Aláírt adásvételi szerződés és kifizetett foglaló után lehetett igényelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kétszázmilliárd forintos keretösszegű szuperolcsó hitelét. Az új építésű ingatlanok vásárlására és építésére vonatkozó hitelkeret egyik napról a másikra merült ki akkoriban, amikor a jegybank azt kommunikálta, hogy még az összeg felére sem szerződtek le. A hiteligénylés benyújtását követően egy-két hónap is eltelhet, míg aláírják a szerződést, de az MNB csak az utóbbi adatokat figyelte és kommunikálta. Emiatt most sok hoppon maradt hiteligénylő bukhatja a befizetett foglalót vagy veheti fel a százezer forinttal nagyobb havi törlesztésű, drágább kamattal járó piaci lakáshitelt. A CIB Bank szerint lehetett volna ügyfélbarátabb a tájékoztatás.
„A Magyar Nemzeti Bankot tartom a főkolomposnak, a kereskedelmi bankok csak éltek azzal a lehetőséggel, amit az MNB tálcán kínált nekik” – mondta a Szabad Európának Péter, aki zöldhitelkárosultnak vallja magát. Péter még március elején, bő három héttel azelőtt adta be hiteligénylését, hogy a pénzintézetek lezárták volna a programot.
Péter hiteligénylését a keret kimerülésére hivatkozva utasította vissza a bank. „Három hónapot vesztettem azzal, hogy a kivitelezővel egyeztettük a tervrajzokat, majd közölte, hogy nem vállalja a munkát. Ekkor kerestünk gyorsan egy már épülő ikerházat, amelyre megkötöttük az adásvételi szerződést” – mondta.
Miután a bank visszautasította, jött az újabb csalódás. Nem kaphatja meg az általa igényelt összeget piaci alapon sem, mert a drágább kamatozású hitel miatt sokkal magasabb a havi törlesztőrészlet, emiatt pedig nem fér bele az adósságfékszabályokba. A hazai jogszabályok szerint – fizetéstől függően – csak a havi bér egy bizonyos részéig lehet eladósodni a bank felé.
„Családi összefogással igyekszünk előteremteni a hiányzó összeget” – mondta. Beszéltünk olyan családdal is, ahol a szülőknek el kell adniuk az autót, hogy segíteni tudjanak a gyerekeiknek, mert ők sem fértek bele a drágább piaci hitelbe – legalábbis ami a havi jövedelmüket illeti.
Kinyírták a csőben lévő zöldhitelünket
„És ezzel minket és valamennyi sorstársunkat hoztak nagyon nehéz helyzetbe. Hogy ki hibázott? Valószínűleg mi – akik nyolc óra munka és három kisgyerek mellett nem olvastuk el az MNB honlapján lévő tájékoztatót” – írta egy olvasónk.
Az MNB kétszázmilliárd forintos összegben hirdette meg tavaly júliusban a Zöld Otthon Programot. A szuperolcsó jelzáloghitel előnye az volt, hogy 25 évre végig rögzített, legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett lehetett új építésű ingatlant vásárolni, építtetni. Az ingatlannak az éves primer energiaigénye nem lehetett több 90 kilowatt négyzetméterenként. A program előnye az volt, hogy a megdrágult ingatlanpiacon és emelkedő kamatkörnyezetben egyfajta utolsó szalmaszélként lehetett új építésű lakáshoz vagy házhoz jutni. Az MNB nulla százalékon biztosította a forrást a bankoknak, amelyek legfeljebb 2,5 százalékon adhatták tovább a hitelt a lakosságnak. Az MNB április 5-én további százmilliárd forinttal megemelte a keretösszeget, és szigorított a feltételeken: évi 80 kilowatt/négyzetméter alatti energetikai besorolást írt elő.
A családanya elmondása szerint az alapvető probléma az volt, hogy nem tudták, hol tart a keret. Az MNB ugyanis csak a megkötött szerződésekről adott ki tájékoztatót havonta, azt azonban nem közölte, hány darab és mekkora összegű hiteligényt nyújtottak be a bankokhoz. A másik furcsaság a rendelkezésre álló keret felosztása volt. Az MNB a kétszázmilliárd forintos keretösszeg első 120 milliárd forintjáig megversenyeztette a bankokat.
A nyolcvanmilliárdot a pénzintézetek aktivitása alapján osztották fel. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak az volt az érdekük, hogy minél több hiteligényt fogadjanak be, hiszen ezzel tudták elérni, hogy a fennmaradó nyolcvan-, majd később a kiegészített százmilliárd forintos keretösszegből minél nagyobb arányban részesüljenek.
Megnyugtató adatok
„Teltek-múltak a hónapok, mivel az MNB február eleji, lakosságnak szóló közleményében az szerepelt, hogy 47 milliárd forint a keret kihasználtsága, nyeregben éreztük magunkat. Megtaláltuk a leendő házunkat, megkötöttük az adásvételi szerződést, március elején pedig beadtuk a hiteligényünket az egyik bankba” – mondta a Szabad Európának a családanya.
Pár héttel később jött a banktól a visszaigazolás, hogy befogadták az igényüket, és az értékbecslő is egy héten belül kint volt az épülő háznál. „Kész voltunk, már csak a hívást vártuk, hogy mikor mehetünk szerződni. Húsvét előtt érkezett a hideg zuhany, elfogyott a keret, mi már nem férünk bele a számlavezető bankunknál” – mondta.
Később derült ki, hogy amikor február végén az MNB 47 milliárd forintos szerződött összegről adott tájékoztatást, a csőben lévő hiteligények már meghaladhatták a rendelkezésre álló keretösszeget. Az MNB csak azt kérte a bankoktól, hogy az aláírt hitelszerződésekről nyújtsanak tájékoztatást, a befogadott hiteligényekről nem kellett. Az MNB március 30-án közölte a bankokkal, hogy elérték a 120 milliárd forintot, és az addigi teljesítményük alapján felosztotta az egyes hitelintézetek között a fennmaradó összeget.
Sokan éppen emiatt nem jutottak hitelhez. A bankok csak április közepén-végén értesítették ki az ügyfeleket, hogy elfogyott a keret, ezért nem tudnak hitel biztosítani. Eközben más pénzintézetek újranyitották a programot, mert még maradt pénzük. „Nulla tájékoztatás volt jellemző a zöldhitelre. Ha már kitalálták ezt a keretet ennek a sztorinak, miért nem az volt a fontos az MNB részéről, hogy havi szinten tájékoztassák a lakosságot, hogy melyik banknak milyen részesedése van a keretből?” – mondta a családanya. Szerinte erre lehet az a válasz, hogy ők sem voltak vele tisztában. „De akkor mégis kinek kellett volna tudnia? Hiszen az MNB alkotta meg a hitel szabályait” – tette hozzá.
A magukat zöldhitelkárosultaknak vallók szerint az a legfőbb gond, hogy aláírtak egy adásvételi szerződést – mert csak ezt követően lehet hitelt igényelni –, és mivel nem kapták meg a kedvezményes zöldhitelt, választhatnak: kiszállnak a szerződésből és bukják a tízszázalékos foglalót, vagy felveszik a hat-hét százalékos, piaci kamatozású kölcsönt, és vállalják a nem ritkán havi plusz százezer forintos törlesztőrészletet. Nem sokan foglalták bele a szerződésbe, hogy ha nem kapják meg a zöldhitelt, elállhatnak a vásárlástól, emiatt kényszerhelyzetben vannak.
Hirtelen fogyott el a keret
„Február végén, március elején indult meg a roham a zöldhitelért. A korábbi ügyszám három-négyszeresére nőtt” – mondta a Szabad Európának Valkó András hitelközvetítő. A közel hatezer fős, Hiteles András néven futó Facebook-csoporttal rendelkező hitelközvetítő szerint ennél a pontnál lett volna fontos egy tiszta kommunikáció a bankok részéről. Senki sem sejtette, hogy kimerülőben van az eredeti keret.
„Voltak pletykák, hogy napokon, heteken belül elfogy a zöldhitel, de senki sem tudott biztosat. Lehet, hogy a bankok az üzleti titkaikat féltették, nem tudom. Viszont legalább minket, a bankok partnereit figyelmeztethették volna, hogy hamarosan kiürül a keret” – mondta. Valkó András szerint a pénzintézetek bele voltak kényszerítve egy versenybe, és mire elérték a 120 milliárd forintot, addigra a fennmaradó nyolcvanmilliárd terhére is befogadtak hiteligényeket. Ekkor, március végén, április elején az összes bank egy héten belül lezárta a programot.
Az MNB tavaly júliusban jelentette be, hogy októberben elindítja zöldhitelprogramját. Sokan ekkor kezdtek el telket keresni. Valkó András szerint ha augusztus és október között sikerült is megvenni a telket, a tervek elkészítése is időigényes volt. Ezek az ügyfelek jellemzően a program végére értek oda, hogy beadhassák a hiteligényüket. Nagyon kevesen kapták meg közülük a kölcsönt, pedig ekkor már rengeteget költöttek, hiszen kifizették az építési telket és a tervezőt is.
„Az építőanyagárak emelkedése miatt is kellemetlen helyzetbe kerültek, de most, hogy bezárt a program, csak nagyon drágán tudnak piaci kamatozású hitelt felvenni. A zöldhitel azoknak volt jó, akik már korábban belevágtak az építkezésbe, vagy már épülő ingatlant vettek” – tette hozzá.
Valkó András szerint az új ingatlant vásárlók esetében sokszor előforduló probléma volt, hogy a kivitelező csak előszerződést volt hajlandó kötni a vásárlókkal. (A zöldhitelnél feltétel volt a végleges szerződés.) Mire megkötötték az adásvételi szerződést, már nem tudták beadni, vagy pedig nem jutott a keretből. Ebben az esetben már kifizették a foglalót, ami általában a vételár tíz százaléka.
„Sok családnak százezer forinttal is magasabb lesz a havi törlesztője, miután csak a piaci kamatozású hitelt tudja felvenni. Vannak olyanok is, akik bukják a foglalót, mert a keresetük alapján nem tudnak annyi hitelt felvenni, mint amennyire szükségük lenne” – mondta.
Valkó András szerint olyanok is felvették a zöldhitelt, akiknek nem volt szükségük kölcsönre. Megigényelték a hetvenmillió forintos maximumot, pedig csak tíz-húszmillió forint hiányzott. Megérte 2,5 százalékon pénzhez jutni, amire nem volt szükségük, befektették.
„Biztos vagyok benne, hogy a bankok és az MNB is tanult a hibákból. Ha lesz új zöldhitelprogram, célszerű lenne a keret állásával kapcsolatos tisztább és egyértelműbb kommunikáció” – hangsúlyozta. A hitelszakértő szerint a legkézenfekvőbb megoldás az lehetne, ha egy bizonyos dátumhoz kötnék a hiteligénylések beadását. – Eddig a napig aki beadja, az megkapja. Még akkor is, ha a jegybanknak ez valamiféle kockázatot jelent a finanszírozás tekintetében” – tette hozzá.
Miért dobott követ az állóvízbe az MNB?
Sok olyan zöldhitelkárosulttal beszéltünk, aki nem értette, miért hirdetett meg az MNB egy kétszázmilliárd forintos programot, amely csak fél évig volt elérhető. Valkó András szerint ez csak utólag tűnik kevés pénznek, 2019-ben ugyanis nagyjából ekkora összegben vettek fel hitelt új építésű ingatlanokra Magyarországon.
Úgy gondolja, hogy alapesetben egy évre is elég lehetett volna a pénz. A zöldhitel megjelenése azonban automatikusan megdrágította az ingatlanokat, mert megnövelte a keresletet az új építésű ingatlanok piacán. „Az építtetők egyszerűen megemelték az árakat, mert olyanok is megjelentek vásárlóként, akik normál piaci hitel mellett nem engedhették volna meg a drágának számító új építésű ingatlan megvásárlását. Amennyire előnyös volt, annyira káros is a zöldhitel” – tette hozzá.
Valkó András szerint azok profitáltak a zöldhitelből, akik hozzájutottak a kölcsönhöz, de leginkább az építőipar szereplői, hiszen drágábban tudták az ingatlanokat eladni.
Ezt mondják a bankok
Az MNB szerint a hitelintézetek a hitelkeret első 120 milliárd forintos összege (közös hitelkeret) erejéig az általuk megkötött hitelszerződésekre vonatkozó adatszolgáltatás beküldésének sorrendjében juthattak forráshoz, a keretösszeg fennmaradó része pedig allokálásra került addigi aktivitásuk (megkötött és az MNB felé jelentett szerződéseik) arányában.
„Az MNB már a program elindulásakor tájékoztatta a részt vevő hitelintézeteket a 120 milliárd forint kimerülését követően fennmaradó, legfeljebb nyolcvanmilliárd forintos keretösszeg allokációjának módszertanáról, ahogy arról is, hogy az NHP Zöld Otthon Hitelt csak megkötött hitelszerződéssel tudja rögzíteni a hitelt nyújtó bank az MNB-hez benyújtott adatszolgáltatás keretében” – közölte lapunkkal az MNB.
A jegybank szerint önmagában a hitelkérelem benyújtása, illetve a pozitív hitelbírálat nem jelent kötelezettséget a hitelintézetek számára a hitelszerződés megkötésére. „Az egyes bankok saját üzletpolitikájuk alapján hozhattak döntést arról, hogy az allokáció után a várhatóan rendelkezésükre álló kerethez képest mennyi kérelmet fogadnak be” – írta az MNB.
A Magyar Bankholding (MKB és Budapest Bank) a Bankszövetséghez irányított minket, az Unicredit Bank pedig azt válaszolta, hogy „ilyen tartalmú és mélységű üzleti információkkal nem tudunk a rendelkezésére állni”.
„Az OTP Bank a támogatásoknál már megszokott piaci részesedésének megfelelő hányadát felhasználva tudta kiszolgálni a fokozott fogyasztói igényeket a Zöld Otthon Programban biztosított kétszázmilliárdos keretből. A termék értékesítését 2022. március 28-án az OTP Bank felfüggesztette” – közölte a legnagyobb hazai pénzintézet.
Az OTP szerint az MNB által háromszázmilliárdosra megemelt keret OTP-re eső része minden, addig befogadott hitelkérelemre fedezetet biztosít, amennyiben az megfelel az MNB pályázati kiírásának és az OTP hitelezési gyakorlatának.
Egyedül a CIB Bank küldött releváns válaszokat a Szabad Európa kérdéseire. A hitelintézet szerint lehetett volna jobb is a kommunikáció. „Véleményünk szerint egy jövőbeli hasonló program esetében a bankok a befogadott kérelmek állományáról is szolgáltathatnának adatot az MNB részére. Ezeket az összesített adatokat az MNB – döntése szerint – kommunikálhatná a bankok felé, így a bankok még pontosabban nyomon tudnák követni a keret kihasználtságát, és ennek megfelelően még pontosabban tudnák tájékoztatni az ügyfeleket a termék elérhetőségével kapcsolatban” – közölte a CIB.
A bank hangsúlyozta, hogy az értékesítés felfüggesztéséig befogadott kérelem esetében minden ügyfelüknek biztosították a forrást. A többi bank nem válaszolt kérdéseinkre.
A Szabad Európa tucatnyi hoppon maradt ügyféllel beszélgetett. Szerintük korrekt volt az MNB, hogy százmilliárd forinttal megemelte a keretösszeget, de azt nem a bankok aktivitása alapján kellett volna leosztani, hanem úgy, hogy minden, addig befogadott hiteligényt fedezzen. Így nem fordulhatott volna elő az, hogy valamelyik banknak még maradt kerete, míg más pénzintézeteknek vissza kellett utasítaniuk az ügyfeleket.
„Ha tudom, hogy a számlavezető bankomnak nincs elég kerete, másik pénzintézethez adtam volna be az igénylésemet. Azzal, hogy egy hónapig ültek a papírokon, elvették az esélyt attól, hogy más banknál igényeljem a zöldhitelt” – panaszolta a családanya.
