A Riporterek Határok Nélkül is tiltakozik az ellen az iráni törvényjavaslat ellen, amely nemcsak kitiltaná az országból a brit és amerikai újságírókat, de az iráni médiának is megtiltaná az angolszász médiumok híreinek feldolgozását.
„Tovább erodálná az egyébként is egyre romló sajtószabadságot” a Riporterek Határok Nélkül (RSF) közleménye szerint egy iráni törvényjavaslat, amelyet alig egy hónappal a júniusi elnökválasztás előtt nyújtottak be a parlamentbe.
Hírzárlat
A párizsi központú szervezet azt írja: a törvényjavaslat egyrészt megtiltaná minden amerikai és brit újságíró beutazását az Iráni Iszlám Köztársaságba, másrészt az iráni újságíróknak előírná, hogy nem idézhetnek vagy dolgozhatnak fel semmilyen tartalmat, ami a brit és amerikai médiában jelent meg eredetileg. A tilalom megszegéséért a törvényjavaslat rendkívül szigorú büntetést ír elő, az „elkövetőt” öttől tíz évig terjedő börtönnel, valamint akár 360 millió rial (2,5 millió forint) bírsággal sújthatják.
Reza Moini, az RSF iráni és afganisztáni szervezetének vezetője úgy fogalmazott, „a törvényjavaslat nevetséges, és nélkülöz bármiféle jogszerűséget. A média, amit támad, szerves része a világnak, ahol élünk, és amelynek az Iszlám Köztársaság is része, akármit is állít.” Moini hozzátette: az irániak számára most is külföldi médiumok perzsa nyelvű kiadásai jelentik a független és szabadon szerkesztett hírek fő forrását.
Az április 18-án benyújtott törvényjavaslatot a 290 tagú iráni parlament 41 képviselője jegyzi. Indoklásuk szerint a két korlátozásra azért van szükség, mert a brit és amerikai média „a nemzeti érdekeink és az Iszlám Köztársaság elleni számos támadásért felelős”.
Választásokra időzítve
Arról a törvényjavaslat bevezetőjében nem írnak, milyen támadásoktól tartanak, de a javaslatnak köze lehet a júniusi elnökválasztáshoz. A nyugati médiumok részletesen beszámoltak ugyanis a tavalyi, parlamenti választásokról, többek között arról is, hogy az 1979-es forradalom óta a 2020-as választási részvétel volt a legalacsonyabb (42,5 százalék). Az alacsony választási hajlandóság visszavezethető a lakosság súlyosbodó pénzügyi problémáira, valamint arra, hogy sokan nem bíznak a hivatalos intézményekben. Az RSF felhívta a figyelmet arra, hogy külföldi médiumok idén arról írtak, hogy az elnökválasztás csak szemfényvesztés, valójában a tisztséget az kapja, akit Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb vallási vezető kijelöl.
Irán már most is az utolsók között áll az RSF sajtószabadság-indexében, 180-ból a 174. helyen. A szervezet jelentése szerint a külföldi riportereket rendszeresen „szoros megfigyelés” alá vonják a hatóságok, és gyakori, hogy ellenőrzik a jelentéseiket, és kiutasítják őket, ha a hivatalos állami állásponttal ellentétes információkról tudósítanak. Az iráni újságírók munkáját szintét súlyosan korlátozzák, az ellenzéki hangvételű újságírókat üldözik. Csak tavaly decemberben több mint 15 újságírót tartóztattak le és állítottak bíróság elé. Egyiküket, Ruhollah Zamot különböző koholt vádak, például kémkedés miatt halálra is ítélték és kivégezték.
