A herszoni börtön foglyai számára a város felszabadulása az ő felszabadulásukat is jelentette: az orosz hatóságok szabadon engedték őket, mielőtt visszavonultak volna. A több mint nyolc hónapos megszállás alatt elkövetett állítólagos brutalitás és bántalmazás emlékei még mindig élnek.
Három év előzetes letartóztatás után a nemi erőszakkal vádolt Pavlo tavaly novemberben egy nap hirtelen szabad volt: az oroszok, akik felügyelték a börtönt, ahol fogva tartották, elszöktek. Elmondása szerint úgy, hogy hátrahagyták a cellakulcsokat.
Mivel a déli nagyvárost március óta megszálló orosz erők kivonultak – ami Moszkva számára jelentős kudarcot jelentett az Ukrajna leigázására irányuló háborúban –, a létesítményt irányító oroszok úgy döntöttek, hogy szabadon engedik az ott fogva tartott több száz embert.
A börtön alkalmazottja, aki Pavlo cellájának ajtaját jött kinyitni, azt mondta a raboknak: „Menjetek, ahová akartok.”
Miután több mint nyolc hónapig az orosz felügyelet alatt gyakori fenyegetések, erőszak és bántalmazás érte őket, a legtöbben így is tettek.
„Mindannyian elmentünk” – mondta Pavlo, hozzátéve, hogy a legtöbben hazamentek, részben azért, mert ott voltak a személyi okmányaik.
Amikor a Kijevhez hű börtönszemélyzet visszatért a fogolytáborba, nem sokkal azután, hogy Ukrajna november 11-én visszaszerezte az ellenőrzést Herszon felett, már csak 11 fogoly maradt. Az invázió előtt 350-en voltak.
A távozók közül néhányukat újra elfogtak, néhányan pedig feladták magukat az ukrán hatóságoknak – de mivel a háború és a déli területek folyamatos orosz megszállása miatt az ellenük indított ügyészségi eljárások megakadtak, néhányukat ismét szabadon engedték.
A Szabad Európa ukrán szolgálatának oknyomozó részlege, a Sémák egy héttel a meglepetésszerű szabadon bocsátás után több ilyen fogollyal is beszélt.
Történeteik jól illusztrálják mind a jogállamiság visszaállításáért folytatott küzdelmet Herszonban – amelynek lakossága nyolcvan százalékkal, mintegy hatvanezer főre zsugorodott –, mind pedig az orosz megszállás alatt álló börtönben uralkodó durva életkörülményeket.
Február elején a herszoni fogolytábor 76 fogvatartottja volt szabadlábon, köztük olyanok, akik ellen gyilkosság és rablás vádjával indult eljárás – közölte a létesítmény magas rangú forrása, aki névtelenséget kért, mert nincs felhatalmazva ilyen információk nyilvánosságra hozatalára.
Pavlo szökevényként eltöltött ideje rövid volt. Az ukrán rendőrség hamarosan visszavitte őt és egy rabtársát, Jurijt, akit gyilkossági szándékkal és rablással vádolnak. Egy ellenőrző ponton állították meg őket, mert tudták igazolni magukat. „Mindenkit gyorsan elfogtak és visszahoztak” – mondta Pavlo.
Az orosz csapatok kivonulását követő négy napon belül az ukrán rendfenntartó erők 166 szabadon engedett foglyot vittek vissza a fogolytáborba a Nemzeti Rendőrség akkori vezetője, Ihor Klimenko szerint.
Néhányan az ellenőrző pontokon adták meg magukat – mondta Pavlo Maskovszkij Herszoni területi ügyész. Az egyik ilyen fogoly, aki nem akarta, hogy filmre vegyék, azt mondta a Sémáknak, hogy el akarja kerülni az újabb vádakat, mivel már büntetése végéhez közeledik.
De még az őrizetbe visszatérve is bizonytalan maradt Pavlo és Jurij jogi státusza.
Perük folytatódik, mert a bírósági épület, ahol a vonatkozó dokumentumok találhatók, Nova Kahovkában van, egy közeli Dnyeper-parti kikötővárosban, amely továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll.
A két férfi további fogva tartására vonatkozó bírósági engedély nélkül a börtön tisztviselői egyszerűen szabadon engedték Pavlót és Jurijt, amíg a bíróság döntést nem hoz az ügyükben. November 22-én hagyták el a börtönt.
Mindkét férfi állítja, hogy ártatlan. A magánéletük védelme érdekében kérték, hogy csak keresztnevükön említsék őket.
Pavlo azt állította, hogy a bűnüldöző szervek szabadulásuk után figyelmeztették őket, hogy kerüljék a fosztogatást, ne kóboroljanak, és „találjanak lehetőséget arra, hogy ezt az időt” produktívan töltsék el, mivel amint „valami megoldódik” a bíróságon, ismét börtönbe kerülnek.
Jurij állítása szerint „egyetlen hrivnyát sem kaptak”, hogy átvészeljék az első napokat szabadulásuk után, holott az ukrán törvények előírják az anyagi támogatást.
Pavlo azonban nem fél a jövőtől.
„Mindannyian parasztok vagyunk, falusiak, meg fogjuk találni és segíteni fogjuk az öregeket, és lesz mit enni” – mondta.
Magas rangú ukrán tisztviselők nem rendelték el a börtönök, a börtönök adminisztrátorai és a fogvatartottak evakuálását, mielőtt az orosz erők 2022. március 1-jén elfoglalták Herszon városát.
A DW német állami műsorszolgáltatónak adott interjúban Olena Viszocka igazságügyiminiszter-helyettes a más kormányzati szervekkel való koordinációs nehézségekkel és az evakuáltak számára biztonságos helyszínek hiányával magyarázta a döntést.
Ennek következtében Herszon több mint nyolc hónapos orosz megszállása alatt a börtön lakóinak száma 350-ről 435-re, azaz a maximális befogadóképességre duzzadt egy magas rangú forrás szerint.
Egy különálló létesítmény, amelyet az orosz megszállók szintén börtönként használtak, kínzókamraként vált ismertté.
Az ott fogva tartott egykori foglyok a kihallgatások során elszenvedett brutális verésről és kábító fegyver használatáról számoltak be. Egy idős helyi asszony azt állította, hogy ő és mások is sikolyokat hallottak, éjszaka pedig géppisztolylövéseket, amikor a fogolytábor mellett sétáltak.
A herszoni területi ügyészség vizsgálja egy fogoly állítólagos halálát abban a központban, ahol Pavlo, Jurij és mások az orosz megszállás alatt voltak fogságban. A fogoly nevét nem hozták nyilvánosságra.
Pavlo és egy másik volt rab is halálos lövést említett.
„Hallottuk, hogy lelőttek egy embert – mondta Pavlo. – Mindenki hallotta” – tette hozzá.
„Egy embert lelőttek, ezt biztosan tudom” – mondta a másik volt rab, egy nő a Sémáknak.
„Tudom, hogy nagyon csúnyán megverték a srácokat” – mondta, hozzátéve, hogy ezt több rabtól és a létesítmény büféjének személyzetétől hallotta.
A nő, akit kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt ítéltek el, és akit az oroszok egy börtönből szállítottak át a herszoni előzetes letartóztatási központba, 2025-ben fog szabadulni. Azt mondja, hogy le kellene rövidíteni a büntetését, mert a fogva tartási intézmény orosz igazgatása alatt kemény megpróbáltatásokat kellett elviselnie. Nevét a következményektől való félelmében nem kívánta megadni.
Pavlo szerint az orosz börtönőrök „súlyosan megalázták” azokat az ukrán fogvatartottakat, akikért ők voltak felelősek. Állítása szerint az őrök néha kézigránáttal fenyegették a foglyokat, vagy magára a börtönre lőttek a fegyverükkel.
Az orosz őrök állítólag nem tűrték a vitát vagy a kérdezősködést.
„Ha bejött egy tiszt, mindenkinek az ablak felé kellett fordulnia, kezét a háta mögé téve – mondta a volt fogolynő. – Semmi mozgás, semmi forgolódás. Néhányukat térdre kényszerítették.”
A női rabok csak néhány percet kaptak kéthetente egyszer, hogy felhívhassák a családjukat, mondta, „de csak akkor, ha keményen dolgoztak, és kiérdemelték”.
Ennek eredményeképpen, folytatta, a rabok többször is lefestették vagy kimeszelték ugyanazt a helyiséget „csak azért, hogy csináljanak valamit”, és haza tudjanak telefonálni. Elmondta, hogy ő maga gyakran dolgozott este 11-ig, hogy engedélyt kapjon arra, hogy felhívhassa hétéves gyermekét.
A férfi rabokkal való kommunikáció sem volt jobb.
„Az orosz őr mindig bejött, kinyitotta az ajtót a lábával, és azt mondta: Mindenki álljon fel! vagy Feküdjön arccal a földre! – mesélte Jurij. – Egyszóval jobb volt Ukrajnában.”
A Kijevhez lojális börtönalkalmazottak a megszállás kezdete után azonnal távoztak – mondta a nő. Azok, akik maradtak, egyszerűen „cipőt cseréltek”: kollaboráltak – állította.
„Érezték a hatalmukat, elkezdték kimutatni az arroganciájukat – folytatta. – Leginkább azzal, hogy bántalmazták az ittenieket.”
Eddig öt börtönalkalmazottat vettek őrizetbe hazaárulás gyanújával – mondták a Herszoni Regionális Ügyészség forrásai a Sémáknak.
A területi ügyész, Maszkovszkij kijelentette, hogy hivatala dokumentumokat és bizonyítékokat keres a fogva tartási központban történt kollaborálás további lehetséges eseteiről.
Egyelőre a létesítményt nem használják. 2022. december 2-án orosz lövések megrongálták néhány épületét. A megmaradt rabokat más ukrajnai börtönökbe szállították át.
