Összesen tizennyolc dolgozót küldtek el a Vas megyei gyermekotthonokból, mert megtagadták a kifogástalan életvitelről szóló vizsgálatot. A tizennyolc munkavállalóból hét a gencsapáti Gólyafészek Gyermekotthonban dolgozott. Megkeresték a Nyugat.hu szerkesztőségét, és többek között azt mondták: a kötelező kérdőív pont a szakmaiságot mellőzi.
A kegyelmi ügy miatt a gyermekvédelemben dolgozóknak – egy júniusban megjelent rendelet szerint – átfogó alkalmassági vizsgálaton kell átesniük. Ehhez egy ötszáz kérdésből álló kérdőívet kell kitölteniük, de egy pszichológiai alkalmassági is tartozik hozzá – ezzel akarják felmérni a dolgozók kifogástalan életvitelét. Először a gyermekotthonok munkatársai kerültek sorra. Az átvilágítást a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) végzi.
Nemcsak arra kíváncsiak, hova jár például szórakozni a dolgozó, de azt is szeretnék tudni, hogy kivel él együtt, és milyen formában, vagy hogy fogyaszt-e alkoholt, kábítószert, és milyen rendszerességgel, van-e játékszenvedélye.
Ehhez kapcsolódóan: A gyermekvédelmi dolgozók hálószobája is nyitva lesz a hatóságok előtt
A kérdőívet kitöltőknek meg kell adniuk a velük egy háztartásban élők adatait, és van, akinek a nemi irányultságára is rákérdeznek. Az ellenőrzés alapja a jogszabályban megtalálható adatlap, de emellett kimehetnek a gyermekvédelmi dolgozó lakására, és beszélhetnek a szomszédokkal is. Felsoroltatják velük az ingatlanjaikat és az ingóságaikat. Ha megtagadják az átvilágítást, nem végezhetik tovább a munkájukat.
Sokkal nagyobb problémák vannak a gyermekotthonokban
Vas megyében tizennyolc gyermekotthoni dolgozónak szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya azonnali hatállyal a vonatkozó jogszabályi előírások szerint „a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos nyilatkozat megtagadása, illetve a nyilatkozat határidőn belüli be nem nyújtása miatt” – írta a Nyugat.hu megkeresésére Szabó Anita, a Gyermekvédelmi Központ és Általános Iskola Vas Vármegye intézményvezetője.
A tizennyolc munkavállalóból hét a gencsapáti Gólyafészek Gyermekotthonban dolgozott. Ők keresték meg a szerkesztőséget, hogy elmeséljék a történetüket. Céljuk, hogy rávilágítsanak: sokkal nagyobb problémák vannak a gyermekotthonokban, amelyekkel komolyan foglalkozni kellene, nem pedig azt forszírozni, hogy ki milyen szórakozóhelyre jár a szabadidejében, vagy milyen könyvek vannak otthon a polcán.
Naponta szembesültek a problémákkal
A szerkesztőségünket megkereső gyermekotthoni dolgozók azt mondják: fontos a szakmai átvilágítás, a munkahelyi ellenőrzés, csakhogy ők pont a szakmaiságot nem látják ebben a kérdőívben, mert ezzel valójában nem lehet kiszűrni, hogy ki az, aki szakmailag alkalmatlan, pedig sokan vannak.
A korábbi munkatársak lapunknak hangsúlyozták: nem azért nem töltötték ki a kérdőívet, mert titkolni-, takargatnivalójuk lenne, hanem azért, mert naponta szembesültek azokkal a problémákkal, amelyek megoldása sokkal fontosabb lenne, és úgy érezték, megalázó helyzetbe kerültek. A rendszer túlterhelt, kevés a fizetés, nagy a felelősség, és pont azokat üldözik el így, akik alkalmasak voltak a rájuk bízott feladatra.
Ehhez kapcsolódóan: „A karácsony a legszörnyűbb ünnep a gyermekotthonokban”
Penészes etetőszék, járóka a tűző napon
Az érintettek azt sem értik, hogy egy konyhai dolgozónak, aki lényegében nem érintkezik a gyerekekkel, nem kerül velük kontaktusba, miért kell kitöltenie a kérdőívet, a sofőrnek viszont, aki szállítja a gyerekeket, miért nem.
A munkahelyi ellenőrzés persze fontos lenne, mert elmondásuk szerint most többségében olyan emberek maradtak a volt csoportjukban, akikről úgy vélik, alkalmatlanok a gyerekek ellátására. Úgy látják, hogy „tele vannak ilyen emberekkel a gyermekotthonok”.
Azt állítják, több olyan eset is előfordult, ami erősen súrolja a gyermekbántalmazás kategóriáját. A kisbabák esetében például nem használtak popsikrémet, így véresre sebesedett a pelenkás testfelületük. Penészes etetőszékben etették a gyereket, mert nem takarítottak rendesen. Az apró játékokat nem szedték össze, amiből nagyobb baj is lehetett volna, ha valamelyik kisgyermek lenyeli.
Volt olyan, amikor egyetlen gyermekfelügyelő vigyázott tizenkilenc gyermekre, de a kapu előtt dohányzott, a gyerekek jóval távolabb, a házban maradtak felügyelet nélkül. Voltak, akik kimásztak a kiságyból, és a teraszon, folyosón sétáltak alvásidőben.
De arra is volt példa, hogy a legnagyobb kánikulában, a déli órákban a tűző napon hagyták a kicsiket a járókában. Azt mondják, vannak, akik sokszor nem szépen szólnak a gyerekekhez, vagy egyáltalán hozzájuk sem szólnak. Úgy tudjuk, ezeket a problémákat a többi dolgozó rendszeresen jelezte a vezetőségnek, de hiába. Az volt a válasz: sajnos nincs helyettük más.
Az egyetlen konyhai dolgozó is felmondott
A Gólyafészek Gyermekotthonban három lakásotthon működik. Egy házban egy-egy csoport él. A hét dolgozó a csecsemőcsoportból távozott. Közülük többen húsz-harminc évet töltöttek már el a gyermekvédelemben. A csoportban most összesen négy munkatárs maradt, de információink szerint egyikük jelenleg betegszabadságon van. Az egyetlen konyhai dolgozó már csak a hónap végéig marad, mert felmondott. Nem tudni, ki fog főzni a kicsikre.
Az intézményben korábban tizenhét gyermek lakott, őket most a gondozók hiánya miatt szétszórták más csoportokba, pedig a többségük oda született, együtt cseperedett fel a többiekkel, egy közösséget alkottak.
A csecsemőcsoportba újszülöttől hároméves korig kerülnek be a kisgyermekek, és fiatalkorú anyákat is fogadnak a kisbabáikkal. Három édesanya lakott itt a gyermekével. Jelenleg nyolc gyermek és egy anya maradt újszülöttjével a házban.
„Mindennap sírok a gyerekek miatt, hogy mi lehet velük”
A gencsapáti gyermekotthon egyik gondozója például az ügyfélkapus tárhelyén keresztül értesült a társadalombiztosítótól arról, hogy megszűnt a munkaviszonya, mivel éppen szabadságon volt. Senki nem kereste meg a főnökei közül. Az elküldöttek azt mondják: hivatalos papírt augusztus 9-től augusztus 28-ig nem kaptak. Lapunk augusztus 27-én kereste meg az intézményt.
„Mindennap sírok a gyerekek miatt, hogy mi lehet velük” – mondta lapunknak az egyik korábbi gyermekfelügyelő, aki hozzátette: azzal is foglalkozni kellene, hogy nyolc férőhelyen ne tizenhét gyermek legyen egy otthonban, vagy ne egy felnőtt vigyázzon 25 gyermekre éjszaka.
A szakmai és nem utolsósorban az anyagi megbecsültségen kellene változtatni, hiszen a közalkalmazotti bértábla szerint nettó 270 ezer forintos fizetést kaptak az éjszakai és nappali műszakban ledolgozott tizenkét óráért. A szerkesztőségünket megkereső dolgozók hangsúlyozták: az anyagi megbecsültség talán magával hozná azt is, hogy lehetne válogatni a hivatásukra alkalmas jelentkezőkből, és többségében olyan szakemberek állnának a gyerekek mellett, akik lelkiismeretesen, szeretettel végzik a munkájukat.
„Tisztelet annak a kevés alkalmas kollégának, aki még nem égett ki teljesen, és a körülmények ellenére marad. Mi már nem bírtuk” – mondták, és hozzátették, hogy a vezetők között is vannak olyanok, akik évtizedek óta a gyermekvédelemben dolgoznak, látják a hibáit, nap mint nap nehezített pályán küzdenek, és próbálják tartani a lelket az elhivatott dolgozókban.
Ilyen vezetőnek tartják az elbocsátott dolgozók Szabó Anitát, a Gyermekvédelmi Központ és Általános Iskola Vas Vármegye intézményvezetőjét is, akit megkerestünk a Gólyafészek Gyermekotthonnal kapcsolatban.
Reagált az intézmény
Szabó Anita kérdésünkre megerősítette: összesen tizennyolc munkavállalónak szűnt meg azonnali hatállyal a munkaviszonya. Szerinte a dolgozók állításai részben felelnek meg a valóságnak. Elismerte: a vasi gyermekotthonokat tekintve bizonyos telephelyeken tapasztalható munkaerőhiány. A betölthető munkaköröket folyamatosan hirdetik, új felvételek jelenleg is folyamatban vannak, várják az elhivatott munkavállalók jelentkezését.
A központ vezetője szerint megtették a szükséges azonnali intézkedéseket a gyerekek érdekében, a jelenleg meglévő, szakmai munkakörben dolgozó munkavállalóknak köszönhetően biztosított az ellátásuk.
Szabó Anita a dolgozók által sorolt hiányosságok kapcsán azt írta: nem érkezett róluk jelzés, és nem is tapasztalták az ellenőrzések során. Szerinte az irányadó szabályozásnak megfelelően intézményvezetői, valamint fenntartói ellenőrzések kontrollálják a megfelelő szakmai munkavégzést.
A gyermekek áthelyezéséről így nyilatkozott: azon esetekben, ahol a gondozási helyet megváltoztatták, az intézkedés az érintett gyermekek legfőbb érdekét szolgálta. Az elbocsátott dolgozók irataihoz annyit fűzött hozzá, hogy „minden esetben a törvényi határidők betartása szerint járt el az intézmény”.
Országos szintű probléma
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Népszavának adott válaszából az derült ki, hogy az alkalmazottak bő hat százaléka, 265 munkavállaló már biztosan távozik a gyermekvédelemből. A 4241 dolgozóból 137-en tagadták meg a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an kérték a jogviszonyuk megszüntetését, 71 főnél pedig nem járt még le a határidő, így még emelkedhet a távozók száma.
