fedezetére azonban lehet megoldást találni – olvasható a tanulmányban.
A szerzők a legnagyobb problémát az iskoláskor alatti kisgyermekek fogainak állapotában, ellátatlan szükségleteiben, egészségnevelésének intézményes elhanyagolásában, a fogászati szűrőrendszer hiányos és társadalmilag rendkívül szelektív működésében látják.
A Szőke Judit vezette országos reprezentatív vizsgálat legfrissebb, 2017-es adatai szerint az öt-hat éves magyar gyerekek körében húsz tejfogból átlagosan három-négy valamilyen módon károsodott: tömött, eltávolított vagy szuvas. A 12 éves gyerekeknek átlagosan két-három maradó foga beteg. Harminc év alatt 2010-ig csökkent a szuvasodás trendje, utána stagnált; hogy mit hozott a Covid-időszak, azt nem tudni. A WHO célkitűzéseit soha nem sikerült elérni. Ezzel a magas adattal Magyarország az Európai Unió országainak legrosszabb adatait produkáló negyedében foglal helyet.
Ehhez kapcsolódóan: Nem akarták hallani a Népjóléti Bizottság fideszes tagjai a fogyatékos fiát otthon ápoló nőt
Alig látja őket fogorvos
A tanulmány szerint a legszegényebb társadalmi csoportok fogászati hátrányai a közfinanszírozott ellátási adatok alapján is egyértelműen megállapíthatók. A szegény családok iskoláskor alatti gyerekeit rendkívül kis mértékben látja fogorvos: a két–három éves szegény gyermekek tíz százaléka, a négy–hat éves szegény gyermekek kevesebb mint negyven százaléka találkozott a 2016 és 2019 közötti időszak egy átlagos évében fogorvossal.
Ezek az alacsony részvételi százalékok különösen elgondolkodtatók, mert az érvényben levő egészségügyi jogszabályok az óvodába járó gyerekek számára lehetővé teszik a részvételt évente legalább egy fogászati szűrővizsgálaton – írják a tanulmány szerzői. Az adatok szerint a legmagasabb jövedelmű negyed gyerekeinek hatvan százaléka, a legalacsonyabb jövedelmű negyed mindössze 37 százaléka vett részt egy évben fogászati szűrővizsgálaton – olvasható a kutatásban.
A legszegényebb jövedelmi negyedbe tartozó kisgyerekek körében aggasztóan magas a kezeletlen szuvasodások aránya a felmérés szerint. A szuvas foggal rendelkező két–három éves szegény gyermekek 95 százaléka, a szuvas fogú négy–hat éves szegény gyermekek háromnegyede nem jut fogorvosi ellátáshoz.
Szőke Judit hangsúlyozta, hogy a hároméves kor alatti kisgyerekek fogorvosi ellátása nem megoldott, ennek a korosztálynak nincs szervezett ellátása. A szülők maguktól sokszor nem viszik el a gyereket fogorvoshoz, talán észre sem veszik a szuvas fogaikat; itt nagy az eltérés a városban és a vidéken élők között. A védőnői hálózat aktív közreműködésére lenne szükség, hogy felhívják a szülők figyelmét a gyermekfogászati ellenőrzés fontosságára.
A tanulmány szerint a nulla–három évesek preventív fogászati ellátásának elvileg megvannak a rendszerszintű feltételei: az első tejfogak megjelenése után, féléves és egyéves kor között a szülők saját belátásuk szerint dönthetnek úgy, hogy elviszik fogászati szűrővizsgálatra a gyermeket, hogy megismertessék a fogorvosi rendelővel, a fogorvossal, és szájápolási tanácsot kérjenek, nem utasíthatja el őket a társadalombiztosítás által finanszírozott fogorvos. Ez a lehetőség fennáll, ugyanakkor a létezésére senki sem hívja fel a szülők figyelmét. Ha a gyereknek nincsenek fogászati panaszai, az alapértelmezett opció az, hogy nem mennek el fogorvoshoz – állapítják meg a szerzők az adatok alapján.
A károsodott tejfogú kisgyerekekből nagy valószínűséggel károsodott fogú kamaszok és felnőttek lesznek. A tejfogak szuvasodása az egyik legjobb előrejelzője a maradó fogak későbbi szuvasodásának. A károsodott tejfogaknak, még inkább a kezeletlenül maradt szuvas tejfogaknak egész életre kiható következményei lehetnek – olvasható a tanulmányban.
Az ápolatlan, rossz szájhigiénés állapot és a szuvas tejfogak környezetében jelen lévő szájflóra nem kedvez a maradó fogak érkezésének – magyarázta Szőke Judit. A megjelenő új fogak ilyen esetben sokkal veszélyeztetettebbek, mint egy jól gondozott és megfelelően ellátott szájban – tette hozzá.
