Félmillió magyar vakációzott idén a horvát Adrián, és ez még nem a végleges szám. Több magyar utazott ezen a nyáron Horvátországba, mint tavaly, de a 2019-es rekordévhez képest kevesebben. Korábban augusztusban voltak a legtöbben, idén ez júliusra módosult. Ez már az egyre borúsabb gazdasági kilátások hatása lehet – mondta a Szabad Európának Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének igazgatója.
Hogyan alakult az idei nyári szezon Horvátországban, ezen belül a magyar kiutazók száma hogyan változott az elmúlt évekhez képest?
Az idei nyári szezonnal elégedettek lehetünk, de a végleges eredményekhez meg kell várnunk a szeptemberi számokat is. Jelenleg is több mint tízezer magyar turista tartózkodik hazánkban, így a szeptemberi eredmények fontos részét képezik a statisztikáknak.
Az E-visitor adatai alapján januártól augusztusig több mint félmillió magyar kereste fel Horvátországot, akik összesen több mint 2,7 millió éjszakát töltöttek el. 2021-hez képest ez 15 százalékos növekedést jelent az turisták és tízszázalékosat a vendégéjszakák számában. A 2019-es rekordévhez képest nyolcszázalékos csökkenést jelent a magyar vendégek száma és hétszázalékost a vendégéjszakák tekintetében.
A szállások és éttermek árai hogyan alakultak a mostani szezonban, és milyen forgalmuk volt az előző évekhez képest?
Az árak Horvátországban, mint mindenhol a világon, emelkedtek. Szállástípustól függően tíz-húsz százalékos emelésről beszélhetünk. Horvátországot az idén januártól augusztusig tartó időszakban több mint 15 millió turista kereste fel, akik összesen több mint 86 millió vendégéjszakát töltöttek el hazánkban. A turisztikai főszezonban nehéz volt szabad szállást találni, főleg jobb minőségűt.
A Horvát Nemzeti Bank becslése szerint a turizmusból származó összes bevétel csaknem negyedével haladhatja meg a tavaly befolyt összeget, amely 9,1 milliárd euró volt. Ezen adatok szerint
az idei, turizmusból származó összes bevétel meghaladja az eddigi legsikeresebb turisztikai évként elkönyvelt 2019-et,
amikor is az idegenforgalomból származó bevétel 10,5 milliárd eurót tett ki.
Változtak a magyar vendégek nyaralási szokásai? A többség hány napot marad, milyen szállásokat keres, mely régiókban?
Hagyományosan a legtöbb magyar a legközelebbi horvát tengerparti vidéket, Kvarnert választotta a nyaralásához. Utána Isztria következik, a harmadik helyen pedig Split és Zadar régió áll. Utóbbiakban a magyar turisták száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma közel megegyezik.
Az egyes desztinációkat tekintve Vir, Crikvenica és Rovinj marad a top háromban. A fennmaradó top tíz úti cél között az isztriai Poreč és Medulin város szerepel; majd két célállomás Rab szigetén: Rab és Lopar; illetve két dalmáciai úti cél: Vodice és Zadar.
A magyar turisták top tízben szereplő legdélebbi horvát úti célja Makarska, ahol az idei év első nyolc hónapjában ötezerrel több vendégéjszakát töltöttek el a magyarok, mint 2021 egészében. A magyarok tehát egyre gyakrabban utaznak le Horvátország déli részébe, és hosszabb ideig maradnak. Az egy turistára jutó éjszakák átlagos száma Makarskán több mint hat éjszaka, míg Horvátország egészét tekintve 5,1 ez a mutató.
Az emelkedő rezsiárak és az infláció mennyire érezteti hatását a horvát turizmusban, egyrészt a vendégek számát tekintve, másrészt a helyi lakosság helyzetére nézve? A kormány hozott-e valamilyen intézkedést az ügyben?
Beszédes adat, hogy idén júliusban a korábbi júliusi adatokhoz képest több magyar turista tartózkodott Horvátországban, míg a korábbi években jellemzően az augusztus volt a legerősebb hónap. Meggyőződésünk, hogy ebben a kedvezőtlen őszi, téli prognózisok is közrejátszottak, és az emberek óvatosabban döntöttek a nyári, hétvégi vakációkról.
Természetesen a közüzemi árak emelkedése, valamint az infláció a társadalom minden szegmensét érinti, így a turizmust is. Horvátország azonban továbbra is megfizethető célpont a legtöbb hagyományos vendégünk számára, akik magasabb életszínvonalú országokból érkeznek. Ezt támasztják alá az idén elért adatok is: több mint 15 millió turista 2022 első nyolc hónapjában.
A helyi lakosság minden bizonnyal megérzi az infláció következményeit, különösen az élelmiszerárak emelkedésén keresztül. A napokban a kormány olyan programot fogadott el, amely az életszínvonal megőrzését célozza. Az intézkedések egy része egyébként a villamos energia, a gáz és egyes élelmiszerek árának korlátozására vonatkozik.
Hogyan készülnek az euró bevezetésére, már most is feltüntették az árakat euróban a legtöbb helyen?
Most hétfőtől Horvátországban szinte minden árat kétféleképpen – kunában és euróban – kell feltüntetni, illetve kivétel nélkül minden számlán szerepelnie kell a kunás és eurós összegnek is. Ez az egyik előkészülete az euró mint hivatalos horvátországi fizetőeszköz 2023. január 1-jei bevezetésének. A kettős árfeltüntetés alól kivételt képeznek a benzinkutak, a piacok, a taxiszámlák, a menetjegyek és néhány egyéb eset vagy szolgáltatás, ahol az ár kettős feltüntetése nem lenne célszerű.
Fizetni továbbra is csak horvát kunában lehet. Ez az év végéig így is marad, majd 2023. január 1-jétől január 14-ig még horvát kunában és euróban is lehet fizetni. Január 15-től Horvátországban teljes egészében átállnak az eurós fizetésre, habár a kettős, kuna/euró árfeltüntetés továbbra is megmarad, mégpedig egészen 2023 végéig. A rögzített átváltási árfolyam: 1 euró = 7,53450 kuna.
Hogyan alakul az üzemanyagok ára, milyen állami intézkedés van érvényben, és ez a magyar utazási kedvet befolyásolhatta-e?
A nyáron Horvátországban kéthetes fix, a magyarországinál magasabb üzemanyagárak voltak. Bizonyára ez is befolyásolta a magyar turisták nyaralóhely-választási döntéseit, különös tekintettel arra, hogy a legtöbb magyar vendég autóval érkezik Horvátországba.
