A kínai hatóságok módszeresen kigyomlálnak minden vallási és kulturális utalást az ujgurok és egyéb etnikai kisebbségek lakta települések nevéből – írta friss jelentésében a Human Rights Watch (HRW).
A nemzetközi jogvédő szervezet arról számolt be, hogy mintegy 630 település nevét változtatták eddig meg, törölve belőlük az iszlám vallásra vagy az ujgur kultúrára és történelemre vonatkozó utalásokat.
A jelentés készítő körülbelül 25 ezer településnevet vetettek össze 2009 és 2023 között a nyugat-kínai Hszincsiang tartományból.
Ehhez kapcsolódóan: Kína szigorú szabályokat vezet be Hszincsiangban az iszlám visszaszorítására
Ezek helyett olyan neveket választottak, amelyek jobban tükrözik az uralkodó kommunista párt ideológiáját és szóhasználatát. Egyebek mellett eltűnt a helységnevekből a szultán és a szentély szó, sok esetben olyan szavakkal cserélték fel, mint a boldogság, az egység vagy a harmónia.
Eltöröltek minden olyan kifejezést is, amely a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása előtti időkre utalt, az ujgur történelemre vagy vezetőkre.
Ehhez kapcsolódóan: Ilyen hatalmas fogolyközpontokban tartják Kínában az ujgurokat
A legtöbb átnevezésre 2017 és 2019 között került sor, amikor a legkeményebb volt a kínai hatóságok fellépése Hszincsiangban.
A kínai kormány célja ezzel az ujgurok történeti emlékezetének eltörlése és az erősebb integráció lehet.
A pekingi külügyminisztérium egyelőre nem reagált a jelentéssel kapcsolatban feltett kérdésekre.
Az ujgur elsősorban egy közép- és kelet-ázsiai régióból származó és kulturálisan ahhoz kötődő, török eredetű népcsoport.
Ehhez kapcsolódóan: EP-határozat: Emberiség elleni bűncselekmény, amit Kína tesz az ujgurokkal
Az Egyesült Államok népirtásnak minősítette az ujgurokat Hszincsiangban fogolytáborokba kényszerítő kínai hatóságok bánásmódját, az ENSZ pedig azzal vádolta meg Pekinget, hogy jogtalanul tartóztatja le és bántalmazza az ujgurokat, valamint kényszermunkára használja őket.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a tartományban lévő fogolytáborokba akár kétmillió embert – köztük ujgurokat, kazahokat és más etnikai csoportok tagjait – zárhattak be.
Kína élesen tagadja, hogy a létesítmények internálótáborok lennének, azt állítja, hogy a terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási radikalizmus megfékezéséhez van szükség rájuk.
A tartományból elmenekült emberek ugyanakkor arról számoltak be, hogy ezreket vetnek alá politikai átnevelésnek ezekben a táborokban.
