A várakozásoknak megfelelően Ebrahim Raiszi, a keményvonalasok jelöltje és az ajatollah bizalmasa lett az iráni elnök. Korábbi kijelentései alapján Raiszi győzelme jó eséllyel a rendszer keményedését, például az eddiginél is szigorúbb cenzúrát, jelenti majd.
A hétvégén tartott iráni elnökválasztáson a papírforma szerinti eredmény született, így a szavazatok csaknem 62 százalékával Ebrahim Raiszi győzött, akit a legfőbb hatalmat ténylegesen birtokló Ali Hámenei ajatollah is támogatott.
A választás nem volt teljesen demokratikus, mivel az Őrzők Tanácsa nevű főpapi testület eltiltott az indulástól minden olyan mérsékelt jelöltet, akinek esélye lehetett volna a most megválasztott elnökkel szemben. Ez ellen sokan a választások bojkottjával tiltakoztak. Az idei elnökválasztáson rekordalacsony volt a részvétel, a jogosultabb kevesebb mint a fele voksolt.
Mi várható az atomalkuval?
Sokak szerint Raiszi győzelme annak a jele, hogy Irán továbbra is feszült viszonyra készül a Nyugattal. Raiszi egyik feladata a 2015-ös atomalku körüli helyzet rendezése és a nyugati szankciók elleni küzdelem lesz. Utóbbiakról korábban azt mondta, „ellenállóbb gazdasággal semlegesíteni lehet őket”. Szerinte „a szankciókat bevezető országok is elismerték, hogy nem volt hatása az országunkra, és kudarcra vannak ítélve”.
Június 20-án tárgyalásokat folytattak az iráni nukleáris megállapodás újbóli életbe léptetéséről - közölte az Európai Unió megbízottja június 20-án. Enrique Mora azt nem mondta, hogy mikor folytatódnak az egyeztetések, de hozzátette, hogy "előrelépés történt". A megbeszélések az Irán és hat világhatalom részvételével zajló tárgyalások legutóbbi fordulójának részét képezték. Irán főtárgyalója korábban azt mondta, hogy a felek közelebb kerültek a 2015-ös megállapodás újjáélesztéséhez.
Az izraeli kormányfő, Naftali Bennett az iráni elnökválasztás eredményére reagálva június 20-án azt mondta: a keményvonalas Ebrahim Raiszi megválasztása utolsó figyelmeztetésül szolgálhat a nyugati nagyhatalmak számára, hogy ne térjenek vissza az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokhoz.
Elemzők úgy vélik, Irán a következő években mégis rákényszerülhet, hogy betartsa a nukleáris megállapodás feltételeit (amiket maga Raiszi is érvényesnek nevezett). Raiszi szavaival ellentétben a gazdasági szankciók igen súlyos válságot okoztak, és a koronavírus-járvány tovább rontott az iráni gazdaság helyzetén.
Internetes cenzúra
Az új elnök korábbi kijelentései alapján a belpolitikában várhatók változások, az állam elnyomóbbá válhat elődje, a mérsékeltebb politikusok közé tartozó Hasszán Rohani kormányzásához képest. Raiszi korábban a bírói hatalmi ág vezetője volt, és fontos szerepet játszott az internetes és offline cenzúra bevezetésében. Vezetése alatt számos weboldal, köztük az Instagram blokkolását rendelték el az iráni bíróságok.
Raiszi a nyilvánosság előtt igyekezett megmagyarázni az internet cenzúrázását, egyszer azt mondta, a weboldalak korlátozására valójában azért van szükség, mert azok adatvédelmi szabályokat sértettek.
Rossz hír lehet az iráni nőknek
Raiszi felesége, Dzsamileh Alamolhoda úgy fogalmazott: Raiszi „az ajatollah katonájának tartja magát”. Mint mondta, a nők jogairól alkotott véleménye megegyezik Ali Hámenei álláspontjával, aki nyíltan elutasítja a nemek közti egyenlőséget.
Jelzésértékű lehet, hogy a politikus felesége (akinek apja egy magasrangú imám) a kampány során nem volt aktív, és Raiszi a szavazatát is egyedül adta le.
Súlyos jogsértésekben vehetett részt
Ebrahim Raiszi megítélésében újabb vitatott pont az 1980-as években történt politikai tisztogatásokban betöltött szerepe. Az iráni forradalom után egyes híradások szerint a politikus tagja volt az úgynevezett „halálbizottságoknak”, amelyek több ezer politikai foglyot halgattak ki, és öltek meg. Az új elnök eddig nem tisztázta, milyen szerepe volt ezekben a mészárlásokban.
Az Amnesty International főtitkára, Agnes Callamard úgy fogalmazott, „Ebrahim Raiszit elnökké választották ahelyett, hogy emberiesség ellenes bűnők, gyilkosság, politikai foglyok eltüntetése és kínzás miatt nyomoznának ellene. Ez jól mutatja, hogy Iránban továbbra is az önkény uralkodik. 2018-ban a szervezetünk dokumentálta, hogy Raiszi 1988-ban, a halálbizottságok tagjaként több ezer politikai fogoly eltüntetésében és ítélet nélküli kivégzésében volt bűnrészes az evini és gohardasti börtönökben Teherán mellett."
Callamard hozzátette: később főbíróként Raiszi egyre súlyosbodó jogsértésekben vett részt, beleértve békés tüntetők bebörtönzését és kisebbségek üldözését. „Irányítása alatt a bíróságok teljes büntetlenséget adtak olyan kormánytisztviselőknek és állambiztonságiaknak, akik törvénytelenül több száz férfit, nőt és gyereket öltek meg, és több ezer tüntetőt letartóztattak, megkínoztak, eltüntettek a november 2019-i országos tüntetések után”.
