A tét Venezuela jövője. A választók vasárnap döntenek arról, hogy újraválasztják-e Nicolás Maduro elnököt, akinek tizenegy éve alatt válság sújtotta az országot, vagy esélyt adnak az ellenzéknek, hogy beváltsa ígéretét, és visszafordítsa a kormánypárt politikáját, amely gazdasági összeomlást okozott, és milliókat kényszerített kivándorlásra.
A történelmileg széttöredezett ellenzéki pártok egyetlen jelölt mögé tömörültek, így a Venezuelai Egyesült Szocialista Pártnak most jóval nagyobb az esélye, mint az elmúlt évtizedekben az ellenzéknek.
Maduro legfőbb ellenfele Edmundo González Urrutia volt diplomata, aki az összeállt ellenzéket képviseli. Rajtuk kívül van nyolc másik jelölt is.
Maduro és szövetségesei hagyományosan azzal oldották meg a kihívásokat, hogy kizárták riválisaikat a választásokról. Ezúttal azonban a kormánypárt engedélyezte, hogy az Egységes Platform, a fő ellenzéki pártok koalíciója részt vegyen rajta.
A választási versenyben a legtöbbet emlegetett név nem is szerepel a szavazólapon: ő María Corina Machado. A volt képviselő 2023-ban vált az ellenzéki erők vezetőjévé, betöltve azt az űrt, amely akkor keletkezett, amikor az ellenzéki vezetők előző generációja száműzetésbe menekült. A kormányzati korrupció és a rossz gazdálkodás elleni kiállása több millió venezuelait mozgósított, hogy rá szavazzon az ellenzék októberi előválasztásán.
Maduro kormánya azonban illegálisnak nyilvánította az előválasztást, és büntetőeljárást indított a szervezők egy része ellen. Azóta Machado több támogatója ellen is elfogatóparancsot adtak ki, letartóztatták munkatársainak egy részét, a legfelsőbb bíróság pedig megerősítette azt a döntést, amely szerint nem vehet részt a választásokon.
Mégis folytatta a kampányt, országszerte gyűléseket tartott, és a sok választó által több mint egy évtizede érzett jogvesztés és megaláztatás jelképévé tette indulásának betiltását.
Beállt Edmundo González Urrutia volt nagykövet mögé, aki még soha nem volt politikus, segítve a széttöredezett ellenzék összefogását.
Együtt kampányolnak a gazdasági reformok ígéretével, amelyek visszacsábítanák a venezuelaiak millióit, akik azóta vándoroltak el, hogy Maduro 2013-ban elnök lett.
Maduro népszerűsége csökkent a gazdasági válság miatt, amit az olajár esése, a korrupció és a rossz kormányzati gazdálkodás okozott, ám még mindig számíthat chavistának nevezett, kitartó támogatóira, köztük a közalkalmazottak millióira és azokra, akiknek vállalkozása vagy munkája az államtól függ. De pártja képessége, hogy szociális programok ígéretével rávegye az embereket, hogy rá szavazzanak, a gazdaság romlásával párhuzamosan csökkent.
Maduro Hugo Chávez politikai örököse, aki kiterjesztette Venezuela jóléti államát, miközben bírálta az Egyesült Államokat.
Chávez halála előtt Madurót választotta ideiglenes elnöknek, aki 2013 márciusában vette át a posztot, és a következő hónapban kis különbséggel megnyerte a Chávez halála miatt kiírt elnökválasztást.
2018-ban újraválasztották, de olyan körülmények között, amelyeket széles körben csalásnak tartottak. Kormánya megtiltotta a legnépszerűbb ellenzéki pártoknak és politikusoknak a részvételt, akik az egyenlő feltételek hiányában a választások bojkottjára szólították fel a választókat.
Ez a tekintélyelvű tiltás is része volt az indokoknak, ami miatt az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be Venezuelával szemben, amelyek megbénították az ország kulcsfontosságú olajiparát.
Több mint 21 millió venezuelai választó van, de az elhúzódó válság miatt mintegy 7,7 millióan elhagyták az országot, köztük négymillió választópolgár. Ezzel várhatóan 17 millióra csökkent a potenciális szavazók száma. A szavazás elektronikusan történik.
Az ENSZ által támogatott, az emberi jogok venezuelai megsértését vizsgáló bizottság arról számolt be, hogy a kormány a választások előtt fokozta a kritikusok és ellenzékiek elnyomását, egyeseket őrizetbe vettek, megfigyeltek, fenyegettek, lejárató kampányt és koncepciós eljárást indítottak ellenük.
A kormány a média, az üzemanyag-ellátás, az elektromos hálózat és más infrastruktúra feletti ellenőrzést is felhasználta arra, hogy korlátozza a Machado–González-kampányt.
Az ellenzékkel szemben hozott egyre több intézkedés arra késztette a Biden-kormányzatot, hogy év elején visszaállítsa az októberben felfüggesztett szankciókat.
