Egyedül Ukrajna finanszírozásában fújnak egy követ az EU kormányai – derült ki a hétéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatának szentelt első tanácsi vitán. A spanyol elnökség már az októberi EU-csúcson le szeretné zárni megállapodással a dossziét.
Magyarország számára a hétéves keretköltségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban az a kulcskérdés, hogy miként járuljon hozzá a 2024 és 2027 között plusz közel százmilliárd eurós kiadáshoz, ha nem fér hozzá az uniós alapokhoz – ezt a kérdést szegezte az EU költségvetési biztosának, Johannes Hahnnak Varga Judit, az európai ügyekért is felelős igazságügyi miniszter a csomagról tartott első politikai szintű vitán. „Ez a javaslat azt jelenti, hogy egy olyan eszköz költségeit finanszírozzuk, amihez nem férünk hozzá” – tette hozzá az utolsó tanácsülésén részt vevő magyar kormánytag, aki arra is emlékeztette a bizottságot, hogy az Ukrajnának (és Moldovának) szánt uniós kifizetések szigorú feltételekhez vannak kötve, és Kijevnek teljesítenie kell az emberi jogokra, köztük a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó elvárásokat a kifizetések érdekében.
Ukrajna igényeit majdnem mindenki reálisnak tartja
Varga Judit a miniszterelnöknél kevésbé provokatívan (Orbán a legutóbbi EU-csúcson azzal vádolta a bizottságot, hogy a tönk szélére juttatta az EU-t) az iránt érdeklődött, hogyan jutott az Európai Bizottság arra, hogy ötvenmilliárd euró kifizetést javasoljon Ukrajnának (ebből 33 milliárdot kölcsön, 17 milliárdot pedig vissza nem térítendő támogatás formájában) a következő négy évre úgy, hogy az unió ukrán számlája az elmúlt másfél évben hetvenmilliárd euróra rúgott.
A rövid és részletkérdésekbe nem hatoló miniszteri vitán (mindenkinek két perc állt rendelkezésére a reflexióra) még a magyar hozzászólás tűnt a legkétkedőbbnek, kivétel nélkül minden tagállam egyetértett azzal, hogy Ukrajnának további nagyvonalú pénzügyi támogatásra van szüksége, hogy sikerrel megvívja a háborút az orosz agresszor ellen. Még a bizottsági javaslatot túlzottnak és nem eléggé célzottnak nevező nettó befizetők sem vonták kétségbe az Ukrajnának javasolt ötvenmilliárd eurónyi összeget, Svédország EU-ügyi minisztere szerint pedig egyenesen erre az egy kérdésre kellene leszűkíteni az egész felülvizsgálatot.
Ehhez kapcsolódóan: Addig támogatják Ukrajnát, amíg kell – ígérték újra az EU-csúcs résztvevői
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa szerint a javaslat – amely elmondása szerint összegszerűen valamelyest alatta marad annak, amit korábban a kormányokkal ismertetett – a minimálisan szükséges ahhoz, hogy az EU eleget tudjon tenni vállalt kötelezettségeinek, legyen szó Ukrajnáról vagy a közös hitelfelvételen alapuló helyreállítási alap kamatkiadásairól, amelyek az inflációs nyomás miatt magasra szöktek, és a bizottság becslése szerint 18,9 milliárd euró pluszforrás bevonását teszik szükségessé az uniós költségvetésbe.
Elsősorban a balti országok, közülük is Litvánia ugyanakkor kevesellte az Ukrajnának a következő négy évben szánt ötvenmilliárd eurós összeget, rámutatva, hogy ez arányában elmarad a 2023-ra vállalt 18 milliárd eurós kiadási tételtől, ráadásul főleg kölcsönökön és nem támogatásokon alapul.
Madrid már októberben le akarja zárni a vitát
Az EU soros spanyol elnöksége rendkívül ambiciózus célt kitűzve azt szeretné, ha az EU27-ek állam- és kormányfői már az októberi csúcstalálkozón megállapodnának az MFF kiigazításáról, amely három politikai prioritáshoz és két technikai kiigazításra kéri a büdzsé kereteinek megemelését.
A három politikai prioritás:
- Ötvenmilliárd eurót kér Ukrajnának,
- 15 milliárd eurót a migrációs paktum végrehajtására,
- tízmilliárdot az EU hosszú távú versenyképességét és stratégiai függőségét javítani hivatott STEP-platformra.
A két technikai kiigazítás:
- A Next Generation EU (NGEU) kamatainak törlesztésére 18,9 milliárd euró,
- az uniós intézmények adminisztratív költségeire plusz 1,9 milliárd.
Ezen utóbbi tétel elutasításáról majdnem konszenzus alakult ki a tárgyalóasztal körül, többek között a magyar igazságügyi miniszter is azzal utasította el az intézményi kiadások növelését, hogy Magyarországon tíz százalékkal kellett csökkenteni az államigazgatásban a bérekre fordított kiadásokat.
Ahogy várható volt, a költségvetés nettó befizetői költségnövelés helyett a költségvetési források belső átcsoportosítását részesítenék előnyben. Johannes Hahn ugyanakkor rámutatott, hogy a többéves keretköltségvetés 66 százaléka, amely magában foglalja a kohéziós és a közös agrárpolitikát is, már előzetesen el lett osztva a tagállamok között, így a biztos szerint a belső átcsoportosításnak nagyon határozott korlátai vannak. A tagállamoknak visszadobva a labdát közölte: a kormányoknak el kell dönteniük, hogy mit kezdjenek az uniós GNI 0,3 százalékával, és készek-e eleget tenni korábbi politikai vállalásaiknak.
